Egy súlyos idegrendszeri kór, a krónikus traumás enkefalopátia (CTE) jeleit azonosították hajléktalan emberek agyszöveteiben, amit eddig főként élsportolók körében, különösen olyan kontaktsportokban ismertek, mint a boksz vagy az amerikai futball.
Erre a meglepő és aggasztó felfedezésre a Semmelweis Egyetem hívja fel a figyelmet.
A sportolók után a hajléktalanok is érintettek
A krónikus traumás enkefalopátia eddig főként élsportolók körében volt ismert, különösen olyan kontaktsportokban, mint a boksz vagy az amerikai futball. A betegséget az ismétlődő fejsérülések váltják ki, amelyek során az agyban tau nevű fehérje rakódik le, ez pedig fokozatos idegsejtpusztuláshoz vezet.
A következmények súlyosak: viselkedészavarok, agresszió, memória- és mozgásproblémák, valamint hangulatingadozások. Az elváltozást jelenleg csak boncolás után lehet biztosan azonosítani. Most azonban először sikerült kimutatni, hogy nemcsak sportolóknál, hanem hajléktalan embereknél is megjelenhet a kórkép.
Gyakoriak náluk a fejsérülések
A Semmelweis Egyetem, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem kutatói közösen vizsgálták elhunyt hajléktalan emberek agyszöveteit, és a 34 mintából hatban találtak a CTE-re utaló elváltozásokat. A kutatás az Acta Neuropathologica tudományos folyóiratban jelent meg, és azért is számít mérföldkőnek, mert Európában ez volt az első alkalom, hogy nem sportolói populációban igazolták a betegséget.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hajléktalan emberek életkörülményei miatt gyakoriak az ismétlődő fejsérülések. Balesetek, verekedések, vagy akár a gyakori esések is előidézhetik a károsodást. A felfedezés azért is fontos, mert segíthet megérteni, hogy az olykor szélsőséges vagy agresszív viselkedés mögött neurológiai okok is állhatnak, nem pusztán szociális tényezők.
Diagnosztikai módszert fejlesztenének
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint ez a felismerés alapvetően változtathatja meg a betegséggel kapcsolatos hozzáállást, és rávilágít arra, hogy a CTE nem kizárólag a sport világát érintő probléma. A jövő nagy kihívása, hogy olyan diagnosztikai módszereket fejlesszenek ki, amelyekkel már élő embereknél is korán felismerhető a betegség, hiszen a hagyományos képalkotó vizsgálatok erre nem alkalmasak.
Egy interjúnkban Aknai Zoltánnal, a Menhely Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk emberi sorsokról, láthatatlanságról, előítéletekről, lehetőségekről, valamint arról, hogy mit jelenthet esélyt kapni az újrakezdéshez és esélyt adni a fedél nélkül élők elfogadásához.
