Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Agyunk és immunrendszerünk elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. Ha utóbbira nem vigyázunk, időskorunkban elménk látja kárát. Utánajártunk az összefüggéseknek.
A legfrissebb kutatások szerint közvetlen kapcsolat van agyunk öregedése, állapotának romlása és az immunrendszerünk között. A titkos kapocs a vér–agy gátnak köszönhető.
Immunrendszerünk testünk védelmi rendszere. Sejtek, szövetek és szervek összessége, mely aktívan részt vesz a védekezésben egy esetleges fertőzés során. Képes megkülönböztetni testünk saját anyagait és alkotóelemeit a kívülről érkező sejtektől, s ha szükséges, antigénjei segítségével olyan ellenanyagokat termel, mely megvédhet bennünket a betegségektől. Ha azonban túlműködik, olyan folyamatok indulhatnak el benne, melyek veszélyeztethetik egészségünket időskorunkban.
Nem mindegy, mit enged át a vér–agy gát
Ez a gát képes megszűrni, hogy a szervezetből mi kerülhet az agyunk közelébe. Ha nem lenne a vér–agy gátunk, a test bármely területén fellépő gyulladás komoly agykárosodást okozna pillanatok alatt. Agyunknak ugyanis saját, speciális nyirokrendszere van – egyfajta állam az államban –, saját immunsejtekkel, melyek mikrogliákból állnak. A mikrogliák képesek legfontosabb szervünket rendbe tenni, amennyiben szükséges.
Az agyi idegsejtek épsége kiemelten fontos, egész életünket meghatározhatja esetleges sérülésük. Egyes kutatók úgy vélik, az immunrendszer állapota határozza meg, kell-e majd tartanunk a Parkinson-kórtól időskorunkban.
A születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével, a hosszabbá váló időskorral egyre nagyobb az esélye olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásának, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Utóbbi nemcsak fizikai tünetekkel jár, hanem mentális és neurológiai problémákat is okozhat, gyógyszer csak a folyamat késleltetésére létezik. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy immunrendszerünk állapota befolyással lehet arra, mennyire leszünk majd érintettek a későbbi kognitív leépülésben.
A Parkinson-kór kockázatát is növelhetik az immunválaszok
Világszerte 8 millió embert érint a demenciával és mozgásszervi problémákkal együtt járó Parkinson-kór. A Parkinson Alapítvány szerint azonban komoly mentális gondokat is okozhat, a kórban szenvedők 50 százalékban depressziót, 40 százalékban szorongást és apátiát tapasztalnak. Ezek a mentális problémák nem a diagnózisra adott reakciók, hanem magának a betegségnek a részét képezik, amit az agy kémiai elváltozásai okozhatnak. Dr. Naomi Torres-Mackie klinikai pszichológus szerint ez a Parkinson-kórban és a mentális rendellenességekben szerepet játszó neurotranszmitterekre vezethető vissza.
A nem megfelelően működő immunrendszer a szervezet szisztémás gyulladásának fő mozgatórugója.
„Az életkor előrehaladtával immunrendszerünk gyengébb lesz, és mivel a Parkinson-kóros betegek átlagos életkora 60 év, az életkor magyarázatot adhat arra, hogy az immunrendszer hogyan lehet érintett néhány idősebb beteg esetében” – mondta dr. Julie Pilitsis, a Marcus Neuroscience Institute idegsebész professzora. A megnövekedett immunválasz, melyet például bizonyos vegyi anyagokkal való fokozott kontaktus okoz, növelheti a Parkinson kockázatát is.
Még nem teljesen világos az immunrendszer és agy állapotának összefüggése
„Ez egy autoimmun válasz eredménye lehet, amikor az immunrendszer helytelenül azonosítja az agyi fehérjét idegenként, és reagál rá” – véli az idegsebész. „Ez lehet a szervezetben máshol, talán még az agyban is bekövetkezett sérülések eredménye, például fertőzés, amely az agyat érintő immunválaszt vált ki.”
Dr. Osama Abu-hadid mozgászavar-specialista, a Neuroscience Institute Parkinson-kór Központjának, és a Hackensack Egyetem Neurológiai Tanszékének adjunktusa szerint számos elmélet és kapcsolódó tanulmányok adhatnak útmutatást azzal kapcsolatban, pontosan miként is függ össze az immunrendszer és a későbbi degeneratív idegrendszeri betegség kialakulása. Mint mondta, az egyik ok az lehet, hogy
a vér–agy gát lehetővé teheti az immunrendszer könnyebb hozzáférését az agyszövethez, ezáltal kitéve ezt a rendszert olyan natív antigéneknek, amelyeket korábban nem látott. Ez a kitettség megzavarhatja az immunrendszert, mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás tekintetében.
A vizsgálatok ez ügyben jelenleg is gőzerővel folynak, világszerte számtalan kutatócsoport igyekszik megtalálni az agyban és az immunitásban rejlő okokat, összefüggéseket, hogy egészségesebb öregkort biztosíthasson az érintetteknek.
