Minden felnőtt kiakad az ilyen gyerekre, pedig lehet, hogy épp bajban van

Olvasási idő kb. 3 perc

Mosolyog, mikor leszidod? Lehet, hogy egészen más játszódik le benne, mint gondolod – 6 gyerekviselkedés, amit a felnőttek gyakran félreértenek.

„Nem köszön, nem néz a szemembe, és még mosolyog is, mikor rászólok!” – ha ismersz gyerekeket, biztosan volt már hasonló élményed. Azt tudod, hogy amit tiszteletlenségnek vagy rosszaságnak érzékelsz, az esetek túlnyomó többségében egészen másról szól? A gyerekek nem kis felnőttek: sokszor máshogy éreznek, más a világértelmezésük, és az idegrendszerük is máshogy működik. Van, aki adott esetben neurodivergenciája miatt fejezi ki egy átlagos felnőtt számára szokatlanul magát, és vannak gyerekek, akik egyszerűen csak érzékenységük, összetettségük, fejlődési stádiumuk következtében tanulják meg később, ami a felnőttek számára magától értetődő. Íme néhány tipikus gyerekviselkedés, amit sokan félreértenek – és a valódi ok, ami a háttérben húzódhat.

1. Nem néz a szemembe, nem köszön

Mit gondolunk?  Udvariatlan, tiszteletlen.
Mi történik valójában?
A gyerek lehet, hogy szorong, fél az adott helyzettől vagy személytől, vagy egyszerűen még nem tanulta meg a társas helyzetek „illemét”. Autizmus spektrumon lévő gyerekeknél a szemkontaktus kerülése gyakori: számukra ez túl intenzív vagy zavaró lehet. Az is megeshet, hogy egy gyerek nem látja értelmét annak, amit mások elvárnak tőle, ezért nehezére esik mindig betartani ezt a sokszor kimondatlan szabályt.

2. Nevetgél, miközben leszidod

Mit gondolunk?  Gúnyolódik, nem vesz minket komolyan, szemtelen.
Mi történik valójában?
A gyerek lehet, hogy annyira zavarban van és feszültté válik, hogy csak a nevetéssel tudja az érzést levezetni. A mosoly ilyenkor nem örömet vagy cinizmust jelent, hanem idegrendszeri túlterhelést, zavart, ijedtséget – és valójában a kapcsolódás egyik formája is lehet, ha más eszköz híján így próbálja tompítani a helyzet súlyosságát.

3. Nem reagál, ha szólsz hozzá

Mit gondolunk?  Figyelmetlen, szándékosan ignorál.
Mi történik valójában?
Lehet, hogy a gyerek annyira elmélyült a játékban vagy a gondolataiban, hogy egyszerűen nem hallja meg a hívást – nem jut el az agyáig. Az is lehet, hogy lassabban dolgozza fel az ingereket, és idő kell neki, míg reagálni tud. ADHD-s vagy autista gyerekeknél a figyelem átváltása akár plusz kihívás is lehet – nem szándékos „szófogadatlanságról” van szó.

Próbáld kideríteni a gyerek viselkedésének okait!
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

4. Dühkitörése van „a semmiért”

Mit gondolunk?  Hisztis, nem tud viselkedni.
Mi történik valójában?
A dühkitörés gyakran nem a semmiért van, csak nem mindig látványos az ok. Lehet fáradtság, túl sok inger, éhség, kapcsolódási vágy, frusztráció – vagy egyszerűen egy olyan belső feszültség, amit a gyerek nem tud máshogy kifejezni. Egy óvodás nem fogja azt mondani: „anya, most kicsit kevés a kapcsolódás köztünk, szükségem lenne egy ölelésre”. De lehet, hogy épp ez a helyzet. 

A gyerekek tőlünk tanulják meg az érzelemszabályozás és -kifejezés művészetét – és nem az számít, hogy mit mondunk, hanem a példa, amit mutatunk. 

5. Nem osztja meg a játékát

Mit gondolunk?  Önző, nem közösségi ember.
Mi történik valójában?
A játék megosztása nem ösztönös készség, hanem tanult szociális viselkedés. Egy kisgyerek még nem biztos, hogy érett rá, különösen, ha a játék érzelmileg fontos számára. A megosztás képessége idővel, gyakorlással és példamutatással fejlődik – nem várható el azonnal.

6. Nem akar puszit vagy ölelést adni

Mit gondolunk?  Elutasító, szeretetlen.
Mi történik valójában?
A gyerek saját teste feletti rendelkezésre való igénye természetes dolog – és fontos, hogy ezt tiszteletben is tartsuk. Sokak – különösen a szenzorosan érzékeny vagy neurodivergens gyerekek – számára a testi kontaktus túl sok lehet. Ha nem akar ölelni, az nem azt jelenti, hogy nem szeret – csupán azt, hogy nem így szeretne kapcsolódni.

Megértéssel messzebbre juttok

Ezek a viselkedések nem mindig „problémák”, sokkal inkább jelek, amelyek azt mutatják, hol tart éppen a gyerek az érzelmi, idegrendszeri és társas fejlődésben. Minél jobban értjük a kicsik belső működését, annál könnyebb elfogadni, hogy nem ellenünk viselkednek valahogyan, hanem tanulják a világot – a maguk ritmusában, saját szemszögükből.

Ha kíváncsi vagy, milyen anya volt Sissi, a magyarok királynéja, ezt a cikket ajánljuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.