Egy dolog, amihez nincs jogod a gyerekeddel kapcsolatban

nyitokompjuter
Beszterczey Judit

Naná, hogy a saját gyermekünk a legaranyosabb. Akit büszkén szeretnénk megmutatni ismerőseinknek és a nagyvilágnak, ez csupán néhány kattintás. Azonban gyermekünk túlzott közszemlére tétele egyrészt veszélyes, másrészt indiszkrét. Már nevet is kapott a jelenség: sharenting.

A sharenting kifejezés az angol share, azaz megosztás és a parenting, a gyermeknevelés összevonásából született meg, 2010-ben. Mára nemzetközi jelenséggé vált, és világszerte elterjedt. A sharentingnek rengeteg pártolója van, mondván a közösségi média ereje megoldhat gyermeknevelési és egészségi kérdéseket. Az ellenzők szerint pedig sérti a gyermek magánélethez való jogát, és rossz hatással van a szülő-gyermek kapcsolatra.

Érvek és ellenérvek

Mára számos kutatás született a Wall Street Journal által meghonosított kifejezés, a sharenting lehetséges hatásairól. Kimutatták: az elsődleges oka a kisgyermekek mutogatásának, hogy a szülő azonosítja magát a kicsivel, másrészt úgy érezheti, hogy ezt várja el tőle a környezete. A külvilágtól elzárt édesanya virtuális közösségbe kerülhet a babafotói révén, ahol esetleg tanácsokat is kaphat, hogy például miért büfizik vagy ordít állandóan a kicsi. Bár a rokonok és a barátok körében kimaxolja a cukiságfaktort például egy csokis arcú kisfiú képe, több mint valószínű, hogy az érintett kamaszként vagy fiatal felnőttként nagyon nem fog örülni, hogy ilyen fotók láthatók róla a közösségi médiában. Amit könnyen megláthatnak a lehetséges munkaadók is, s a mókás fotók teljesen aláássák a munkavállaló tekintélyét.

Alááshatja a szülő-gyerek kapcsolatot a túlzott internetes megosztás
Alááshatja a szülő-gyerek kapcsolatot a túlzott internetes megosztásLa Bicicleta Vermella / Getty Images Hungary

Elég jó vagyok?

Az is gyakran előfordul, hogy a kiskamasz is nézegeti a saját fotóját a neten, és figyeli a beérkezett reakciókat. Erre világít rá az online pszichológia szaktekintélye, Villányi Gergő. „Túl hamar megjelenhet az »elég jó vagyok?« érzés az online kitett képekkel kapcsolatban, elég lájk, megerősítés érkezik-e rájuk egyfajta külső mérce gyanánt, de a kritikusok, trollok is felbukkanhatnak – hozzászólások, üzenetek formájában. Később, egy nagyobb digitális lábnyommal rendelkező kisgyerek, amikor idősebb lesz, serdülővé érik, kínos vagy másokra nem tartozó fotókat kaphat – hiszen kortársai hamar megtalálják az ilyeneket a szülők vagy a gyereknek nyitott régi közösségi oldalán –, és akár a bántalmazásig is elérhet mindez” – magyarázza a digitális pszichológus.

Egyre nagyobb divat

Ugyanakkor egyáltalán nem újdonság ez a jelenség, hiszen már évszázadok óta alkalmazzák a szülők például a babanaplókat, a festményeket, és újabban a fényképeket. S hogy mennyire elterjedtté vált a közösségi médiában az ész nélküli babamegosztás, a sharenting? Egy amerikai felmérés kimutatta, hogy az amerikai babák 92 százaléka jelen van valamilyen formában az interneten. Az ausztrál szülők 90 százaléka ismerte el, hogy túl sokszor posztol a gyermekéről. Ugyanez igaz Európára is, ahol a szülők háromnegyede nyilatkozta azt, hogy többször hajlandó megosztani képeket a picinyekről. Aggasztó, hogy számos gyerekfotót a helység és a név pontos megjelölésével teszik közzé, így csak az nem találja meg az érintettet, aki nem akarja. A túlzásba vitt posztolgatást ráadásul a különböző reklámcégek is felhasználhatják a legkisebbeket érintő marketingstratégiák kidolgozásához.

Minden téren céltábla

Rengetegen vannak a jelenség ellenzői is, akik már anti-sharenting oldalakat és közösségeket hoznak létre. Ugye milyen aggasztóak ezek az adatok? S ha még mindez nem lenne elég, számos fiatal felnőtt arról számolt be, hogy „identitáslopást” hajtottak végre a fiatalkori képeivel: valaki egyszerűen letöltötte a babafotókat, és új profilt létesített, hogy így gyűjtse be a lájkokat. És akkor még nem is ejtettünk szót a pedofilokról, akik számára aranybánya a Facebook a félmeztelen babafotókkal.

Villányi Gergő, a digitális pszichológia szakértője
Villányi Gergő, a digitális pszichológia szakértőjesaját fotó

„Sajnos a pszichés következmények mellett a fotók a szexuális jellegű gyerekképek gyűjtésére szakosodott darkwebcsoportok hálójába is kerülhetnek. Elég egy óvatlan beállítás vagy nyilvános megosztás, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy azt a képet egy keresőalgoritmus megtalálta, és potenciális zsákmányként lementette – vagyis a jól ismert mondás is igazzá válik: Ami egyszer felkerül a netre, azt utána nem lehet eltüntetni” – mondja Villányi Gergő.

Hiányzik a megfelelő törvény

Az érintett gyerekeket a törvény se védi igazán. Bár 2018-ban létrejött az adatvédelmi törvény, a GDPR azt mondja ki, hogy a szülő jogkörébe tartozik a kiskorú személyi adatainak kezelése, s a törvény szerint legfeljebb illik a gyermek beleegyezését kérni. A magyar jogszabályok annyit írnak elő, hogy kiskorú gyermekről képmást, hangfelvételt a szülő előzetes hozzájárulásával lehet megosztani. Fellépni akkor lehet, ha nincs ilyen hozzájárulás, mégis van megosztás.

Megbánthatjuk a gyerekünket

Ugyanakkor egy felmérés során 12 és 16 év közötti gyerekeket kérdeztek, s a tinédzserek 71 százaléka azt mondta, hogy a szülei nem adták meg nekik a kellő tiszteletet a rengeteg gyermekfotó megosztogatásával, amikor a legkiszolgáltatottabbak voltak a saját szüleiknek. Bár még nincsenek írott szabályai, ezt a „sharentingetikettet” tartsuk be, még ha olthatatlan vágyat is érzünk kicsinyünk fotójának közzétételére. A digitális pszichológus megalkotta a sharenting „egyszeregyet”.

Ezeket tartsd be!

„Ne osszunk meg a gyerekünkről meztelen, kínosnak ható, feldúlt vagy összezavart állapotában készült képet vagy más tartalmat. Mérlegeljük, hogy az a kép valóban vicces, kedves emlék-e neki is, és az lesz-e évek múltán is. Járjunk el körültekintően abban is, hogy kivel, kikkel osztjuk meg a képeket, tartalmakat – egy jó szándékú, büszke családtag is tud komoly károkat okozni, ha az adatvédelmi beállításokhoz nem ért, vagy zárt csoportból nyilvánosba küldi át a képeket. Inkább minőségre törekedjünk, mint a mennyiségre – a digitális technológia rengeteg tartalmat képes rövid idő alatt előállítani, de nem minden pillanat és helyzet érdemel megörökítést – ezt hangsúlyosan tudatosítsuk! Kérjünk engedélyt a gyerektől is, ha tartalmat osztunk meg róla – legyen beleszólása abba is, ha valamit nem akar publikálni, de hasonlóképp a gyerek szereplési vágyának sem kell mindig eleget tenni. Amíg megtehetjük, szabályozzuk be gyermekünk közösségimédia-jelenlétét. A végső szót így is, úgy is a szülő mondja ki, és a mi saját felelősségünk a képek átnézése, szelektálása, valamint biztonságos megosztása, archiválása is. Legyünk inkább túl óvatosak a műfaj művelése során!”

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra