Miért követelik ki a nagyszülők az unokát, ha aztán nem segítenek felnevelni? Új trend van alakulóban

Olvasási idő kb. 4 perc

A nagycsaládok felbomlottak. Egyre kevesebb gyerek születik. A szülők egyre fáradtabbak, nem bírják munka mellett a gyereknevelés terhét is, segítségre van szükségük. Mindezeken a problémákon egyszerűen segíthetne, ha a rokonok, nagyszülők aktívan részt vennének a család életében. Ám manapság egyre több esetben ennek fordítottja következik be.

Ha visszagondolunk a saját gyerekkorunkra, nyaranta legtöbbünk a nagyszüleinél töltött heteket, akár hónapokat. A téli vagy tavaszi szünetekben is többször fordultunk meg a mamánál, papánál. És ez teljesen természetes volt, aminek örültek a nagyszülők, készültek rá, örültek a szülők, mert meg volt oldva a gyerekelhelyezés, és örültünk mi, hiszen a környezetváltozás, az új társaság feldobta a szünidőt. Mostanában azonban a régi rendszer a feje tetejére állt. A gyerekek állandók, ám a nagyszülők nem feltétlenül várják őket, a szülők pedig segítség nélkül maradtak. 

A legfontosabb változások egyike az, hogy a vidéki nagyszülői jelenség mint olyan, megszűnőben van. Elvétve találunk csak olyan mamákat és papákat, akik vidéken, az állatokat nevelgetve, lassan élnek, és alig várják, hogy hozzájuk látogassanak az unokák. Az emberek elszegényednek, a munka miatt városokba szorulnak, a régi mesterségek kiveszőben vannak. A másik jelentős változás az, hogy a nagyszülők egy része egyáltalán nem akar unokázni. 

A megfelelő korba érve a legtöbb felnőtt szeretné, ha egy vagy több unokát dédelgethetne. Sokuk még biztatja is fiát-lányát, hogy nyugodtan vágjon bele a családalapításba, hiszen ők, a leendő nagyszülők majd segítenek. És amikor megszületnek a babák, még valóban jelen is vannak, ám utána elkezdenek visszahúzódni. Ennek persze számos oka lehet. Elveszítették az önbizalmukat, és úgy érzik, fogalmuk sincs, mit kell egy modern gyerekkel csinálni. Megoldatlan konfliktus lappang a háttérben. Fizikailag gyengének érzik magukat a feladathoz. Sosem voltak azok a gondoskodó-törődő típusok, és már nem fognak megváltozni. Számtalan oka lehet a passzivitásnak, ahogy sokféle megjelenési formája is.

Az a nagyszülő, aki nem segít, távol marad, el is hidegülhet az unokájától
Fotó: fizkes / Getty Images Hungary

Egyre több szülő számol be arról, hogy hiába él akár mind a négy nagyszülője a gyerekének, mégis bébiszitter segítségére szorulnak. Ha szeretnének egy-egy estére elmenni otthonról, vagy hétvégén a nagyszülőkre bíznák a gyerekeket, nem tehetik meg. A mamák és papák ugyanis el vannak foglalva különböző programjaikkal. Időnként persze szakítanak időt a kicsikre, de ezt is feltételhez kötik: időlimitet állítanak fel, a babákat azért nem vállalják, mert túl kicsik, a nagyokat meg azért, mert velük már programot kéne szervezni. Több hetet pedig egyáltalán nem töltenek velük. 

Egyrészről érthető, hogy ezek a fiatal szülők, akiknek korábban segítséget ígértek, becsapottnak érzik magukat. Ám ha esetleg kifejezik nemtetszésüket, vagy egyszerűen rákérdeznek a távolságtartás okára, akkor azt a választ kapják, hogy „régen minden más volt”. Miközben ők gyerekként igen gyakran vették igénybe a mamik és papik idejét, „az már történelem, másféleképpen működött a világ”. Tény, hogy a nyugdíjkorhatár emelése és az alacsony nyugdíj miatt egyre több nagyszülő kénytelen dolgozni, ami mellett az unokákkal foglalkozni valóban fárasztó, esetenként lehetetlen. Ugyanakkor a trend azokra a nagyszülőkre is jellemző, akik idejüknek, egészségüknek és pénzüknek is bővében vannak.

A nagyszülő nem bébiszitter

Természetes, ha egy hatvanéves vagy annál idősebb ember nem azzal szeretné az életét tölteni, hogy újrakezdi a gyereknevelést. A szülők nagy része nem is egyfajta fizetetlen bébiszitterként venné igénybe a segítségüket. Nem arról van szó, hogy az anyák és apák jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak, és még a gyereküket is mással szeretnék felneveltetni. Egyszerűen segítségre van szükségük, pont olyan segítségre, amilyet az ő szüleik meg azoknak a szülei igénybe vettek a család részéről. Nem véletlenül terjedt el a mondás, ami szerint egy gyerek felneveléséhez egy egész falura van szükség. Valójában elég lenne hozzá néhány nagyszülő is. Főleg azok, akik éveken át kérték számon a gyerekükön, hol van már az unoka, s ha van, miért nincs testvére szegénynek.

A hatvan az új harminc

Egészen más szerepet tölt ma be egy nagyszülő a család életében, mint régen, és ez nem csupán a nagycsalád szétesésének eredménye. Gondoljunk bele, hogyan tekintettünk egy hatvan- vagy hetvenéves emberre a múlt évezredben? Kendős, otthonkás, kalapos, lassú öregemberként. Aki legalább egy háborút túlélve pontosan tudja, micsoda érték, ha a család új taggal bővült és így fennmarad. Eszünkbe sem jutott, hogy az öregek esetleg még nem értek a bakancslistájuk végére, vagy hogy még vágynak a szerelemre, a világ megismerésére. 

A régi beszűkült világ most kinyílt, a létező összes korosztály számára. Hatvanévesnek lenni nem az élet végét, hanem épp a kezdetét jelentheti. A nyugdíjas évekkel elérkezik az a várva várt szabadság, amit vétek lenne nem kihasználni. Még egészségesek, anyagilag stabilabbak, mint korábban, hát szeretnének utazni, világot látni, beteljesíteni kamaszkori álmukat vagy éppen csak ülni otthon és végre semmit sem csinálni. Mindez teljesen érthető részükről. 

Mit tehetsz, ha a nagyszülők egyáltalán nem segítenek?

Ugyanolyan érthető, mint a szülők részéről az igény a nagyszülői segítségnyújtásra. Mindenki veszít, ha e kettő nem találkozik. Érdemes hát leülni, és nyugodtan, higgadtan megbeszélni, ha úgy érezzük, szüleink vagy párunk felmenői magunkra hagytak minket. Hátha találunk megoldást. Próbáljuk meg megérteni, hogy gyakori jelenségről van szó, azaz nem a mi szüleink ilyen „szívtelenek”. A vádaskodás vagy a számonkérés helyett törekedjünk a másik meghallgatására, megértésére, javasoljunk olyan megoldást, ami mindkét fél számára előnyös lehet. Azaz ne borítsuk rá az asztalt a passzív nagyszülőkre, hanem kérdezzük meg őket, milyen szerepet szánnak maguknak az unokájuk, a család életében. Nem birtokolhatjuk az idejüket, nem kérhetjük számon őket azért, ahogy a felnőtt életüket menedzselik. Az erőszak nem eredményez szeretetet, gondoskodást, igazi kapcsolódást. Kérhetünk, kérdezhetünk, javasolhatunk, aztán el kell fogadnunk a kapott választ, akkor is, ha fájdalmas. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.