Miért kellett gyerekként dunyha alatt izzadnunk? Orvos mondja el, hogy csillapítsd a lázat helyesen

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha egy betegséget láz kísér, sokan azonnal piruláért nyúlnak, de vajon okkal teszik-e, és van-e értelme nyakig a paplan alá bújni?

Gyermekkorom lázas megbetegedéseinek egyik legnagyobb keresztje volt, hogy ilyenkor

kötelező jelleggel vastag paplan alá kellett feküdnöm, és bármilyen melegem is volt, nem dughattam ki alóla se kezem, se lábam, míg végül csatakosra izzadva lejjebb nem ment a lázam.

Rögtönzött, kis mintán végzett közvélemény-kutatásom alapján a nyolcvanas évek gyermekei számára egységesen ismerős ez a gyakorlat, szülőként azonban már egyikünk sem alkalmazza azt. Hibát vétenénk ezzel, vagy egyszerűen felesleges volt a szenvedés már annak idején is?

Felmentés a dunyha alól

Az elgondolás józan paraszti ésszel szemlélve nem áll távol a valóságtól, de amire így rá akarunk segíteni, azt elvégzi a szervezet magától is” – mondja dr. Kóródy Ágnes háziorvos. Szerinte paplan alá akkor bújjunk lázasan, ha egyébként is a hideg ráz, így jólesik a meleg. Egyébként inkább arra fontos figyelni lázas állapotban, hogy ne terhelődjön túl a szervezetünk, márpedig pulzusunk megemelkedik, keringésünk pedig terhelődik, ha bedunsztoljuk magunkat a dunyha alá.

A szakember inkább lengébb öltözetet és sok folyadékot ajánl – a nagyik másik módszere is megbukik, ugyanis nem a forró tea a megoldás, de nem is a jéghideg víz, egyiknek sem lesz különösebb hatása a lázra.

Jó tudni ugyanakkor, hogy gyerekek esetében a testhőmérséklet egyfokos emelkedése 12 százalékkal emeli meg a folyadékbevitel-igényt.

A lázas beteg csak akkor bugyolálja be magát, ha az jólesik: a betegség önmagában nem követeli meg ezt
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Mennyi az annyi? Ez már láz!

Még mielőtt a lázcsillapítás valóban hatékony módjaira kitérnénk, érdemes áttekinteni, mikor beszélünk egyáltalán lázról, és azt mikor kell csillapítani.

Pontos határértékeket nehéz megszabni, a normális testhőmérséklet egyéni különbségeket mutat. Ha négyóránként mérnénk testhőmérsékletünket, azt látnánk, hogy az reggel a legalacsonyabb, késő délután, este pedig megemelkedik. Normális folyamat az is, ha ez akár hőemelkedést jelent” – mondta el a Díványnak a háziorvos. 

Hőemelkedésről 37–37,5 fokos testhőmérséklet fölött, lázról 38 fok, gyermekgyógyászati elvek szerint 38,3 fok fölött beszélhetünk.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy egyes élettani jelenségek is járhatnak felnőtteknél hőemelkedéssel: a tüszőrepedés jelzése mellett a korai terhesség gyanújele is lehet a hőemelkedés. Ez nem csillapítandó.

A lázcsillapítás igénye az egyébként panaszmentes, alapbetegség nélküli és nem várandós betegeknél 39 fok fölött lép fel, illetve akkor, ha a lázas állapot panaszt okoz. Ha a lázat egyéb riasztó tünet – csillapíthatatlan fájdalom, zavartság, tarkómerevség, eszméletvesztés, görcsroham vagy csillapíthatatlan hányás kíséri –, az sürgősségi ellátást igényel.

Idézőjel ikon

„Ha rossz a közérzet, a beteg bágyadt, fáj a feje – ami a láz gyakori kísérőtünete –, akkor érdemes lázcsillapítóhoz nyúlni”

– tudtuk meg. Gyermekeknél fontos még tudni, hogy 3 hónapos kor alatt nem ajánlott a fülhőmérő használata, végbélben vagy hónaljban mérjük ekkor a testhőmérsékletet inkább.

Így csillapíthatod

A következő kérdés az, hogyan érdemes lázat csillapítani? Bevehetünk gyógyszert, és emellett, kiegészítésként alkalmazhatunk fizikális hűtést, amelyet kétféle módon valósíthatunk meg.

  • Hűtő zuhany vagy fürdő: ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy sokkolnunk kell a szervezetet. „Testmeleg vizet engedjünk a kádba, majd engedjük, hogy az ránk hűljön. Ez megindíthatja azt a folyamatot, amit a gyógyszeres lázcsillapítás fenntart” – mondja dr. Kóródy Ágnes.
  • Priznic: de ebből sem a jeges lepedő testre csavarása! „A homlokra és csuklóra tett zsebkendő nem elég. Törülközőbe kell burkolni a testet, de az se legyen jéghideg” – tudtuk meg a szakértőtől.
Jéghideg fürdővel se kínozd magad
Fotó: Karl Tapales / Getty Images Hungary

Amennyiben a gyógyszer bevételét követő négy órában lemegy testhőnk, utána pedig visszaszökik, az nem azt jelenti, hogy a lázunk csillapíthatatlan: ha viszont gyógyszer hatására sem változik, akkor érdemes orvoshoz fordulni, ez ugyanis akár azt is jelezheti, hogy bakteriális fertőzésünk van. 

Ugyanígy megéri háziorvosunkkal felvenni a kapcsolatot, ha már 2-3 napja tart az állandóan visszatérő láz, illetve bizonyos krónikus betegségek – mint a szívbetegség vagy a cukorbetegség –, valamint terhesség esetén is hasznos lehet, ha kezelőorvosunk értesül a zajló betegségről.

A láz ugyanis extra terhelést jelent a szervezetnek, ami nem jó ezekben az állapotokban, illetve az időseknek sem. Kisgyermekek esetében 3 éves kor alatt láz előfordulásánál mindenképp jelentkezzünk a gyermekorvosnál.

Segít a betegségből kilábalni

Végezetül arról is megkérdeztük a szakértőt, kell-e egyáltalán félnünk a láztól.

A láz egy evolúciósan jól kitalált előny az immunrendszer működésének segítségére. Magasabb hőmérsékleten a fehérvérsejtek könnyebben szaporodnak, hatékonyabban működnek. A vírusok és baktériumok is kevésbé tudnak életképesek maradni magasabb hőmérséklet mellett. Segítő hatása van, de 39 fok fölött terhelést is jelent a szervezetnek” – mondta el dr. Kóródy Ágnes.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.