Több százezerrel növeli a szókincset, és egyéb csodára is képes

Olvasási idő kb. 3 perc

A mese oldja a feszültséget, segít, hogy lezárd a napot, és a gyereked is könnyebben beszél majd a napközben történt eseményekről. A pszichológia nem véletlenül alkalmazza a történetek gyógyító erejét.

Sárvári Töttős Györgyi magyar szakon végzett, majd másoddiplomásként lett tanácsadó szakpszichológus. Jó ideig nem találta az irodalom és a pszichológia ma már egyértelmű metszéspontjait, ám idővel ráébredt, milyen sokat segítenek a történetek a traumák feldolgozásában. Azt mondja, nincs olyan problémánk az életünkben, amire ne lenne ott a megoldás a mesékben. 

Nincs korhatár, ott vannak a válaszok

A mesék segítenek, hogy a gyerek feldolgozza a félelmeit, fejlődik általa az érzelmi intelligenciája, és a szókincse is. Egy amerikai kutatás szerint, azok a gyerekek, akiknek a szülei olvasnak mesét esténként, 290 ezerrel több szóval találkoznak ötéves korukig, mint azok, akiknél ez a rituálé kimarad.

„Én már várandósan is olvastam fel a gyerekeknek, és az életem során több olyan epizód volt, amikor az irodalom, a történetmesélés jelentette a kapaszkodót, a mentsvárat” – magyarázza Sárvári Töttős Györgyi meseíró pszichológus. „Tanácsadó szakpszichológusként az emberek életében jelentkező normatív krízisekkel foglalkozom, a valós, hétköznapi problémákkal, a kistinitől a nagymamáig. A meseolvasásnál nincs korhatár, bárki megtalálhatja benne a válaszait.

Ugyan a szakember nemcsak népmeséket alkalmaz a terápia során – hiszen ő maga is ír meséket –, de azt mondja, Bajzáth Mária, Zalka Csenge Virág vagy éppen Boldizsár Ildikó gyűjtéseiben talán nincs is olyan nehéz helyzet, amire a mese ne szolgálna útmutatóul az életünkre. És erre általában nem csak a gyerekek nyitottak.

A gyerekek szókincse nő, a fantáziája élénkebb lesz, ha mesét olvasnak
Fotó: Iose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

A jó harag és a rossz harag

A mese – és legfőképpen a népmese – nagy titka, hogy emberöltők bölcsességét rejtik a sorai.

„Mindig akad olyan szereplő, akivel tud az olvasó azonosulni” – magyarázza Györgyi. „Emellett megment minket attól az illúziótól, hogy munka nélkül fel lehet érni a csúcsra, hiszen a mesékben általában próbákon kell keresztülmenni ahhoz, hogy végül elnyerjük a vágyott jutalmat.”

Idézőjel ikon

A történetben mindig van egy átmeneti mélypont, aztán a főszereplő megoldást talál rá. És ez a mi életünkre is igaz; hiszen amit ma nagy problémaként élünk meg, arra talán öt év múlva már nem is fogunk emlékezni.

A mesék bölcsességét felnőttkorunkban is érdemes megfogadni. 

„Sokszor ajánlok Lázár Ervin-meséket a felnőtt klienseimnek, az egyik kedvencem közülük a Szegény Dzsoni és Árnika. Ebben van egy rész, amikor a király azt kéri, hogy az udvarmester számoljon el 5000-ig, mielőtt kivégzik a kérőket. Aztán, mire elérnek 5000-ig, kijön a palotából, hogy ugye nem vágták le senki fejét. Milyen szép példája ez annak, hogy van jó harag és rossz harag, és a rossz haraggal – ha hirtelen döntünk – nagy bajokat okozhatunk.”

A gyászmunkában is segít

A mesék esetében nincsenek kész receptek; ha a gyereket rémálmok gyötrik, vagy elvesztette a nagymamáját, nem egyértelmű, melyik mese segít majd neki. Ezért is érdemes sokat olvasni; hiszen leszűrhetjük, hogy ránk, a gyermekünkre melyik történet van jó hatással. Az a mese, amelyik a szívünkbe talál, szerepmintát ad, ötletet egy probléma megoldására, és nem érzem magam többé egyedül a bajommal, hiszen lehet, a főhős hasonlóval küzd.

A mese és a pszichológia metszéspontja a gyászmunkában is segíthet
Fotó: Kashin Sergey Alekseevich / Getty Images Hungary

„A gyerekeknek, de sokszor a szülőknek is, sokat segíthet a gyászmunkában is a mese” – mondja a pszichológus. „Alkalmat ad beszélni erről a tabutémáról, megoldja a nyelvet. A láthatatlan fonál, a Nagypapa szigete, vagy éppen a Miú, Vau és a cikázó cickány vigasztaló történetek, melyek által enyhülhet a feszültség, a veszteség élménye. Nem csak a gyerekek, a felnőttek is megkönnyezik a történetet.”

Mesét olvasni nem letudandó feladat, és jó, ha az anya és az apa is kiveszi részét az esti olvasásból, hiszen ezzel a kapcsolatotok is sokat formálódik. 

„Mindenkinek jólesik az egész napos rohanás után elcsendesedni, a felnőtteknek is kell az átmenet nappal és éjszaka között. Ez a rituálé lehetőséget ad, hogy felszínre bukkanjanak olyan események, amelyeket talán el sem mondott volna a gyerek, de a történetek kihozzák belőle. És hogy meddig olvassunk mesét? Amíg a gyerekünk igényli. Ha még 13 évesen sem öröm, hanem feladat az olvasás, olvassuk fel inkább mi a történetet. Mert az esti meseolvasásnak nem a gyakorlás, a tanulás a célja, hanem a szórakozás” – összegez Sárvári Töttős Györgyi meseíró pszichológus.

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.