A mese oldja a feszültséget, segít, hogy lezárd a napot, és a gyereked is könnyebben beszél majd a napközben történt eseményekről. A pszichológia nem véletlenül alkalmazza a történetek gyógyító erejét.
Az emberek többsége napi szinten él meg stresszes helyzeteket, vagyis olyan események részese, amely érzelmi vagy fizikai feszültséget vált ki belőle frusztráció, harag vagy idegesség formájában. Muszáj ismerni és elsajátítani stresszoldó technikákat, mert hosszabb távon negatív hatással van az egészségre. A stresszt oldhatjuk például kerékpározással. De mi van akkor, ha épp azért vagyunk stresszesek, mert a méregdrága kerékpár cserben hagyott? Íme a profi versenyzők nem éppen helyeselhető stresszoldó technikái!
A gyerek nevetése egy fegyelmezési helyzetben nem feltétlenül a mi szülői mivoltunk negatív minősítésének a jele. Szólhat kizárólag a gyerek aktuális lelkiállapotáról, amelyet a mi elutasító hozzáállásunk csak tovább fokoz. Csak akkor lehetünk a segítségükre, ha megtanuljuk nem magunkra venni, s a viselkedésük mögött valóban az ő bizonytalanságukat látni.
A vadon élő állatok gyakran vannak kitéve életveszélynek, mégsem látni rajtuk a trauma jeleit. Miután elszaladtak a ragadozó elől, kiremegik magukból a feszültséget, majd legelésznek tovább, mintha mi sem történt volna. Bár kulturálisan nem túl elfogadott, a remegés az embereknek is jót tesz, nem csak a gazelláknak. A stressz-, feszültség- és traumaoldó gyakorlatok (röviden TRE) nevű módszer során különféle izomcsoportok nyújtásával és aktiválásával olyan vibrálást lehet kiváltani a testben, amely lehetővé teszi a bennrekedt stressz oldását a nehéz emlékek felidézése nélkül. Mennyi ideig tart megtanulni a technikát? Hogy néz ki egy foglalkozás? Kiknek ajánlott, és van-e, akinek kevésbé? Erről kérdeztem a TRE minősített providerét, a hazai képzés koordinátorát, Sólyom Annát.
Mind boldog gyerekkort kívánunk a gyerekeinknek, de abba sokszor nem gondolunk bele, hogy ennek megvalósulásához éppen a negatív érzéseket, a stresszt és annak megnyilvánulásait kellene elfogadnunk. Ha ugyanis erre nincs lehetőség, pont nem olyan lesz az a gyerekkor, amit adni akarunk a gyerekünknek.
Ma már köztudott, hogy a korai kötődés minősége a későbbi személyiségfejlődés alapjául szolgál. De mit tehetünk azokért a gyerekekért, akiknek a körülményeik úgy hozták, hogy ez nem adatott meg? Aletha J. Solter pszichológus szerint a későbbiekben is orvosolható a probléma, csupán azt az eszközt kell megtanulnunk használni, ami a gyerekek nyelvén szól. Ez pedig a játék.
A kisgyerekek gyakran verik magukat a földhöz, üvöltenek lélegzetvétel nélkül, vagy vágják a fejüket a falnak mérgükben, mert a nagy belső, lelki nyomástól csak egy nagy külső, fizikai nyomással képesek megszabadulni. Ha viszont segítünk nekik elfogadni az elégedetlenségüket, és alternatívát adunk az érzésük kifejezésére, nemcsak az ő testi épségüket, hanem a saját lelki stabilitásunkat is megőrizhetjük.
A zene erősíti a gyerek megküzdési képességét az élet nehézségeivel szemben, mindössze azáltal, hogy lehetőséget ad az önkifejezésre.
Miért fontos a kiskamaszok számára a rosszaság, és hogyan tudjuk őket ebben társadalmilag elfogadott módon támogatni?
A felnőttek többnyire könnyedén kibeszélik magukból a feszültségeiket, élményeiket, de hogyan oldják belső érzelmi konfliktusaikat a kisgyerekek, akiknek még nincs hozzá szókincsük?
Nem válnak be a régi stresszkezelő stratégiák? Mutatunk néhány szokatlan módszert, ami neked is segíthet.
A káromkodás erőt és kontrollt ad, ráadásul csökkenti a fájdalmat. Itt a káromkodás pszichológiája.
