Ásványi anyagokban, vitaminokban és rostban gazdag. Egy korábbi kutatás szerint gyulladáscsökkentő hatása van, de nemrégiben kiderült, hogy még az agyműködést is serkenti.
Agyunk és immunrendszerünk elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. Ha utóbbira nem vigyázunk, időskorunkban elménk látja kárát. Utánajártunk az összefüggéseknek.
Egy új tanulmány szerint az átlagostól eltérő munkarend hatással lehet az agyműködésre, és akár memóriazavarokat is okozhat.
Ha a leghíresebb tudósokat felsoroló listákat böngésszük, biztosan találkozunk Einstein, Darwin, Newton vagy Tesla nevével, de Marie Curie, a radioaktivitás úttörő kutatója is gyakran és előkelő helyen szerepel ezekben a névsorokban. Valószínűleg az általa vizsgált anyagok okozták halálát 66 éves korában. Ugyanilyen, ha nem még nagyobb áldozatot hozott egy neurológus a tudomány oltárán: Henry Head a saját testét is képes volt vizsgálat tárgyává tenni, hogy pontosabb adatokat kapjon, mint a betegeitől.
Talán már te is tapasztaltad, hogy attól függetlenül, valójában mennyi az idő, a digitális órákon naponta egynél gyakrabban lehet felfedezni, hogy 11:11-et mutatnak. A jelenség, amelynek köszönhetjük ezt az illúziót, egy terrorista csoportról kapta a nevét. De vajon miért?
A Harvardi Egyetem kutatói nemrég összefüggést találtak, és meggyőző érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a WC-n töltött idő befolyásolhatja agyunk egészségét. Az új tanulmányban a tudósok javaslatot tesznek arra is, hogy szerintük milyen gyakran kellene székletet ürítenünk ahhoz, hogy csökkentsük az Alzheimer-kór kockázatát.
Kutatások igazolják, hogy a nők gyakrabban küzdenek álmatlansággal, mint a férfiak. Egyebek között ez is oka lehet annak, hogy a nők kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos depresszióban vagy szívbetegségben. Nem véletlen tehát, hogy jóval több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak.
A demencia korai diagnózisa kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy lelassíthassuk a betegség progresszióját: ezekre a jelekre érdemes figyelni, hogy korán észrevedd a demencia jeleit!
Szinte nincs olyan ember, aki ne emlékezne pontosan arra, mit csinált 2001. szeptember 11-én, vagy arra, amikor Boross Péter belügyminiszter bejelentette, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Antall József miniszterelnök. De miért égtek belénk ennyire ezek az emlékek? Itt a magyarázat!
Amerikai és ausztrál kutatók egy vérben található fehérje segítségével képesek voltak megfiatalítani egerek agyát − az eljárás, mint állítják, embereken is működhet.
Lehet, hogy a mostani civilizáció a legfejlettebb, de egyes tudósok szerint 3–5000 évvel ezelőtt élt őseink agyának térfogata bizony nagyobb volt, mint a miénk.
Ahogy a korral bőrünk megereszkedik, és a ráncok is csak mélyülnek, egyre kevésbé tűnik őrültségnek a botoxinjekció, ami pár pillanatnyi kellemetlenségért cserébe sima bőrt ígér. Csakhogy nem vagyunk még tisztában a méreganyag minden mellékhatásával…
