Élettel teli, sokszor lenyűgöző, máskor irreális képeket látunk álmunkban, reggelre azonban néhány részletet kivéve köddé válik, amit álmodunk. Magyar tudósoknak sikerült a jelenség okát megfejteni.
Vajon mennyi az ideális alvásmennyiség, és mi történik, ha ennél tartósan kevesebbet alszunk?
Az orvosok azt feltételezik, hogy a szerencsétlenül járt nő egy sikertelen csecsemőgyilkosság áldozata lehetett a második világháború idején.
Akár alváshiány, akár éjszakai műszak miatt nem alszol, mindenképpen rosszat tesz a virrasztás az agyadnak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az éjszakai munkavégzés nagyobb valószínűséggel emlékezetvesztéshez vezet.
A szorongás ellen nem csupán meditációval és légzőgyakorlatokkal védekezhetünk. Tudományos bizonyíték van arra, hogy a helyes étrend megválasztása is segíthet a stressz elkerülésében.
A legtöbbször úgy gondolunk a dióra, mint a sütemények, a muffinok, brownie-k, a bejgli vagy a reggeli zabkása összetevőjére. Pedig a diónak azon túl, hogy finom az íze, számos egyéb egészségügyi előnye is van.
Ásványi anyagokban, vitaminokban és rostban gazdag. Egy korábbi kutatás szerint gyulladáscsökkentő hatása van, de nemrégiben kiderült, hogy még az agyműködést is serkenti.
Agyunk és immunrendszerünk elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. Ha utóbbira nem vigyázunk, időskorunkban elménk látja kárát. Utánajártunk az összefüggéseknek.
Egy új tanulmány szerint az átlagostól eltérő munkarend hatással lehet az agyműködésre, és akár memóriazavarokat is okozhat.
Ha a leghíresebb tudósokat felsoroló listákat böngésszük, biztosan találkozunk Einstein, Darwin, Newton vagy Tesla nevével, de Marie Curie, a radioaktivitás úttörő kutatója is gyakran és előkelő helyen szerepel ezekben a névsorokban. Valószínűleg az általa vizsgált anyagok okozták halálát 66 éves korában. Ugyanilyen, ha nem még nagyobb áldozatot hozott egy neurológus a tudomány oltárán: Henry Head a saját testét is képes volt vizsgálat tárgyává tenni, hogy pontosabb adatokat kapjon, mint a betegeitől.
Talán már te is tapasztaltad, hogy attól függetlenül, valójában mennyi az idő, a digitális órákon naponta egynél gyakrabban lehet felfedezni, hogy 11:11-et mutatnak. A jelenség, amelynek köszönhetjük ezt az illúziót, egy terrorista csoportról kapta a nevét. De vajon miért?
A Harvardi Egyetem kutatói nemrég összefüggést találtak, és meggyőző érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a WC-n töltött idő befolyásolhatja agyunk egészségét. Az új tanulmányban a tudósok javaslatot tesznek arra is, hogy szerintük milyen gyakran kellene székletet ürítenünk ahhoz, hogy csökkentsük az Alzheimer-kór kockázatát.
