Kossuth Lajos legfiatalabb húga, Kossuth Zsuzsanna aktívan bekapcsolódott a reformkori politikai életbe, így a Védegylet megszervezésébe is, a szabadságharc idején pedig főápolónőként segítette szorgos, állhatatos szervezőmunkával a magyar honvédséget és a szabadság ügyét. Alakjáról mégis keveset tud az utókor.
Magyarország első miniszterelnökét, az 1848−49-es szabadságharc mártírját, gróf Batthyány Lajost két asszony gyászolta egyszerre: a kivégzett politikus imádta feleségét, Zichy Antóniát, miközben sógornőjével, Zichy Karolinával is szerelmi viszonyt folytatott.
A történelem legnagyobb Darwin-díjasai között dobogós helyet foglal el az egyik leghíresebb italmárka szülőatyja, Jack Daniel: a legendás amerikai üzletember és gyártulajdonos idő előtti halálát egy elfelejtett széfkombináció okozta.
Amerika a demokrácia hazájaként ismert, egyszer mégis császár uralkodott az ország felett – a 19. század derekán egy kissé bolond angol üzletember, Joshua Norton önkényesen megkoronáztatta magát, és elhatározta, ezentúl ő hozza a törvényeket az Egyesült Államokban.
Nem csak Magyarországnak, az idén 150. évfordulóját ünneplő fővárosnak is létezik − illetve létezett többféle − zászlója a történelem során. Kevesen tudják, miért pont a piros-sárga-kék, illetve később a piros-sárga-zöld lett Budapest trikolórja, és miért változott gyakran a zászló színösszetétele, illetve kinézete. Ennek jártunk utána.
Matilda Kseszinszka a Szentpétervári Balett legfényesebb csillagának számított a 19. század végén, aki a kevesek által elnyerhető prima ballerina assoluta címet is magáénak tudhatta; színpadi sikerei mellett szerelmi életével is az érdeklődés középpontjába került: a legendás balerina a cári család három tagjával, köztük II. Miklós cárral is viszonyt folytatott.
A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.
John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke a kora 19. század egyik legjelentősebb diplomatájának és jogász személyiségének számított, a Harvardon végzett jeles államférfi mégsem volt híján furcsa hiedelmeknek. Adams úgy gondolta, a Föld üreges, a mélyben pedig vakond- és aligátoremberek élnek, akiknek felkutatására expedíciót is érdemes küldeni.
A furcsa múltbeli hiedelmeknek és városi legendáknak se szeri, se száma: az egyik legbizarrabb és mégis sokak által tényként kezelt híresztelés, mely szerint Londonban él egy emberi testtel és disznófejjel rendelkező asszony, aki vőlegényt keres magának, kétszáz éven át tartotta magát, és a 19. század első felében ért tetőpontjára.
A világ legintrovertáltabb embere címet bátor szívvel odaítélhetjük William John Cavendish-Scott-Bentincknek, Portland hercegének: a furcsaságairól ismert 19. századi brit arisztokrata annyira szerette a magányt, és olyan mértékben kerülte az embereket, hogy kilométeres alagutakat ásatott, nehogy bárkivel találkoznia kelljen, ha sétára indul birtokán.
A „legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön gróf kalandos életet élt, és édesapjához hasonlóan rengeteget tett az ország és Budapest fejlődéséért: az ő nevéhez köthető a magyar (és a török) tűzoltóság megalapítása, a budavári sikló létrehozása, és ő volt az első keresztény, akit az Oszmán Birodalomban pasa címmel ruháztak fel.
Minden idők egyik legkatasztrofálisabb és egyben legrejtélyesebb sarkköri kutatóútjának számít a britek által 1845-ben az Északi-sarkra küldött Franklin-expedíció, melynek 129 fős legénysége nyomtalanul eltűnt a jégvilágban. Ma sem tudni, pontosan mi történt az elátkozott expedíciónak is nevezett küldetés résztvevőivel.
