Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.
A képernyőidőről vitatkozva elsősorban azt nézzük, hogy mennyi időt töltenek a gyerekek telefon, tablet vagy számítógép előtt. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem ez a legfontosabb kérdés. Sokkal inkább az számít, mit csinál a gyermek a képernyő előtt. Ez a kérdés különösen aktuális a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével. Az AI ugyanis nemcsak információt ad, hanem beszélget, kérdez, sőt akár meg is oldja helyettünk a feladatokat. Hogy ez előnyt vagy hátrányt jelent, nagyrészt azon múlik, hogyan használjuk.
Nem az idő a lényeg, hanem hogy mit csinálunk
A képernyőtől való félelem nem új keletű. Hasonló bizalmatlansági hullámmal találkozhattunk akkor is, amikor a televízió térnyerése megtörtént. A korábbi kutatások már akkor mutatták, hogy nem minden képernyő előtt töltött idő egyforma.
Példaként az Egyesült Államokban népszerű Szezám utca című műsort hozták fel, mely gondolkodásra ösztönözte a gyerekeket, amivel fejlődhettek, nem csak odaszögezte őket csendben a kanapéhoz, hogy ne legyen velük gond.
Ugyanez igaz a mai digitális eszközökre is. Nem mindegy, hogy a gyermek videókat néz egymás után, vagy egy nehéz feladat megoldásán dolgozik, információkat keres, kérdez, gondolkodik és saját ötleteit fejleszti tovább.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Fontos, hogy ki gondolkodik
A mesterséges intelligencia hatalmas segítséget jelenthet a tanulásban, de ehhez tisztázni kell a szerepét.
Ha a cél a segítség, a támogatás, akkor jó az irány, ha azonban a feladat megoldását átadjuk, és csak az eredményre várunk, akkor nem.
Ha a diák először maga próbálja megérteni a feladatot, ötleteket gyűjt, majd ezt követően kér segítséget a mesterséges intelligenciától, akkor az AI valódi tanulási partner lehet. Segíthet új szempontokat találni, megmutathatja a pontatlanságokat, sőt, utat nyithat ahhoz is, hogy egy témát sokkal alaposabban is megismerhessünk.
Ezzel szemben, ha a gyerek a feladatot egyszerűen megoldatja az AI-val, akkor éppen maga a tanulási folyamat, a fejlődés marad ki. Ebben az esetben egyértelműen káros „segítségről” van szó.
Hibázni szabad, sőt!
Az AI csapdája egy olyan jelenség, amit sokan szeretnének magukénak tudni – a hibamentesség. Bár alapvetően a mesterséges intelligencia sem tévedhetetlen, az egyszerűbb feladatokban a gyereket megóvja a kudarctól, a hibáktól. És ez – akármennyire is furán hangzik – nem jó dolog. A tanulás velejárója a hiba, az újrakezdés, enélkül sem a kitartás, sem a problémamegoldás nem fejlődik. Ezek a problémák segítik az agyat új kapcsolatok kialakításában. A mesterséges intelligencia képes pillanatok alatt kész válaszokat adni, de ettől még nem biztos, hogy a tudásunkat is építeni fogja.
A megoldás nem a tiltás, ahogyan a tévé esetében sem lehetett megállítani a terjedést. Az AI is egy eszköz, a feladat tehát az, hogy megtanuljuk megfelelően használni. A cél, hogy először önállóan próbáljuk megoldani a feladatot.
A mesterséges intelligencia csak ezután léphet be a rendszerbe, hogy kibővítse az ismereteket, ellenőrizzen, új irányt mutasson, segítsen, ne helyettünk gondolkodjon. De nem kell leragadni az AI-nál, egy mese vagy egy digitális játék esetében is a fejlődés lehetőségét kell keresni, nem a „csendet”, amit általa elérhetünk.
A szakemberek szerint a jövőben várhatóan egyre kevésbé lesz értelme pusztán a napi képernyőidőt figyelni. Sokkal fontosabb lesz az a kérdés, hogy a digitális eszköz aktív gondolkodásra ösztönzi-e a gyermeket, vagy egyszerűen elvégzi helyette a szellemi munkát.
Kapcsolódó: A képernyőidő korlátozása nemcsak a kreativitás és a mentális egészség megőrzése miatt fontos, hanem a gyerekek szeme miatt sem mindegy, mennyit nézik a kijelzőt.
