Nem nyaggatni kell az iskolás gyereket, hanem bízni benne

Olvasási idő kb. 4 perc

Egy fejlődéslélektani elmélet szerint minden korosztálynak megvan a maga kihívása, aminek a teljesítése hozzájárul az egészséges személyiség kibontakozásához, elmulasztása pedig akadályozza. A iskoláskor krízise a teljesítmény, a gyermeki vágy pedig annak elismerése. Ennek megélése azonban nemcsak a jelen körülményein, de a múlt kihívásainak megfelelő teljesítésén is múlik.

Egy pszichoszociális elmélet szerint – amely Erik Erikson elismert fejlődéspszichológus nevéhez fűződik – az ember élete során meghatározott fejlődési állomásokon halad végig. Korosztályi intervallumokban olyan, a személyiségre hatással levő kihívásokkal találkozik, amelyek megfelelő megoldása belső motivációval és énerővel jutalmaz, teljesítésének sikertelensége azonban negatív irányba terelheti a fejlődés további folyamatait.

Erikson 8 ilyen szakaszt különít el az emberi élet során, a csecsemőkortól egészen az időskorig bezárólag. Az elmélet megfogalmazza, hogy az egyes állomásokon mi a központi szükséglet (kihívás), valamint hogy annak meg nem valósulása milyen negatív érzés eluralkodásához, s így fejlődési irányváltáshoz vezethet.

Iskoláskorra a teljesítményvágy kerül főszerepbe az ember számára, azonban ennek mértéke is azon alapszik, hogy a korábbi szakaszok szükségletei miként teljesültek. Saját gyerekünk korosztályi viselkedésének megértéséhez és az ő iskolai teljesítményének megfelelő támogatásához érdemes tisztában lennünk belső motivációjának aktuális fő forrásával. Ehhez pedig ismernünk kell nemcsak a jelenlegi igényeit, de a korábbi kihívások megvalósulásának körülményeit is.

Iskoláskor előtt

Az első ilyen kihívás az ember életében a bizalom kiépítése a szülővel, s általa az egész világgal. Egy csecsemő számára a legfőbb feladat, hogy fel tudja kelteni az őt gondozó értő figyelmét, és hogy a felnőtt válaszkészsége következtében kiszámíthatóságot, fizikai és érzelmi biztonságot és bizalmat alakítson ki. Amennyiben ez nem valósul meg, egy kisbaba bizonytalanná és bizalmatlanná válik nemcsak az őt gondozó felnőttel, de az őt körülvevő világgal és saját magával szemben is. A bizalom teljesülése esetén viszont készen áll a következő kihívásra, az önállósodásra.

Egy kétéves gyerek már egyre inkább önmagát mint külön egyént látja, így szeretné fel is fedezni a saját határait – ez nyilvánul meg a dackorszakban. Amennyiben erre lehetőséget kap a bizalmunk által, egyre kezdeményezőbbé válik, ami máris a következő lépcsőfok. Ennek hiányában viszont belső kételye támad önmagában, ami kevésbé a későbbi kezdeményezés irányába fogja tolni, mint inkább a gyakori bűntudat érzésének átélésébe. Erikson elmélete szerint a különböző fejlődési szakaszok alapvetően egymásra épülnek, ugyanakkor a fejlődés nem akad el az egyes kihívások abszolválása nélkül sem. A központi szükségletek teljesítésének sikertelensége esetén a fejlődés csupán egy kevésbé egészséges irányt vált, s úgyszólván befejezetlen marad, vagyis időről időre fel fog bukkanni a későbbi szakaszok során is. Ezek az emlékeztetők jelzéssel szolgálnak a számunkra, amire érdemes felfigyelni, és energiát szánni azok utólagos (és valószínűleg nehezebb) megoldására is.

Iskoláskor: teljesítmény vagy kisebbrendűség

A kezdeményezés sikeressége kedvet és lendületet ad a próbálkozásokhoz, vagyis inspirálja a teljesítményvágyat és a teljesítmény által kiváltott kompetenciaérzést. Ebbe a fejlődési szakaszba iskoláskorra (5–12 éves kor) lép egy gyerek, és ideális esetben az intézményi körülmények kellő lehetőséget is adnak arra, hogy bizonyíthasson és ezzel elismerést nyerjen a tanároktól, szülőktől és kortársaktól.

Bízz a gyerekedben, és támogasd
Fotó: Matthias Tunger / Getty Images Hungary

Ilyenkor a gyerekeket az az egzisztenciális kérdés foglalkoztatja, hogy kellően értékes tagjai-e a világnak. A tanulás, a tenni akarás, a jobbá válás és a kompetenciájuk bővülése hajtja őket. Egyre tudatosabbak önmagukat illetően, egyre jobban képesek összedolgozni másokkal, és egyre jobban tudják észlelni és értékelni az egyéni különbségeket. Figyelmük és az intellektuális fejlődésük rohamtempóban halad előre, azonban ennek az iránynak alapfeltétele a korábbi állomások kihívásainak megfelelő teljesítése, és az iskolai körülmények kiegyensúlyozottsága.

A korábbi szükségletek beteljesületlensége bizalmatlanságot, kételyt, bűntudatot ébreszt a gyerekekben, ami megnehezíti a teljesíteni akarást (hiszen előre félnek a kudarctól), így könnyen vezet egyfajta kisebbrendűségi érzéshez. A gyerek elhiszi, hogy nem elég jó, nem elég okos, hogy nem érdemli meg a sikereket, tehát minek is próbálkozni. Bizonyos területek megerősítésével talán igyekszik majd kompenzálni a hiányérzetét, de ezek az énvédő mechanizmusok sosem hoznak hosszú távon kielégítő megoldást, hiszen az egyén alapvető szükséglete továbbra is beteljesületlen marad, ráadásul ritkán tudatosulva.

Erikson szerint a személyiség egy érési folyamaton megy keresztül a korosztályi kihívások által, amelyektől kevésbé megvédeni kell a gyerekeinket, mint inkább biztosítani számukra egy támogató és türelmes környezetet, ahol megküzdhetnek velük. Szülőként ennek az elméletnek a megismerésével sokkal jobban értelmezhetjük a gyerekeink viselkedését, és segíthetünk egyensúlyban tartani a számukra fontos kihívások adta lelki nyomást és az őket ösztönző visszajelzések mértékét. Az iskola nem biztos, hogy képes erre, tehát bizonyos mértékig nekünk kell mérlegelnünk, hogy a gyerekeink éppen mennyi elvárással néznek szembe, és közben mennyi elismerésben részesülnek a próbálkozásaikért.

Az önálló erőfeszítésekre szükségük van, hiszen azok új készségek és képességek kialakulásához vezetnek, ami kompetenciaérzéssel jutalmazza meg őket, kellő motivációt adva ezzel egy újabb „próbatételre”. A gyerekek iskoláskorban teljesíteni akarnak, unszolás nélkül is. De ehhez szükségük van arra, hogy a külvilág – a szülő mindenképp – higgyen benne  akkor is, amikor épp elakad. Hogy ne csak nyaggassa, de bízzon is a gyerek belső motivációjában, önerejében, és – ami talán a legnehezebb – az időben. Ezek ugyanis együtt fogják majd meghozni a kívánt sikert.

 

Tarkovács Cecília
Tarkovács Cecília
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!