Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy afrikai törzs alvási szokásait kielemző kutatás szerint evolúciós maradvány lehet, hogy ennyire sokrétű, ahogy és amikor a modern városlakók alszanak.
Egy tanzániai törzs tagjainak alvási szokásait figyelemmel kísérő kutatás szerint a csoportokban élő állatok esetében is megfigyelhető őrszemállítás állhat a különböző korosztályok eltérő alvási szokásai mögött. Az elmélet szerint a csoportokban élő emlősök között mindig akad néhány példány, amely ébren marad és figyel az esetleges veszélyforrásokra, míg a többiek alszanak. Ennek az evolúció során kulcsfontosságú magatartásnak az embereknél is megfigyelhető maradványaira keresett bizonyítékot egy torontói kutatócsoport – írja a Huffington Post.
A kutatók az észak-tanzániai, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Hadza törzs egy 33 fős csoportját vették vizsgálat alá, hogy ellenőrizzék, vajon az őseinkhez hasonló életformát folytató afrikaiak esetében is megfigyelhető-e a jelenség. A valahogy közvilágítás, Netflix és Facebook nélkül is életképes törzs tagjainak alvási szokásait 20 napon át követte nyomon a kutatócsoport. Az eredmények pedig megerősíteni látszanak a kutatók feltételezését, a 33 főből ugyanis az esetek 99,8 százalékában legalább egy mindig ébren volt a törzs által alvással töltött időszakban. Ez azt jelenti, hogy a 20 nap alatt összesen 18 őrszemmentes perc jött össze, ettől eltekintve mindig volt legalább egy felnőtt, aki ébren volt.
A kicsivel több mint 6 óra alvást átlagoló felnőttek egyébként összesen nagyjából 8 és fél órát töltöttek „ágyban” éjszakánként. Nem egyszerre persze: az idősebbek általában hamarabb feküdtek le, és hamarabb is keltek fel, mint a fiatalabbak, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy mindig legyen egy ügyeletes Hadza, aki veszély esetén felrázza a többieket. A leghamarabb elálmosodó Hadza ágyba bújásától átlag 12 óra telt el egyébként, mire a leglustább gyűjtögető is kiugrott az ágyból.
A kutatók szerint mindez arra enged következtetni, hogy a tömbösített, megszakítások nélküli alvás egészen egyszerűen ellentmond az emberi evolúció során kialakult viselkedési formáknak, ami magyarázattal szolgálhat bizonyos alvászavarok kialakulására is. Ezek szerint a modern ember alvási szokásai szempontjából is meghatározó lehet az, ahogy a csoportokba tömörült állatok és ősemberek megvédték magukat az éjszaka aktív vadállatoktól és rivális törzsektől. Charles L. Nunn, a Duke Egyetem antropológusa és a tanulmány egyik szerzője szerint annak ellenére, hogy mindez korántsem ideális a vadállatmentes városi környezetben éldegélő emberek szempontjából, a modern, fejlettebb államokba durmoló, olykor azért felriadó 21. századi emberek még mindig sokkal jobban alszanak, mint az őseink.
