Nem mindenkinek van lehetősége egyszerűen és zökkenőmentesen távozni a bántalmazó közegből. Az OKIT, vagyis a Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, melyet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet működtet, abban segít, hogy mindenki biztonságos helyen élhessen. Utánajártunk, miként tudják ezt megtenni.
Az elmúlt negyedév során több tucatnyi alkalommal harsogta szalagcím, hogy anyák és gyermekeik együtt tűntek el otthonukból, menet közben nyomuk veszett, vagy ismeretlen helyre távoztak, megtalálásukban pedig a rendőrség a lakosság segítségét kéri. De mi a helyzet akkor, ha egy részük szándékosan távozott ismeretlen helyre valaki elől menekülve? Vajon hátráltatja-e a közösségi médiában, illetve a magazinokban megjelenő kattintásvadász posztok és cikkek tömege azt, hogy biztonságos körülmények közé érkezhessen egy bántalmazás áldozata?
A bennünk felmerülő kérdés kapcsán megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT) a bántalmazó kapcsolatokból való kilépés lehetséges módjáról.
Krízishelyzetben is van megoldás
„Az Ökumenikus Segélyszervezet mára az egyik legnagyobb szolgáltatási palettával segíti a kapcsolati erőszak áldozatait. Titkos menedékházakat, krízisközpontokat, krízisambulanciákat, online, anonim tanácsadást működtet, valamint az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT), ami a kapcsolati erőszak áldozatai mellett az emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget” − válaszolta megkeresésünkre az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai és módszertani igazgatója, Rácsok Balázs.
Az Ökumenikus Segélyszervezet által létrehozott www.aszeretetnemart.hu weboldalon keresztül névtelenül, biztonságosan és teljes titoktartás mellett tud a kapcsolati erőszak áldozata tájékoztatást kérni helyzetének megoldása érdekében, erre 4 napon belül a szervezet szakemberek segítségével válaszol. Segítséget a 06 80 20 55 20-as, a nap 0-24 órájában Magyarország területéről ingyenesen hívható telefonszámon is kérhetnek a bajbajutottak az OKIT szakembereitől.
A szervezetet bárki megkeresheti krízishelyzetben, akinek azonnali segítségre van szüksége, magyar és uniós, illetve a Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, egyedülállók és kisgyermekes családok is.
Az OKIT szakemberei elsőként egy telefonos beszélgetés alapján végeznek kockázatelemzést annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e a közvetlen életveszély, amit el kell hárítani.
Fontos szempont lehet, hogy vannak-e kiskorú érintettek,
illetve az is, hogy a bántalmazó áll-e bármiféle tudatmódosító szer hatása alatt, illetve rendelkezik-e lőfegyverrel. Amennyiben nem szükséges azonnali beavatkozás, a beszélgetés során tájékoztatják az áldozatot a lehetőségeiről, az igénybe vehető ingyenes és térítésköteles szolgáltatásokról, és a kríziselhelyezés folyamatáról is.
Minden körülmények között biztonságban
„A szakemberek a krízisellátás során folyamatosan törekednek arra, hogy az áldozat tartózkodási helye ne váljon beazonosíthatóvá, ugyanakkor sajnos egyéb külső tényezők, mint például az egészségügyi ellátás igénybevétele, vagy a hivatali értesítések olyan helyzeteket teremthetnek, amelyek további megoldásokat, és fokozott körültekintést igényelnek” − mondta el Kloppné Molnár Andrea.
Sok esetben ez már a bántalmazás túlélőjén múlik. Alíz (nevét kérésére a folyamatban lévő eljárások miatt megváltoztattuk) aki maga is kapcsolati erőszakból menekült három gyermekével egy védett házba, már több mint egy éve utógondozásban él. A Díványnak elmondta, nagyon fontos, hogy az érintettek valóban betartsák a biztonsági szabályokat. Bántalmazó volt férje órákon belül rájött, hogy elmenekült közös gyerekeikkel, és mindent bevetett annak érdekében, hogy pszichés nyomás alá helyezze, aminek nem volt könnyű ellenállni, hiszen mint mondta,
egy olyan kapcsolatban, ahol évek alatt felismerik az emberek egymás gyengeségeit, könnyedén megtalálják azt a pontot, ami jó eséllyel kellően fáj ahhoz, hogy a bántalmazott hibázzon miatt.
A bántalmazó ismeri az érzékeny pontokat
Bár Alíz mindent megtett, amit kértek tőle, még barátai sem tudták hetekig elérni, volt férje egy héten belül kiderítette, hogy védett házban lehet, és egy idő után azt is tudta, melyik városban él volt felesége a gyerekekkel.
Őket tovább kellett menekíteni onnan saját érdekükben.
„Miután elmentünk otthonról, és otthagytam a gyerekekkel, egy órával később tudta, hogy nem megyünk vissza, és hogy valószínűleg védett házba távoztunk. Egészen este 8-ig folyamatosan fenyegetett írásban azzal, h bemegy a rendőrségre és feljelent, hogy a gyerekekkel ismeretlen helyre távoztam. Percenként jöttek az üzenetek, bár letiltottam, én láttam, mennyit írt − mesélte. − Másnap hajnalban kaptam állítólagos egy rendőrtől egy üzenetet, hogy hívjam vissza őt, ezt azonnal jeleztem a házban, hogy ez van, de mondták, hogy nem kell ezzel foglalkoznom, mert amikor egy család megérkezik, az esetmenedzser rögtön értesíti az illetékes családsegítőt, hogy a gyerekek és az anya biztonságban vannak, adataik zártan kezelendők.
Ennek ellenére valahogy kiderítette, hol vagyunk, de nagyon figyeltek az otthonban napról napra a biztonságunkra, amíg a távoltartási végzés meg nem született, soha nem voltunk egyedül."
A jogszabályok adnak védelmet
„A jogszabályoknak kell megteremti annak a lehetőségét, hogy az áldozat biztonságban tudjon élni, még akkor is, ha a bántalmazó tudja, hol lakik a volt párja. A titkosságnak, vagy rejtve maradásnak inkább praktikái vannak, amiket minden esetben átveszünk az áldozatokkal azért, hogy a bántalmazó ne találhasson rájuk és időt nyerjünk a krízishelyzet kezelésére” - magyarázta Rácsok Balázs.
Ilyen például, hogy
- a telefonokon és okoseszközökön kapcsolja ki az érintette a helymeghatározás funkciót,
- változtassa meg jelszavait,
- vegyen új SIM-kártyát, ha tud, telefont is,
- nézze át az applikációit, és törölje azt, amiben fennáll a veszélye annak, hogy a bántalmazó utána tud nézni, hol van épp, illetve
- ügyeljen arra, hogy ne posztoljon helyadatokat a közösségi média használata során.
A krízisellátó rendszer tagjainak ugyan nincs jogszabályi kötelezettsége arra, hogy a hozzá szabad akaratából segítségért forduló magánszemély segítségkérésének tényét a rendőrség felé jelezze, de kiskorú veszélyeztetése esetén a törvény által előírt jelzési kötelezettségének eleget kell tenni. A krízishelyzet kezelésében részt vevő szakemberek tehát a hatóságokkal szorosan együttműködnek az áldozatok segítése, az egyes eljárási folyamatok támogatása érdekében.
Amint arról az ORFK lapunkat tájékoztatta, a körözési eljárás során a rendőrség az eltűnt személy felkutatása érdekében a rendelkezésre álló információk alapján dönt a szükséges intézkedésekről. Minden ügyet egyedinek tekintenek, a kockázatelemzést követően
az adott eltűnés körülményeinek szempontjából döntik végül el, hogy milyen eljárási cselekményeket hajtanak végre.
„Amint a hatóság tudomására jut, hogy eltűnt egy személy, a bejelentést követően a körözést azonnal el kell rendelni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a körözést a nyilvántartásban rögzítik, és ezzel elindul a körözési eljárás. - összegezte az ORFK sajtóirodája lapunknak. – A rendőrség részéről a kutatás addig nem függeszthető fel, amíg az eltűnt személyt, vagy személyeket meg nem találják, vagy hollétükről, külföldre távozásukról hitelt érdemlő adat fel nem merül.”
Az adatokat nem adják ki
Ha a bántalmazó jelenti a rendőrségen áldozata eltűnését, és ennek nyomán a keresési eljárás megkezdődik, az érintett, amint tudomására jut, hogy a rendőrség őt keresi, tájékoztathatja a hatóságot arról, hogy hol tartózkodik épp, de ez nem jelenti egyúttal azt, hogy feleslegessé vált menekülése.
Amint az a rendőrség válaszából ugyanis kiderült, írásban van lehetősége nyilatkozatot tenni arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy tartózkodási helyét az eltűnését bejelentővel is közöljék. Ha nem járul hozzá,
nem fogják elmondani senkinek, hol van éppen.
Amint tehát bebizonyosodott, hogy az eltűnt személyt nem szükséges keresni, adatai eltűnnek a rendőrség körözési listájáról is. Ekkor van igazán nagy jelentősége annak, hogy életvitelével se hívja fel magára a bántalmazó figyelmét.
Az OKIT segítségnyújtása a kapcsolati erőszak vagy emberkereskedelem miatt kialakult krízishelyzet felmérésétől az információnyújtáson keresztül valamelyik konkrét krízisközpontnál, titkos menedékháznál vagy védett szálláshelyen való elhelyezés kezdeményezéséig, illetve koordinálásáig tart.
Segítséget lehet kérni az alábbi telefonszámokon is:
- Központi segélyhívó: 112
- Telefontanú: 06 80 555 111 (bűncselekmények névtelen bejelentésére)
- BRFK SMS-vonal hallássérülteknek: 06 20 9000 107
- Országos Mentőszolgálat: 112
- OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat): 24 órában, Magyarországról ingyenesen, mindennap hívható telefonszám arra az esetre, ha menekülnie kell: 06 80 20 55 20
Ebben a cikkünkben arról írtunk, miként tudsz segítséget kérni, ha bántalmazás túlélője vagy.
