Ezért veszélyes megviccelni szülőként a gyereket a lájkok kedvéért

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Gyereket nevelni nagyon fárasztó, nagyon örömteli és nagyon vicces. Az első kacagás, a tornamutatványokra emlékeztető mozgásfejlődés, a gyermeki gondolkodás sok-sok nevettető pillanatot hoz a szülők életébe, amivel nincs is semmi baj.

Egészen addig, amíg a gyerekért, a gyerekkel együtt nevetünk, s nem kigúnyoljuk őt, teljesen rendben van egy-egy szituációt mókásnak találni. Sőt annak is helye van egy egészséges szülő-gyerek kapcsolatban, hogy a felek megviccelik egymást: kukucsost, bújócskát játszanak, később tréfálkoznak, anekdotáznak, vicceket mesélnek. Ám amióta a közösségi médiát elárasztották a mókásnál mókásabb kisgyerekes videók, egy új jelenséget észlelhetünk: a szülők szándékosan tréfálják meg porontyukat kamerával a kezükben azért, hogy újabb tartalmat szolgáltassanak. 

Nagyon hosszan értekezhetnénk arról, miért káros gyermekünk arcát, testét, viselkedését fényképen vagy videófelvételen közzétenni. Több millió ember elé tárni az ő őszintén gyermeki, naiv viselkedését, kihasználni a szülőkbe vetett bizalmát. Azt se felejtsük el, hogy a kisgyerek nem képes tiltakozni az ellen, hogy őt fényképezzék, videózzák, élőben instázzák. Eleinte nincsenek rá szavai, később pedig jogérvényesítési képessége, hiszen a családban alá-fölé rendeltségi viszonyok uralkodnak. A szülőké a közösségi oldal, ők férnek hozzá az internethez, s rendkívüli módon fel lennének háborodva, ha gyermekük az ő mókás mindennapjaikat közvetítené a nagyvilágba engedély nélkül. Van azonban egy másik komoly oka is annak, amiért érdemes alaposan megfontolni, mikor és mivel vicceljük meg a gyerekünket.

Együtt sütni-főzni nagyon jó ötlet, de ne vicceljük meg mindenáron a gyereket
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

A gyerek nem véletlenül nem érti a viccet

A kisgyerekek humorérzéke folyamatosan fejlődik. Egy bizonyos korig például cseppet sem találják mulatságosnak a kukucsolást, mert elhiszik, hogy az ujjai vagy a kendő mögé bújt szülő eltűnt. Amikor már megértik, hogy ez nem így van, a játék már tényleg élvezetes szórakozássá válhat. Addig azonban inkább egyfajta tortúra. Ugyanúgy, ahogy a mostanában igen elterjedt #eggcrackchallenge. A TikTokon közel 75 millió megtekintést ért el a hashtag, a „tréfa” lényege pedig az, hogy a szülők a gyerekük fején törnek fel egy tojást. Mindegyik apróságnak megvan a maga egyedi reakciója erre: azt mondják, hogy fájt, meglepettnek tűnnek, sírva fakadnak, vagy épp beleütnek a szülőbe, aki ezt tette velük. De szinte egy sincs köztük, aki ezt a tréfát mulatságosnak gondolná, akkor sem, ha a videózó szülők gurulnak a nevetéstől. 

Mi számít viccesnek? Amin mindenki nevet?

Nemcsak amiatt, mert alapvetően nem vicces egy kemény héjú tojást valaki más homlokához csapni, de azért sem, mert a gyerekeknek még nem fejlődött ki a humorérzékük. Minél kisebbek, annál inkább élik ezt meg valamiféle rossznak, hiszen nem képesek értelmezni a mögöttes tartalmat (a szarkazmust és az iróniát például csak 5-6 éves kor körül kezdik el kapiskálni). Épp ezért nagyon vékony határvonal húzódik a vicc és a negatív élmény között, amit akár bántalmazásnak is hívhatnánk. Miközben régebben az apám viccesnek tartotta, hogy hátulról tarkón vágott, hogy a hajam előreessen, és ez az egész család szerint mulatságos volt, én ezt a verés egy formájaként éltem át. Ha ezt videón kéne látnom, még most, felnőttként is fájdalmat okozna. A kérdés tehát az: ki dönti el, mi vicces és mi nem az? Egyértelműen az, akit megtréfálnak. Ezt pedig szülőként nagyon fontos lenne észben tartanunk. 

Mit mond a szakértő?

Rachel Melville-Thomas gyermekekkel foglalkozó pszichoterapeuta, az Association of Child Psychotherapists (ACP) szóvivője elmondta, hogy bár a legtöbb esetben a szülők szándéka az, hogy együtt nevessen a család, hiszen ez valódi kohéziós erővel bír, könnyen károkat okozhatnak. A megtréfált gyerek ugyanis gyakran csak azért nevet együtt a többiekkel, mert nem akarja kívülállónak érezni magát. Elemi igénye van arra, hogy a család tagjának tartsák, ami azzal jár, hogy az értékítéletük is egyezzen: ha szerintük valami vicces, akkor biztosan az. De azt nyugodtan állíthatjuk, hogy bármiféle fájdalom vagy félelem okozása (éljenek a viccesnek szánt rémmesék!) kívül esik a családi tréfálkozás kategóriáján. Hogyan nevelhetnénk arra a gyerekeinket, hogy ne verekedjenek a testvéreikkel, ha mi meg tojást törünk fel a fejükön? 

Így lesz humora a gyereknek

Ráadásul az a képesség, hogy saját magunknak és másoknak is mentális állapotot tulajdonítsunk – ez teszi lehetővé, hogy megértsük, hogy valaki mást gondolhat, érezhet, mint mi –, gyakran csak 3-5 éves korra alakul ki. Még ezután, sőt serdülőkorban is folyamatosan fejlődik, de az óvodáskorú kicsiknél akár még hiányos is lehet. Azaz hiába teszünk úgy, mintha a gyerek feje tál lenne, ő nem érti még ezt: a feje az a feje, a tál meg a tál, nem tud még mentális képet alkotni a kettő összevonásából. Emellett egy helyzet humorának értése összetett, magas szintű folyamat, amely kognitív, viselkedési, fiziológiai, érzelmi és szociális összetevőket is magában foglal. Olyannyira, hogy humorral kapcsolatos teszteket még felnőtteken is végeznek, hogy felmérjék, hol tartanak ebben a folyamatban. Azaz teljesen normális, ha egy kisgyerek egyszerűen nem érti a viccet. Azzal pedig, hogy a megfelelő kor és érettség elérése előtt, a közösségi média és a lájkok kedvéért fájdalmat okozunk neki, majd utána kinevetjük, a bizalomban okozhatunk töréseket. Hiszen szülőként épp fontosabbnak tartjuk, hogy egy netes kihíváshoz csatlakozzunk, mint hogy a saját gyerekünk fizikailag és lelkileg is jól érezze magát.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.