Több tanulmány is arra utal, hogy az olyan problémák, mint a szorongás, depresszió vagy más pszichiátriai zavarok, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki idősként a rettegett, agyat érintő betegségben, demenciában szenvedjen.
A legtöbben már legalább egyszer megtapasztalták az érzést, amit déjà vu-ként ismerünk: olyasmit élnek át, amivel kapcsolatosan az az érzésük, egyszer már megtörtént velük.
A túlórázás nemcsak fárasztó és stresszes lehet; szó szerint átalakíthatja és károsíthatja az agyad szerkezetét – derült ki egy kutatásból.
Az utóbbi időben ellepték a közösségi oldalakat azok a videók, amelyekben két teljesen hétköznapi alapanyagot együtt megkóstolva hirtelen egy harmadik, jól ismert étel íze bukkan fel. De mi történik ilyenkor valójában? Tényleg új íz születik, vagy csak az agyunk játszik velünk?
A szóban forgó finomság a dió, melyről tudományos bizonyítékok alapján lehet állítani, hogy összetevői támogatják a kognitív funkciókat és elősegítik a neuronok védelmét, miközben a rák kialakulásának esélyét is képesek csökkenteni.
A kutatók régóta vizsgálják, hogy az életmód vagy a mentális aktivitás mennyiben befolyásolhatja az időskori szellemi hanyatlást, és hogy léteznek-e olyan módszerek, amelyek valóban hosszú távú védelmet nyújthatnak. Most kiderült: egy egyszerű tréning jelentősen csökkentette a demencia kialakulásának esélyét az idősebb korosztálynál.
Mindenkivel megesett már, hogy amikor bement egy szobába, elfelejtette, mit akart ott csinálni. Ez nem szétszórtságra vagy általános feledékenységre utal, csupán működik az úgynevezett ajtóhatás.
Az agy „fitten” tartásának lehetséges módszerei közt találjuk a megfelelő étkezést és a mozgást is, de legalább ilyen fontos az is, hogy használjuk. A tanulás, vagy a tudatos jelenlét gyakorlása is jelentősen járul hozzá az agy egészségének megőrzéséhez, már fiatal korban is.
A romantikus filmek nem teljesen rugaszkodnak el a valóságtól, hiszen az első pillantásra fellángoló szerelem valóban létező jelenség. Bár nem mindennapos, a hirtelen, intenzív vonzalom mögött nagyon is valós biológiai és pszichológiai folyamatok állnak.
A felesleges zsír rossz hatással van az agyra, még akkor is, ha csak kicsit látható a külalakon, illetve akkor is, ha a zsír a hasnyálmirigyben halmozódik fel – az utóbbi meglepően gyakori jelenség.
Az agy öregszik, eközben pedig fizikailag is zsugorodik, ami számos változást idéz elő – különösen 40 éves kor felett. Maga a folyamat nem megállítható, de mérsékelni lehet, és az agy egészsége is megőrizhető.
Sokan kikapcsolódásként vagy tanulási céllal olvasnak, pedig ez az egyszerű hétközapi szokás jóval többet adhat ennél. Kutatások szerint a rendszeres olvasás nemcsak a mentális egészségre hat pozitívan, hanem a hosszú élet esélyét is növelheti. A kérdés nem az, hogy van-e időnk olvasni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.
