Sokan kikapcsolódásként vagy tanulási céllal olvasnak, pedig ez az egyszerű hétközapi szokás jóval többet adhat ennél. Kutatások szerint a rendszeres olvasás nemcsak a mentális egészségre hat pozitívan, hanem a hosszú élet esélyét is növelheti. A kérdés nem az, hogy van-e időnk olvasni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.
Egy új kutatás rávilágított arra, hogy miért részesíti előnyben az agyunk a szép dolgokat: a folyamat mögött a hatékonyság áll. A kutatók felfedezték, hogy amikor esztétikailag vonzó vagy szimmetrikus dolgokat nézünk, az agyunk kevesebb energiát használ fel.
Sokan nem hiszik el, de a férfiak valóban képesek arra, hogy akár percekig semmire se gondoljanak. Amikor egy nő megkérdezi: „Min jár az eszed?”, és a válasz egyszerűen annyi, hogy „Semmin”, az sokszor szó szerint értendő.
Egy súlyos idegrendszeri kór, a krónikus traumás enkefalopátia (CTE) jeleit azonosították hajléktalan emberek agyszöveteiben, amit eddig főként élsportolók körében, különösen olyan kontaktsportokban ismertek, mint a boksz vagy az amerikai futball.
Képzeljük el, hogy a kutatók képesek apró „mini agyakat” nevelni laboratóriumban. Ez elsőre sci-fi tűnik, pedig már most valóság.
Ha azt gondolod, a séta „nem is igazi mozgás”, akkor épp itt az ideje újragondolni elképzelésedet. A rendszeres gyaloglás nemcsak a testedet frissíti fel, hanem az agyadra is elképesztő hatással van.
Meglepő, de tudományosan bizonyított: a hüvelykujj hossza árulkodhat az agyunk nagyságáról. Egy friss kutatás szerint a hosszabb hüvelykujj nemcsak ügyesebb kezet, hanem fejlettebb agyat is jelezhet testünkben.
Sajnos a világban számtalan rettenetes dolog történik, sokszor úgy érezhetjük, az emberiség már menthetetlen. Napról napra mégis elolvassuk az erről szóló híreket.
A szarkazmus megértése mögött összetett agyi folyamat áll. Kutatások szerint azonban, ha egyre nehezebben érzékeled, ha valaki beszéd közben ironikusan vagy szarkasztikusan szólal meg, az a frontotemporális demencia egyik korai jele is lehet.
Ha azt hiszed, amikor unatkozol, az agyad semmit nem csinál, akkor nagyot tévedsz...
Sokan azt gondolják, hogy a horrorfilmek csak fokozzák a félelmet és a szorongást, pedig a tudomány szerint épp ellenkező hatásuk is lehet. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az ijesztő filmek valójában segíthetnek az embereknek a stressz levezetésében és az érzelmi szabályozás fejlesztésében.
A pánikroham nem pusztán lelki jelenség, hanem egy olyan élettani folyamat, amelynek kulcsfontosságú eleme az amigdala, az agy egyik félelemért felelős központja.
