Így szerettesd meg gyermekeddel az olvasást – a mese nagyszerű bevezetőt jelent!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nincs az a szülő, aki ne örülne annak, ha szívesen olvas a gyermeke: de mi kell ahhoz, hogy megszeresse a gyerek az olvasást?

Sokan aggódnak azért, hogy a tabletek, okostelefonok és okostévék kiszorítják a legkisebbek érdeklődési köréből az olvasást, hogy a képernyő bűvölete és vonzereje erősebbnek bizonyul majd a történetekénél, melyeket nem előre elkészítve, megrajzolva, szinte megemésztve tesznek eléjük. De ugyanígy aggódhattak volna értünk, mai kisgyermekes szülőkért is saját szüleink – a színes televízió, az egyre sokszínűbb programkínálat, az egyre elérhetőbbé váló mozifilmek is nagy csábítást jelentettek. Mégis inkább személyes érdeklődés vagy neveltetés kérdése, hogy olvasunk, mintsem az új média jelenlétéé. Persze nehéz lesz könyvet adni a gyerekek kezébe, ha teljes ébren töltött idejüket képernyőnézéssel ütik el, de nagyon sok eszköz van a felnőtt kezében!

Az olvasás összeköt

A legelső annyira kézenfekvő, hogy szinte említeni is alig merem: nincs az a gyerek, akit a felolvasott mese világa ne ragadna magával. Nagyjából kétéves kortól a legtöbben már készen állnak arra, hogy rövidebb történeteket végighallgassanak anélkül, hogy három szó után lapoznának vagy inkább megkóstolják, mint hogy meghallgassák Boribont: ezelőtt is próbálkozhatunk lapozgatós babakönyvekkel, de az áttörés első jelei tapasztalataim szerint itt következnek be.

A mindennapos altatási rituálék csodás lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyerekeknek megmutassuk a könyvek világát – az egyik legmeghittebb gyermek-szülő kapcsolódási lehetőség az, amikor a puha ágyba bevackolva olvasunk.

Ha ezt szokássá tettük, a gyerekek igényelni is fogják, hogy kedvenc történeteiket folytassuk, újra meg újra felolvassuk nekik. Szerencsére ma már nincs hiány gyermekkönyvkiadóból, így nincs az a szülő, aki ne találhatna kedvencet, akár a régi idők minőségi szerzőit keresi, akár kortárs gyerekkönyvíróink legjobb kötetei közül válogat.

Az elalvás előtti olvasás a gyerekek életének részévé teszi a könyveket
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Ezen a ponton máris nagyot léphetünk előre az olvasás szeretete felé, ha minőségi szöveget olvasunk a gyerekeknek. Én szülőként is hihetetlen örömmel veszem, amikor a rajzfilmhősök sztorijai mellé becsúsztatott Lackfi János-, Berg Judit- vagy Bálint Ágnes-kötetek kerülnek elő a repertoárból. Gyerekverset olvashatunk Grecsó Krisztiántól is, hát miért adjuk alább? A gyerek igényessége a miénktől is függ – ha gondosan odafigyelünk, milyen könyveket helyezünk el polcukon, a szókincs bővítése mellett arra is hatunk, ők mennyire keresnek majd egyszerű szöveget, vagy megbirkóznak-e majd az összetettebb történetekkel is.

A gyereknek példát is kell mutatni

Ugyanígy fontos az is, hogy a gyerekek a szüleiket is lássák olvasni: ha kimerül abban a könyvekkel való kapcsolatunk, hogy egyet-egyet kezünkbe veszünk, ha épp nekik akarunk olvasni, hiányzik a példa, amit követhetnének. Márpedig az utánzás nagyon fontos útja a tanulásnak életükben. A gyereket érdekli minden, amit a szülő csinál, ezért még jobban fogja érdekelni a könyv mint tárgy, és az irodalom is, ha úgy veszi észre, hogy ezek fontosak számunkra. 

Ebből aztán olyan mókás esetek is adódhatnak, hogy egy három és fél éves gyermek Ferenc pápa egyik könyvéből szeretne elalvás előtt néhány oldalnyit meghallgatni, mert tetszik neki a borítón a kép, és látta a kötetet szülei kezében.

Amellett, hogy olvasunk és felolvasunk, beszélgethetünk is a könyvekről gyermekeinkkel: a szereplőket úgyis életünk részévé tesszük, legalábbis lányom amigurumi Ruminivel alszik, Rumininek öltözött farsangkor, és ruminis szerepjátékokban tud csak a legtöbbször gondolkodni. Mindennaposak a kérdések arról, ki miért éppen olyan egy történetben, amilyen, a rossz miért rossz, és a jó miért jó – a kicsik gondolkodását alapjaiban tudják meghatározni olvasmányaik, kapaszkodókat adva, eligazítva őket mindennapjaikban. Ha ezt olyan környezetben élik meg, ahol megrakott könyvespolcok veszik körül őket, és a könyvek hétköznapi tárgyak, akkor számukra is természetes marad, hogy ezekhez nyúljanak.

Inspiráló, ha otthon könyvekkel vesszük körül őket
Fotó: David Madison / Getty Images Hungary

Egész életükben társ lehet egy jó könyv

A képernyőt ráadásul szövetségesünkké is tehetjük, a megfelelő életkortól kezdve, persze. Lengemese-rajongó a gyermek? Nagyszerű, abból ugyanis létezik több kiváló rajzfilm is! Épp A dzsungel könyvén van túl? Megmutathatjuk neki a musical részleteit, képet, vagy akár meg is hallgathatjuk azt! És természetesen nem csak képernyőben érdemes gondolkodni – társas- és kártyajátékok, szabadulószobák épülnek a gyerekek kedvenc mesehőseire, melyek segítségével több időt tölthetnek el világukban. Ha igazán otthonosan érzik magukat ott, akkor a könyvekre barátként, segítőként, vigaszként is tekintenek majd, ami elkíséri őket egész életük során.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.