Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte minden szülő félti a gyerekét ebben megváltozott helyzetben, a sokféle információ közül pedig nehéz kihámozni azt, ami valódi és hiteles forrásból származik. Épp ezért kérdeztük a koronavírus gyerekeket érintő részéről és a PCR-tesztről dr. Márkus Dávid Életmentő érdemérmes mentőorvost és elsősegély-oktatót.
Vajon megfázott, influenzás vagy koronavírusos? Hogy fog kiderülni? Hogy végzik a tesztet, tényleg annyira borzalmas? Mit tehetek, hogy ne féljen tőle a gyerekem? Mennyire dugják mélyre azt a pálcikát? Miért nincs még oltás a gyerekeknek? Mikor kéne mentőt hívnom? Ezek a kérdések akár napi szinten felmerülhetnek a szülőkben, nagyszülőkben. A tavaszi időszak a vírusok egyik kedvence, a lezárások előtti világban is gyorsan terjedt ilyenkor a nátha vagy az influenza, így a válaszokra még inkább szükségünk van.
A kisgyerekek szinte folyamatosan náthásak, és ez így van teljesen rendjén – jegyzi meg a szakértő. Nem kis feladat nehezedik a házi gyermekorvosok vállára, hiszen nem küldhetnek minden náthás gyereket tesztre. A gyerekeknél is előfordulnak, de szerencsére elég ritkák a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzések. A sokszervi gyulladás, ami szövődményként jelentkezhet, szintén ritka. A legvédettebb csoportot a gyerekek jelentik, de épp azért is kell őket tesztelni, mert könnyen átadhatják a vírust másoknak. Döntő többségük ugyanis egyszerű megfázásként átvészeli a vírusfertőzést, tehát akár fel sem merül a gyanúja annak, hogy koronavírussal küzd az immunrendszere.
Mi történik akkor, ha mégis tesztelik a gyereket?
Bár az első hullámban próbálkoztunk az antitest gyorsteszttel, ami vérből történik, de mostanra bebizonyosodott, hogy az antigén gyorsteszt és a PCR-teszt megbízható. Az antigén gyorsteszt is csak abban az esetben az, ha pozitív eredményt mutat. Ha negatív, akkor elvégzik a PCR-tesztet, aminek az eredményére várni kell akár pár napot is.
Hogyan mondjuk ezt el a gyereknek?
Akkor kezdjük el, amikor még nincs napirenden a dolog. Minden gyerek érzi, hogy az utóbbi évben valami más, mint ahogy szokott lenni. Ha erről nem beszélgetnek a szüleikkel, ha nem tudják, miről van szó, mi a baj, akkor nagy feszültség keletkezhet bennük. Nagyon fontosnak tartom, hogy akár a legkisebb gyerekkel is az ő saját kora és intellektusa szintjén, az ahhoz illő megfelelő kifejezésekkel próbáljunk meg beszélni arról, mi ez a járványhelyzet. Nézzük meg együtt, mit tehetünk, kérdezzük meg a gyereket, milyen gondolatok motoszkálnak a fejében, fél-e valamitől. Az irreális félelmeket így tudjuk lerombolni. Emellett a család egységgé válik, a gyerek tudja, hogy az érzéseiről bármikor beszélhet.
No de mit mondjak pontosan?
El lehet mondani, hogy most egy olyan kórokozó terjed, ami sok embert megfertőz, de akik elkapják, azok nagy részének csak enyhe tünetei vannak. Emellett vannak olyanok is, akik nagyon betegek lesznek, ezért fontos, hogy te is segíts megakadályozni a kórokozó terjedését. Ezen a ponton adhatunk neki feladatokat is, például tanítsuk meg arra, hogy helyesen és gyakran mosson kezet, a könyökébe vagy zsepibe tüsszentsen stb. Így lesz egy kontrollérzete a helyzet fölött, márpedig a félelem mindig abból fakad, ha valamit nem tudunk kontrollálni. A kézmosással is csökken az ebből fakadó szorongás, hiszen érzi, hogy valamit tesz, felveszi a harcot a levegőben lebegő félelmetes dologgal szemben. Azt is el lehet mondani neki, hogy akinél felmerül, hogy fertőzött lehet, azt tesztelni kell, és ezt úgy teszik az orvosok, hogy egy fülpiszkálóval megcsiklandozzák az illető orrát.
Ez az a teszt, amitől a téves információk miatt rengeteg felnőtt is retteg.
Így van. Több olyan felnőtt emberrel találkoztam, akiket hosszan kellett győzködni arról, hogy a pálcikával nem tudunk átjutni a vér-agy gáton, sem mikrocsipet ültetni az agyba. Ugyanis ott van még az orrmandula és mögötte egy vastag csontos réteg, és csak amögött található az agyállományt tartalmazó koponyaüreg. Az ilyen irányú félelmek tehát irreálisak. Ugyanakkor a gyerek félelmét csak akkor tudjuk eloszlatni, ha mi, felnőttek is nyugodtak vagyunk. Ezért érdemes hiteles forrásokból tájékozódni a teszt kivitelezéséről, értékeléséről. Ha ez megvan, akkor magyarázzuk el a gyereknek, mi mikor és miért fog történni. A védőruhás felnőtt ijesztően hathat, de ha előtte azt mondjuk a gyereknek, hogy a doktor nénik és doktor bácsik szuperhősruhában lesznek ott, akkor az egy izgalmas dolog lesz. Azt is megengedhetjük, hogy a tesztre magával vigye a kedvenc plüssét vagy rongyiját, foghatja mindvégig. Azt is magyarázzuk el, miért fontos, hogy a vizsgálat során mozdulatlanul tartsa a fejét, hiszen így ér a leghamarabb véget a csiklandozás. Meg kell említenünk azt is, hogy lehet, hogy kétszer is el kell ezt végezni, de ha bátran viseli, akkor kap valamilyen ajándékot.
Az is segíthet, ha a teszt előtt a gyerek szerepet vált, és otthon a plüssmacin tesztel egyet. Adjunk a kezébe egy fültisztító pálcikát, kérdezzük meg, akar-e orvososat játszani – a legtöbbjük akar –, és legyen az a feladat, hogy mintát vesz a macijától. Kérje meg a macit, hogy ne mozgassa a fejét, számoljunk el vele tízig, elmondhatjuk, hogy ez most a maciknak kicsit kellemetlen lesz, de csak rövid ideig fog tartani. Így játék közben kiderülhet, hogy a gyerek pontosan mitől is fél – például attól, hogy tű van a pálcában és meg fogják szúrni. Máris megnyugtathatjuk, hogy a vattapálca nem tud szúrni. Emellett az ilyen játékok azért is hasznosak, mert amikor a valóságban a tesztalany szerepébe kell bújnia, a gyerek biztonságban fogja érezni magát, ismerős lesz a szerep. Kisgyerekeknél egyébként nem kell olyan mélyre menni, mint a felnőtteknél: 2 éves kor alatt egy centire kell csak behatolni az orrüregbe, hatéves kor alatt másfél centire, tizenkét éves kor alatt két centire. 12 év fölött már a felnőtt eljárás működik, azaz elakadásig leghátra.
Ez azt jelenti, hogy akár egészen kicsi gyerekeknél is végeznek PCR-tesztet?
A teszt bármilyen korban elvégezhető. Ugyanakkor egy pár hónapos csecsemőn viszonylag ritkán kell koronavírus-tesztet végezni. Persze mindig a gyerekorvos dönti el, hogy indokolt-e, de a kezelésen leggyakrabban érdemben nem változtat az eredmény. Ez persze nem azt jelenti, hogy tesztelni nem fontos: a tesztelés értelme a fertőzés továbbadásának megakadályozásában rejlik, azaz a kontaktkutatás és a karantén szempontjából fontos, illetve esetleges kórházi kezelés esetén a kezelőorvos számára. Valamennyire indokolt lenne az erős szülői nyomás a gyakori tesztelésre, ha létezne egy tabletta, amit ha beadunk, a koronavírus huss, kiröppen a szervezetből. Ezzel szemben a valóság az, hogy ilyen gyógyszer nincs, és az enyhe koronavírus-fertőzött gyerek terápiája ugyanaz, mint bármelyik másik, már jól ismert vírus okozta megbetegedés esetén. Hallgassunk tehát a házi gyermekorvosra, aki pontosan tudni fogja, mikor indokolt a teszt elvégzése.
Említette a tablettát, ami eltüntetné a vírust, és ami sajnos nem létezik. Oltás viszont igen. Miért nem adhatók ezek gyerekeknek?
Ennek etikai okai vannak. Amíg nincs megfelelő számú adat arra, hogy a gyerekek hogyan reagálnak a koronavírus elleni oltásra, addig nem adhatjuk be, ugyanakkor ilyen tesztelést nem fognak elvégezni, nagy mennyiségű adat hiányában. Olyan ez, mint amikor piacra dobnak egy új gyógyszert, és arra vagyunk kíváncsiak, hogyan hat ez a terhes nőkre. Egyik gyártó sem vállalja annak a kockázatát, hogy fog mondjuk ötszáz várandós nőt, a felének beadja a szert és megfigyeli, milyen arányban születnek sérült babák. Ezért a gyógyszer úgy jön ki, hogy ráírják, hogy terhesség alatt nem javasolt a használata. Majd ahogy telnek az évek, és egyre több adatot tudnak gyűjteni olyan nőkről, akik úgy szedték a gyógyszert, hogy még nem tudták, hogy terhesek, úgy derülhet ki, hogy semmilyen hatással nincs a fejlődő magzatra. Egyébként a jövőben jó eséllyel lesz koronavírus elleni oltás gyerekeknek. A Moderna megkezdte a 6 hónapos-12 éves kor közti gyermekeken való vakcinatesztelést. A tervek szerint több, mint hatezer tesztalanyt vonnak be a kutatásba. A Pfizer Inc. gyógyszergyár 12-15 éves gyerekeken tervez hasonló tesztelést.
