Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre népszerűbb itthon is a halloween ünneplése. De vajon remek élményt vagy hetekig elhúzódó rémálmokat okoz az Egyesült Államokból importált szellem- és boszorkányfelvonulás?
A kelta hagyomány szerint október 31-e estéjén van a legközelebb a holtak és az élők világa, így könnyen átszökhetnek a túlvilágról a kedves vagy éppen gonosz szellemek. Tőlünk nyugatabbra a gyerekek maskarába bújnak, és csokoládét gyűjtenek, és egy ideje egyre több helyen hirdetnek halloweenbulikat Magyarországon is.
Az elmúlás tabu lett, ezért ijesztő
A halloween ünneplésének nálunk nincs hagyománya, nem úgy nőttünk fel, hogy csokigyűjtő körútra jártunk október utolsó estéjén, hanem a szüleinkkel aznap vagy másnap a temetőbe mentünk gyertyát gyújtani a halottainknak. Gyermekpszichológus szakértőnk szerint ezért is fordulhat elő, hogy a kicsikre ijesztő hatással vannak a szellemnek, csontváznak, horrorfilmek hőseinek öltözött bulizók.
„Nagyon fontos, hogy egy adott ország kultúrája hogyan kapcsolódik a halálhoz – magyarázza Standovár Sára. Egy dél-amerikai országban felnőtt gyerek számára teljesen természetes, hogy bizonyos ünnepeiken a halál kerül a középpontba, de még a mi nagyanyáink, nagyapáink is közelebb voltak az elmúláshoz, főleg faluhelyen, ahol természetes volt, hogy a háznál haltak meg az idősek, és nyitott koporsóban feküdtek a temetésen.
Mára az öregség, a halál és az elmúlás tabutémává váltak, nem beszélünk ezekről a gyerekekkel, ily módon még ijesztőbb számukra.
„Ezek után nem csoda, hogy ha egyik napról a másikra rémisztő, a halálhoz, a túlvilághoz köthető figurák lepik el a helyi parkot október 31-e estéjén, az esetleg félelmetes a kicsik számára.”
Halloweeni buli, horrorfilmszereplőkkel
Boszorkánnyal, szellemmel, varázslóval a gyerekek találkozhatnak akár a farsangon is, amely viszont évszázadok óta a kultúránk része. Az azonban nem helyes, ha a gyerek olyan halloweeni összejövetelre megy, ahol horrorfilmek szereplőiről mintázzák a jelmezeket.
„Ezek olyan figurák, akik másokat bántatnak, kínoznak, és általában ezt valamilyen félelmetes maszkban, maskarában teszik – folytatja a gyermekpszichológus. A kisebbek nem ismerik az ezzel kapcsolatos történeteket, nincs mihez kötniük, emiatt nem feltétlenül lesz számukra ijesztő, viszont lehet, hogy egyszerűen nem értik.
Ugyanakkor, ha egy gyerek amúgy is szorongó, az halloween nélkül is szorongani fog, hiszen esetleg ezekben a figurákban találhatja meg a szorongása tárgyát.
Én a problémát inkább abban látom, hogy a gyerekek nincsenek tisztában ennek az ünnepnek a mitikus részével, csak a felszínnel, a külcsínnel, így nem tudnak hozzá igazán kapcsolódni.”
Nekünk is vannak rémálmaink
Ha azt vesszük észre, hogy a halloweeni buli nem jól sült el, és a kicsi félni kezd, ne próbáljuk azzal elütni a dolgot, hogy ezek nem valódiak, hiszen a szomszéd kisfiú apukája öltözött be.
„Mi, felnőttek is félünk a horrorfilmeket nézve, és utána rosszul alszunk, pedig pontosan tudjuk, hogy színészeket maszkíroztak el” – veti fel Standovár Sára. „És az is könnyen lehet, hogy a gyerek inkább nem fog szólni, ha emiatt rosszat álmodik, mert fél, hogy jövőre nem engedik el az összejövetelre. Amúgy sem tartom jó ötletnek, ha – éppen attól való félelmünkben, hogy rossz hatással lesz rá a buli – nem engedjük el, hiszen lehet, hogy emiatt lesz kívülálló az osztályban. Ennek ellenére – főleg bizonyos korig –, jobb, ha a halloween a töklámpás faragásáról szól, mert nem biztos, hogy jó ötlet a halállal viccelni, ha mi magunk is félünk tőle.”
