„Senki ne legyen elfeledett osztálytárs!” – Gyerekek, akik kórházban járnak iskolába

Olvasási idő kb. 4 perc

Cseke Enikő 22 éve tanít kórházpedagógusként. Négy évvel ezelőtt megingott, úgy érezte, szeretné magát másban is kipróbálni. Aztán történt valami; 2019. szeptember 3-án, a tanév első napján Enikő és egy 16 éves lány is új életet kapott.

Aprócska helyiség a tanulószoba a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjában, de Enikő igyekszik minél barátságosabbá tenni a gyerekek kórházban töltött tanóráit. A polcon plüssállatok és ábécét formázó betűk, az ablakban őszi leveleket függesztett egy faágra. Sok tanítványának esélye sincs, hogy idén lombhullásban sétáljon. Akad közöttük, aki május óta nem tehette ki a lábát a négy fal közül.

Ötször felvételizett sikertelenül, mert nem ment az ének

Enikő négyévesen, az óvodában mondta először, hogy tanító lesz. Hatszor jelentkezett a tanítóképző főiskolára, ötször elutasították, mert az énekfelvételin nem felelt meg. 

„Végül főigazgatói engedéllyel nyertem felvételt azzal a megkötéssel, hogy énekkorrepetálásra kell járnom. A sors iróniája, hogy a zárótanításom is ebből a tantárgyból volt. 4-est kaptam. Így tanultam meg, hogy vannak olyan dolgok, amik elől nem futhatunk el, szembe kell néznünk velük.”

Fontos, hogy a kórházban is gyereknek érezhessék magukat
Fotó: Kiss Marietta Panka

Azonban, amíg nem járhatott a főiskolára, gyermekszakápoló lett, és egy ösztöndíjjal eljutott Svédországba. Ott találkozott először a kórházpedagógus hivatással.

„Miután megszereztem a tanítói diplomám, először a IX., majd a III. kerületben dolgoztam, és közben jelentkeztem a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola és Gimnáziumba.”

Idézőjel ikon

Az akkori igazgató asszony nagyon bölcsen azt mondta, hogy 26 évesen nem vagyok úgy felvértezve, hogy lelkileg ne sérüljek ebben az állásban.

Így elvégeztem a SOTE mentálhigiénésszakember-képzését, majd az ELTE-n a fejlesztőpedagógusi szakirányt. Amikor 2002-ben a Gyermekszív Központban új telephelyet kapott az Iskolaszanatórium, azonnal idejöttem, kórházpedagógus lettem.

Gyerek a kórházban – a családnak is nagyon nehéz

Az egyik tanítványa, Fati irodalomórára jön. Maga előtt tolja a műszívet, olyan, mint egy óriási zsúrkocsi, tele műszerekkel. Ennek a készüléknek köszönheti jelenleg, hogy életben van. A kislány ötödikes, május óta él a Gyermekszív Központban.

„Megfázással kezdődött az egész – mondja az édesanyja, Orsolya. Aztán tüdőgyulladása lett, de az elmúlt az antibiotikumtól. Később a gyomrát kezdte fájlalni.

Idézőjel ikon

Hordtuk egyik orvostól a másikig, de akkor már két-három méter sétától elkékült a szája, és állandóan aludt. Végül készítettek egy mellkasröntgent, és kiderült, tele van vízzel. Akkor került kórházba.”

A család szétszakadt; az anyuka Budapesten, a kórházban a lányával, a négy kistestvér az apukával egy Debrecen melletti kis faluban.

„Hiányoznak a testvéreim, és szerettem nagyon biciklizni – avat be Fati. És persze hiányoznak az osztálytársaim és Janka, a legjobb barátnőm. Videóban felhívtak, várnak vissza a suliba, de addig tanulok Enikő nénivel.” 

Rebeka negyedikes volt, amikor Enikő a kórházban tanította. Ma kollégák
Fotó: Kiss Marietta Panka

A műszívnek létezik egy kisebb változata, akkora, mint egy táblagép, de ez csak akkor alkalmazható, ha nem mind a két kamrát kell segíteni. Fatinál pedig ez a helyzet. Most azt várják, hogy megcsörrenjen a telefon, a kislány új szívet kapjon, és egy nap visszatérhessen a nagykereki iskolába, amely pont szemben van a házukkal. 

„Nagyon fontos feladatunk, hogy segítsünk a gyerekeknek visszatérni az anyaiskolába – avat be Enikő. Ilyenkor a gyermek kezelőorvosával és a kórház pszichológusával együtt elmegyünk az osztályába, hogy a társai feltehessék a kérdéseiket. Elmondjuk, hogyan vigyázhatnak rá, de nem kell messzire elkerülniük vagy félniük tőle.

Idézőjel ikon

Volt, ahol megkérdezték, hogy a szívbetegség fertőző-e, a gyerekeknek pedig elmagyarázta az orvos, hogy nincsenek veszélyben. Az én hitvallásom az, hogy senki ne legyen elfeledett osztálytárs.”

Minden gyerek egyformán ragyog

Négy éve már, hogy Enikő úgy érezte, eljött a váltás ideje. Május volt, amikor bekerült a kórházba egy 16 éves lány, Berni. 

Egy cserép virág az elvesztettekért

 A 22 év alatt sajnos voltak olyan gyerekek, akiket nem tudtak megmenteni. Enikő bármennyire is megtanulta, hogyan tudja magát védeni ettől a fájdalomtól, bizony vannak nehéz periódusai.

„Ilyenkor mindig veszek egy cserepes virágot, és egy kaspóban, az asztalra teszem otthon. Tudja a családom, ezt mit jelent, hogy most nekem nem könnyű, és nem is feszegetik a kérdést. Jól tudják, hogy az a virág ott egy kisgyereké.” 

„Elmondtam neki, hogy lehet, hogy nem folytatom a kórházi tanítást, de ő kérlelt, hogy maradjak még – meséli Enikő. Aztán jött a nyári szünet, mi végig kapcsolatban voltunk, szinte családtaggá vált nálunk; én otthon főztem, ő pedig videóhívásban követte az eseményeket, és beszélgettünk. Közeledett a tanév első napja, szeptember 3-a, és aznap Berni új szívet kapott. A 2019/2020-as tanévet együtt csináltuk végig, neki köszönhetem, hogy ma itt vagyok, mert úgy éreztem, ez egy jel, hogy nekem hol van dolgom. Azóta felnőtt lett, leérettségizett, és boldog párkapcsolatban él. A mai napig tartjuk a kapcsolatot.”

Akad azonban olyan volt tanítvány is, akivel nap mint nap találkozik. Nagy-Juhák Rebeka negyedikes volt, amikor szívbetegsége miatt a kórházba került, és Enikő volt a tanítója. 

„Akkor határoztam el, hogy egy nap itt fogok dolgozni, és ma már valóban itt vagyok nővér.”

Rebekának is van egy kis, színes üvegdarabkája Enikő különleges ablakán. 20 éve gyűlnek rajta a kis mozaikok.

Az ablak, tele a tanítványok üvegdarabkáival
Fotó: Cseke Enikő

„Minden gyerek, akit valaha itt tanítottam, választhat egy kis üvegcsét, és azt felragasztom egy ablaktáblára – meséli Enikő. Amikor az ablak elkészül, megtelik színekkel, akkor megyek majd nyugdíjba. Az üvegdarabka akkor is felkerül, ha a diák visszamegy az anyaiskolába, és többé nem kell hosszabb időt a kórházban tölteni, és akkor is, ha nem tudják megmenteni. Azon az ablakon minden gyerek egyformán ragyog.” (A címlapon Fati és Enikő látható. Fotó: Kiss Marietta Panka)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.