Ezt a hungarikumot sok ország irigyli tőlünk

Olvasási idő kb. 3 perc

2015-ben volt százéves a védőnői szolgálat, ekkor választották be a hungarikumok közé.

Amikor kiderül, hogy egy nő várandós, szinte azonnal találkozik a védőnővel, aki a kismamát és később a gyermeket is hosszú évekig kíséri és nevéből adódóan védelmezi. A védőnői szolgálat egyedülálló Európában. 

Csökkenteni kell a csecsemőhalandóságot 

Az 1900-as évek elején veszélyes volt a világra jönni. Egyes adatok szerint 30, a máshol fellelhető számok szerint vidéken 25, míg Budapesten 15 százalék volt a csecsemőhalandóság. A szülőanyák védelmének szükségessége már korábban is felmerült – például Semmelweisnek köszönhetően, aki felfedezte, hogy a megfelelő higiénés szabályok betartásával csökkenthető az anyák gyermekágyi halandósága –, ám felismerték, hogy szükség van szervezett segítségre is. A kezdeményező Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármestere, illetve dr. Madzsar József orvos volt. Az Országos Stefánia Szövetség alakuló ülését 1915. június 13-án tartották, a névadó pedig nem volt más, mint a védnökséget is vállaló gróf Lónyai Elemérné Stefánia hercegasszony. A szövetség alakulásánál a kor legnevesebb orvosai, például dr. Heim Pál, dr. Tauffer Vilmos és dr. Bókay János bábáskodtak.

Dr. Heim Pál is támogatta a szervezet létrejöttét
Fotó: Wikimedia Commons

Először két hét volt a védőnői képzés

A szövetség a csecsemőhalálozás csökkentésével egyben a nemzet erősbítését és számbéli feljavítását tűzte ki céljául, de feladataik között ott volt a babonák és hiedelmek eloszlatása is a terhességgel, gyermekneveléssel kapcsolatban. 

Ráadásul a századelőn megjelent a demográfiai szorongás egy újabb formája, amely a városi ember életmódjához kötötte a kevés születésszámot, illetve a magas csecsemőhalandóságot. Többek között az elégtelen lakáskörülményeket és a leányanyák nagy számát jelölték meg okként.

Megdöbbentő, de akadt olyan tanulmány, amelyben azt írták le, hogy a természet rendje szerint 100 csecsemőből 5-nek kellene csak meghalnia.

Még abban az évben, novemberben elindult az első önkéntes védőnői tanfolyam, amelyen két hét alatt képezték ki a szakembereket. Később hat hét, három hónap, 1 év, majd alakulása után 10 évvel már két év volt a képzés időtartama. Hogy milyen szigorú feltételek szerint történt a kiválasztás, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annak ellenére megkövetelték legalább 4 középiskolai év elvégzését, hogy az első világháború első évében az országban hatezren érettségiztek, közülük pedig alig 250 volt lány.

Ma csak védőnő szakon szerzett, felsőfokú oklevéllel végezhetik ezt a munkát a szakemberek.

Bizalommal teli kapcsolat

Az Országos Stefánia Szövetség jelszava: „Magyar anyák, ti tehetitek naggyá Magyarországot” volt. Az itt dolgozó védőnők feladata a várandós nők, a gyermekágyas anyák és hároméves korig a gyermekek egészségügyi és higiénés gondozása volt.

Egy régi filmhíradóban a védőnő gyerekeket fürdet, ugyanis az is a feladatkörhöz tartozott, hogy azoknak a kicsiknek, akiknek nem volt lehetséges a napi mosdás, hetente egyszer ezt biztosítsák.

Az I. világháború után a védőnők szervezete nehéz anyagi helyzetbe került; végül a 20-as évek elején kaptak segítséget a Vöröskereszt amerikai ágától, illetve a Hollandi Missziótól, így újra elkezdhették a munkát. 1927-ben már saját szaklapot is indítottak Anya és Csecsemővédelem címmel, amely 17 évadot élt meg, és egészen 1944-ig segítséget nyújtott a védőnők munkájához. 

Az Állami Védőnőképző Intézet 1971-ben
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A Stefánia Szövetséggel párhuzamosan – bár némi csúszással – alapította meg dr. Johan Béla a Zöldkeresztes Egészségügyi Szolgálatot. 1930-tól olyan képzéseket szerveztek, amelyek mind ápolónői, mind védőnői képzettséget adtak. 1941-ben egyesült a két szervezet – a Stefánia és a Zöldkeresztes –, ekkor a hétmilliós lakosságot alig több mint 1000 védőnő látta el. Az ötvenes évektől lett jellemző, hogy a védőnő és a gyermekorvos együtt végezte a munkáját, majd a 70-es, 80-as években jelent meg az iskolai egészségellátásban és egészségnevelésben is. 

Mára a védőnő nemcsak az egészségügyi, de szociális és mentálhigiénés segítséget is nyújt, miközben a gyermekjóllét és a szociális ellátórendszer szakembereivel is tartja a kapcsolatot. Szűrővizsgálatokat szervez, felügyeli a gyermek védőoltásait, sőt, néhány éve a HPV-szűrést is elvégezheti. Abban az esetben, ha egy igazán közeli, bizalommal teli kapcsolat alakul ki a gondozott család és a védőnő között, a szakember sokoldalúan támogathatja az anyát és a gyermeket is. 

Ha szívesen olvasnál a magyar kórházak történetérőlis, olvasd el ezt a cikkünket. 

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.