Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Vannak olyan tárgyak, amelyek nevének említése önmagában instant időutazás: azok, akik a szocializmus idején éltek, jól ismerik ezeket gyermek- vagy felnőttkorukból. 5 ikonikus tárgyat gyűjtöttünk most össze!
Van, amelyik az összes háztartásban ott volt, és akad olyan is, amelyre hosszan vágyakoztak a családanyák, hogy a boltban hatalmas szerencsével megszerzett banánból különleges csemegét varázsolhassanak. Sokunk gyerekkorát határozták meg ezek a tárgyak: emlékezzünk együtt rájuk!
Az őrületes high-tech holmi: hordozható tévé
A Junoszty a szovjet tévégyártás ikonikus márkája, amelyet trükkösen hordozható televízióként marketingeltek: ahogyan ebből sejthető, pici volt. Van, ahol második tévéként használták, én azonban emlékszem arra is, amikor családunkban az első és egyben egyetlen készülék funkcióját töltötte be a piros és citromsárga színekben is gyártott készülék. A fekete-fehérben élvezhető adás olyan apró képernyőn érkezett, amit ma talán egy tablet is leiskolázna, ezzel együtt is keresett műszaki cikk volt ez a televízió.
A szocializmus jelképe: műanyag tejtartó
Az UHT-tejek és a növényi italok világa előtt természetesen mindnyájan zacskós tejet ittunk, amelynek volt egy komoly hátránya: nem volt talpa, amin megálljon. A meglehetősen szívós, vastag zacskó – csak megfelelően éles ollóval volt nyitható –
nem tartotta meg magát, bele kellett állítani egy műanyag tejtartóba.
A miénk narancssárga színű volt, és akárhányadszorra is tettem bele az újabb zacskót, előfordult, hogy eltöprengtem azon, vajon hol is kell a lukat vágni: a tejtartó ugyanis nem volt szimmetrikus, egy magasabb és egy alacsonyabb pereme is volt. Természetesen a magasabbnál kellett kinyitni, aztán pedig nagy elővigyázatossággal önteni belőle, hogy ne ömöljön ki, ne fröcsköljön le, vagy épp ne essen ki az egész zacskó belőle. Érdekes, hogy mostanra ritkaságszámba megy egy ilyen több évtizedes tárgy, viszont online piactereken még mindig kapni.
Kisautók ólomból
Az ólomkatonák érájában természetesen más játékszert is lehetett kapni ebből az emberi egészségre egyébként rettentően káros anyagból, az ólomból. A szervezetben akár kis mennyiségben lerakódó ólom szellemi és fizikai károsodáshoz egyaránt vezethet, ennek ellenére a szocializmus időszakának falusi búcsúiban simán lehetett aprócska, ólomból készült autókat kapni, a gyerekek örömére. Az apró autók kereke seperc alatt megkopott – hiszen ólomból volt… - ez azonban nem tette kevésbé vonzóvá ezt az azóta eltűnt játékot.
NDK turmixgép
Persze erről mindenkinek az 1979-es Kern András-féle kabarétréfa jut eszébe, a termék azonban nagyon is valós volt. A levehető ajtós turmixgép egy olyan korban robbant be a háztartásokba és a köztudatba, amelyben
az otthonok gépesítése még sci-fibe illő gondolatból épp csak elkezdett valósággá alakulni.
Holdautó
A Lemezárugyár számtalan játékának egyike több olyan funkcióval is bírt, amely lenyűgözte a gyerekeket. Laposelemmel működtetve ha valaminek nekiment, irányt változtatott, világított, és egy hablabdát fújt felfelé, valószínűleg ez tette Holdautóvá. Az Interkozmosz program szimbóluma is rákerült egy idő után, ezzel is növelve népszerűségét – ennek a programnak a keretében jutott Farkas Bertalan az űrbe.
Ha szívesen nézegetnél fotókat régi idők úttörőtáborairól, ezt a cikket ajánljuk!
