Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezekkel az egyszerű mondatokkal sokat segíthetsz nekik a személyiségfejlődésben.
Nem számít, hol élsz, milyen kultúrában, milyen életszemlélettel neveltek fel, melyik nyelvet beszéled, az alábbi szavakat a gyerekeidnek egyszerűen muszáj minél többször hallaniuk tőled. Szükségük van rá. Megérdemlik. Ezekkel a kifejezésekkel segíthetsz nekik a sziklaszilárd alapok kialakításában, az útkeresésükben és az előttük álló megannyi akadály leküzdésében.
„Ha meg akarjuk tanítani a világot a valódi békére, és ha küzdeni akarunk a háborúk ellen, a gyermekekkel kell kezdenünk” – Mahátma Gandhi
1. Nem
A gyerekeknek már kis koruktól tisztában kell lenniük a „nem” jelentésével, és (fejlődési szakaszuktól függően) nem is mindig szükséges érteniük a tiltás okát. Ha szülő vagy, a te feladatod megtanítani a gyerekednek a biztonság, a határok, a beleegyezés, a szabályok és a mások tiszteletének fogalmait, és azt, hogy nem tehetik mindig azt, amit csak akarnak.
Felnőttként nem szeretnénk mindig csak nemet hallani. Sok igenre is szükségünk van. Ám ha gyerekként a megfelelő üzenetet kaptuk, érteni fogjuk, hogy nem fog mindig mindenki kedvelni minket, ellenkezőleg: lesznek, akik elutasítanak, lesznek, akik nem is akarnak megismerni, lesznek gonosz emberek. Amikor pedig ilyenekkel találkozunk, tudnunk kell méltósággal kezelni őket, és tudnunk kell, mikor kell odébbállni.
2. Köszönöm
A gyerekek éppúgy megérdemlik a köszönetet, ha valami jót csinálnak vagy ha erőfeszítést tesznek, mint a felnőttek. Mindenki szereti, ha értékelik, amit tesz, még azok is, akik azt mondják, nem vágynak elismerésre. A köszönetnyilvánítással validálod a tetteiket, megbecsülve érezhetik magukat, és jókedvük lesz. Az illendő, átgondolt, odafigyelő viselkedés köszönetet érdemel, és ne legyünk restek egyértelműen, gyakran és nyilvánosan kimondani a varázsszót. Ezt nem lehet túladagolni!
3. Számíthatsz rám
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a felnőttekre mindig lehet számítani. Sokszor hallani az ilyen-olyan problémával küzdő felnőttekről, hogy ha nem lenne a gyerek, ők nem is tudják, mit csinálnának, sőt, hogy a gyerek a támaszuk. A gyerekekre nem szabad ekkora felelősséget hárítani! Nekik van szükségük támaszra, felelős felnőttre, róluk gondoskodó szülőkre. Mindannyiunknak szüksége van valakire, akire a nehéz időkben számítani lehet. Ha tudjuk, hogy legalább egy személy őszintén a javunkat akarja, az gyógyír a félelemre és a magányra. Ha a megfelelő személlyel osztozhatunk egy problémán, akkor könnyebb lesz megoldani.
4. Menni fog!
Amikor a gyerekek küszködnek, jó, ha ki tudják fejezni magukat, hogy elmondhassák vagy megmutathassák, mit éreznek. Tudniuk kell, hogy a nehéz helyzetekben teljesen rendben van, ha kicsit eluralkodnak rajtuk az érzelmeik. És hagyni kell őket egy kicsit megélni ezeket az érzelmeket, mielőtt továbblöknénk őket azzal, hogy minden rendben lesz. Azt is meg kell tanulniuk, hogy ügyesek és okosak, és meg tudják oldani a problémákat, tovább tudnak lendülni és meg tudnak birkózni a nehézségekkel és a csalódásokkal. Tudniuk kell, hogy bármi történjék is, menni fog!
5. Elég jó vagy!
A terapeuták naponta rengeteg hasonló történetet hallanak, amelyek közös motívuma az értéktelenség érzése. A „nem vagyok elég jó” a legtöbb ember nehézségeinek állandó kísérőszövege. Ez gyakran gyerekkorban kezdődik, amikor olyanokat hallanak másoktól, hogy buták, csúnyák, dagik, figyelmetlenek vagy mondjuk matekból teljesen reménytelenek… a lista végtelen. A gyerekeknek szükségük van a reményre, de nem a még be nem teljesített potenciáljukról, az egyelőre bennük rejlő lehetőségekről akarnak hallani. Csak annyit szeretnének tudni, hogy itt és most elég jók. Hiszen azok is!
6. Büszke vagyok rád, mert…
A büszkeség és csodálat teljesen véletlenszerű kinyilvánításai rendben vannak, de az üzenetük nem elég ütős. Sok bizonytalan gyereknek ezek a szavak csak további bizonytalanságot szülnek: miért gondolja azt bárki, hogy ők lenyűgözőek bármiben is? Konkrét üzenetre van szükség. A gyerekeknek tudniuk kell, miért vagyunk rájuk büszkék az adott pillanatban. Az pedig különösen hatásos, ha a büszkeségünk nem mindig az eredményhez kapcsolódik (például sport- vagy vizsgaeredményhez), hanem a befektetett energia, az erőfeszítés is értékelve van, valamint a személyes tulajdonságaik, amelyeknek köszönhetően eljutottak oda, ahol most tartanak.
7. Szeretlek
Mondjuk ki! Mondjuk a gyerekeinknek, mondjuk a családtagjainknak, a barátainknak. Ez a szó nemcsak az intim szerelem kimutatására való, de arra is, hogy éreztessük a másikkal, nincs egyedül, és a szemünkben ő értékes ember.
8. Azta!
Steve Jobs a halálos ágyán feküdve végignézett a szerettein, mindegyikükön elidőzött a tekintete, majd ennyit suttogott: „Oh wow. Oh wow. Oh wow.” (azta, hűha). Pontosan nem tudhatjuk persze, mi játszódott le a fejében az utolsó pillanatban, de talán lenyűgözte, mennyien szeretik, és büszke volt azokra, akiket hátrahagyott. Nekünk persze nem kell a gyerekünkre nézve áhítattal suttogni a hűhákat (bár akár meg is tehetjük, hiszen csodálatosak), azt viszont jól tesszük, ha jó példával járunk elöl, és arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy kíváncsisággal, izgalommal és áhítattal szemléljék a világot.
