Ez történik, ha a laborban növesztett agyak valóban gondolkodni kezdenek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Képzeljük el, hogy a kutatók képesek apró „mini agyakat” nevelni laboratóriumban. Ez elsőre sci-fi tűnik, pedig már most valóság.

Ezeket a képződményeket organoidoknak (apró, szervszerű sejtcsoportoknak) nevezik, mert az agy bizonyos részeit utánozzák. Az utóbbi években egyre többet hallani róluk – és egyre több kérdés is felmerül ezekkel kapcsolatban. Mi történik például akkor, ha egyszer képesek lesznek tudatossá válni? 

Laborban létrehozott szövetek 

Az organoidot őssejtekből hozzák létre – olyan sejtekből, amelyekből bármilyen szövet kialakulhat. Ezek a sejtek kis, gömbszerű, háromdimenziós szövetté állnak össze, amely az agy bizonyos területeire hasonlít. Már most is képesek idegsejteket termelni, és ezek között kapcsolatokat is kialakítani.

A laborban ma már nem lehetetlen mini agyat létrehozni
Fotó: Matthew Horwood / Getty Images Hungary

Ha több organoidot összekapcsolnak, azt assemblóidnak (összeépített organoidnak) nevezik – ez már egy bonyolultabb, az agy több területét modellezni képes rendszer. 

Gondolatok a mini agyakban 

A tudatosság alatt általában azt értjük, hogy valaki képes érzékelni a külvilágot, és vannak belső élményei – például fájdalmat vagy örömöt érez.  

Idézőjel ikon

Az organoidok jelenleg messze vannak ettől: túl kicsik és túl egyszerűek. Nem képesek gondolkodni, emlékezni, érzékszervekkel és testtel kapcsolatot tartani.

Mégis felmerül a kérdés: mi van akkor, ha a jövőben sikerül olyan miniagyat létrehozni, amely már képes valamilyen szinten „átélni” dolgokat? 

Ezért aggódnak a kutatók 

A tudósok és bioetikusok szerint, ha az organoid valaha tudatosságot ér el, akkor többé nem tekinthetjük egyszerű kísérleti anyagnak. Nem lenne helyes úgy bánni vele, mint egy tárggyal, mert akár szenvedést is átélhetne. 

Ezért sok tudós azt javasolja, hogy már most alakítsunk ki szabályokat. Fontos például pontosan meghatározni, mikortól számít egy organoid tudatosnak, és biztosítani, hogy ne kerülhessen olyan környezetbe, ahol fájdalmat vagy stresszt élhetne át.  

Emellett a társadalmat is be kell vonni a döntésekbe, hiszen a kérdés nemcsak tudományos, hanem erkölcsi szempontból is jelentős. 

Megváltoztatná a kutatásokat 

Ha egyszer tudatos miniagyak jönnek létre, az nemcsak a kutatás világát változtatná meg, hanem az alapvető fogalmainkat is: mit jelent érző lénynek lenni, mi számít „énnek”, és milyen jogokat kell adnunk egy ilyen különleges lénynek. 

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, akkor olvasd el, melyik az a két étel, ami elősegítheti a demencia kialakulását.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.