A gyerekek nem azért nem kérnek a párolt zöldségből, hogy direkt kiszúrjanak a szülőkkel: a válogatósság mögött ennél jóval összetettebb okok rejtőznek, a kulcs az ízekben rejlik.
Vannak gyerekek, akik elélnének szénhidráton és cukron egész életükben, mások pedig notóriusan ragaszkodnak ahhoz a 10 kedvenc ételhez, aminek megkóstolására még korábban rá tudtuk venni őket. Ez felnőtt szemmel és szülői idegrendszerrel megélve rettenetesen zavaró lehet, de nem kell azt gondolnod, hogy a gyerek sportból tol ki veled – más rejtőzik a jelenség mögött.
Máshogy érzékelik a savanyú és a keserű ízt
Ezen ízek megkedvelése tanulási folyamatot jelent, és te – bár valószínűleg már nem emlékszel erre –sem önmagában kedvelted meg a citrusok fanyarságát. Némi édessel kombinálva könnyebben meg lehet velük kedveltetni ezeket az aromákat, kutatások legalábbis azt támasztják alá, hogy ilyen módon nagyobb az esély arra, hogy elfogadják majd az ízeket.
A végső lökést ugyanakkor az adja majd, ha újra meg újra megkóstolták az édes vagy a keserű ételeket, erre pedig sokakat nem tudsz rávenni gyerekkorban.
Mindezen túl a felnőttek ízlelőbimbói már kevésbé érzékenyek például a keserűre, mint gyerekként voltak: a kisebbek mintha felerősítve éreznék az ízeket hozzánk képest, nem csoda, hogy erősebbek a reakcióik is azokkal kapcsolatban.
A toxinokban rejtőzhet a válogatósság oka
A keserűség mindezen túl a potenciális toxintartalom jelzője is – a növényekben pedig azért alakult ki a toxintartalom, hogy figyelmeztessék az őket megkóstolókat: jobb nem megenni őket.
A toxinok megmérgezhetnek vagy megnehezíthetik az étel megemésztését: összességében véve igaz rájuk, hogy kevésbé egészségessé teszik az ételeket.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden keserű vagy kesernyés étel toxint tartalmaz, az állatvilágban ugyanakkor ez az íz a tiltással kapcsolódik össze.
Nem lenne meglepő, ha a kisgyerekek ezt az állati örökséget követve kerülnék a kesernyés ennivalót!
Másféle étel kell a gyereknek
A növekedéshez több ételre van szükségük, ráadásul szervezetük kevésbé energiahatékony módon működik, mint a miénk, aminek kisebb méretük az oka. Ebből fakad az az igényük, hogy a sok energiát tartalmazó élelmiszerekre vágyjanak, csakúgy, mint a főemlősök. Ez nem biztos, hogy a válogatósság magyarázatát is megadja, az azonban tény, hogy a kisgyerekek zsírosabb ételek mellett sem híznak el úgy, ahogy velünk történne. Igaz, tény az is, hogy ők gyakorlatilag folyamatosan mozgásban vannak – velünk ellentétben.
Örökölhető is a félelem az új ételektől
Érdekes, ám egy ikerkutatás pontosan kimutatta, hogy genetikai alapja is lehet a mindenféle új ételtől való tartózkodásnak. Ezt ráadásul örökölni is lehetséges.
Mit tehetsz szülőként az ellen a fentiek ismeretében, hogy gyermeked nagyon válogatós legyen? Szerencsére van néhány eszköz a kezedben!
- Nagyon fontos, hogy milyen ízeket ismer meg a gyerek akár már az anyaméhben, illetve féléves kortól a hozzátáplálás korai szakaszában. Érdemes ezt az ízablakot kihasználni!
- A szülői példamutatás mellett segít az is, ha gyakran kínáljuk új étellel a gyereket.
- Már annak is jelentősége lehet, ha ételek fotóit nézegetitek közösen.
- A közös főzés és kóstolgatás pedig játékosan vonja be a gyerekeket az új ízek világába.
A fenyegetőzést és az étellel való jutalmazást ugyanakkor érdemes elkerülni: egyik sem vezet eredményre, játszmává változtathatja a gyerek etetését, illetve az étellel való egészségtelen viszonyt hozhat létre, aminek komoly következményei lehetnek.
