Ez történik, ha a laborban növesztett agyak valóban gondolkodni kezdenek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Képzeljük el, hogy a kutatók képesek apró „mini agyakat” nevelni laboratóriumban. Ez elsőre sci-fi tűnik, pedig már most valóság.

Ezeket a képződményeket organoidoknak (apró, szervszerű sejtcsoportoknak) nevezik, mert az agy bizonyos részeit utánozzák. Az utóbbi években egyre többet hallani róluk – és egyre több kérdés is felmerül ezekkel kapcsolatban. Mi történik például akkor, ha egyszer képesek lesznek tudatossá válni? 

Laborban létrehozott szövetek 

Az organoidot őssejtekből hozzák létre – olyan sejtekből, amelyekből bármilyen szövet kialakulhat. Ezek a sejtek kis, gömbszerű, háromdimenziós szövetté állnak össze, amely az agy bizonyos területeire hasonlít. Már most is képesek idegsejteket termelni, és ezek között kapcsolatokat is kialakítani.

A laborban ma már nem lehetetlen mini agyat létrehozni
Fotó: Matthew Horwood / Getty Images Hungary

Ha több organoidot összekapcsolnak, azt assemblóidnak (összeépített organoidnak) nevezik – ez már egy bonyolultabb, az agy több területét modellezni képes rendszer. 

Gondolatok a mini agyakban 

A tudatosság alatt általában azt értjük, hogy valaki képes érzékelni a külvilágot, és vannak belső élményei – például fájdalmat vagy örömöt érez.  

Idézőjel ikon

Az organoidok jelenleg messze vannak ettől: túl kicsik és túl egyszerűek. Nem képesek gondolkodni, emlékezni, érzékszervekkel és testtel kapcsolatot tartani.

Mégis felmerül a kérdés: mi van akkor, ha a jövőben sikerül olyan miniagyat létrehozni, amely már képes valamilyen szinten „átélni” dolgokat? 

Ezért aggódnak a kutatók 

A tudósok és bioetikusok szerint, ha az organoid valaha tudatosságot ér el, akkor többé nem tekinthetjük egyszerű kísérleti anyagnak. Nem lenne helyes úgy bánni vele, mint egy tárggyal, mert akár szenvedést is átélhetne. 

Ezért sok tudós azt javasolja, hogy már most alakítsunk ki szabályokat. Fontos például pontosan meghatározni, mikortól számít egy organoid tudatosnak, és biztosítani, hogy ne kerülhessen olyan környezetbe, ahol fájdalmat vagy stresszt élhetne át.  

Emellett a társadalmat is be kell vonni a döntésekbe, hiszen a kérdés nemcsak tudományos, hanem erkölcsi szempontból is jelentős. 

Megváltoztatná a kutatásokat 

Ha egyszer tudatos miniagyak jönnek létre, az nemcsak a kutatás világát változtatná meg, hanem az alapvető fogalmainkat is: mit jelent érző lénynek lenni, mi számít „énnek”, és milyen jogokat kell adnunk egy ilyen különleges lénynek. 

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, akkor olvasd el, melyik az a két étel, ami elősegítheti a demencia kialakulását.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.