Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vezetője szerint ez a rendelet, illetve ahhoz kapcsolódóan egy korábbi rendelkezés hatályon kívül helyezése súlyosan érinti az óvodai nevelés mindennapjait.
Idézzük a két rendeletből ide vonatkozó részeket:
417/2020. (VIII. 30.) Kormányrendelet
18. § „(5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.”
illetve
31/2020. (VIII.31.) Emmi rendelet
20. § (1) Hatályát veszti az R1.
4. 12. §-ában az „oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel” szövegrész.
Mi ezzel a probléma?
„Azon túl, hogy ezek a módosítások szakmai szempontból teljes visszalépést jelentenek az óvodai nevelés eddigi gyakorlatában, az említett rendeletek lenullázzák azt a több évtizedes gyakorlatot, hogy a nevelés teljes időtartamában óvodapedagógus foglalkozhat a gyerekekkel. Az Emmi által jegyzett rendeletmódosítás lehetővé teszi, legalizálja azt a kényszerű gyakorlatot, miszerint a szorító óvodapedagógus-hiányt szakképzetlen munkaerővel próbálják pótolni az intézmények” – írja közleményében az Egyesület.
A korábban érvényes jogszabályok ugyanis előírták, hogy az óvoda teljes nyitvatartása alatt minden csoportban főiskolai végzettségű óvodapedagógus kell, hogy foglalkozzon a gyerekekkel. A módosítás értelmében a reggeli nyitástól nyolc óráig, illetve délután (nem tudni, meddig, mert erre vonatkozó szövegrész nincs a rendeletben) elég lesz óvodai dajkát vagy pedagógiai asszisztenst alkalmazniuk az óvodáknak.
„Elismerve a jelenleg óvodában dolgozó – óvodai nevelést segítő – emberek munkáját, azért azt megjegyzem, hogy ők eddig kizárólag az óvodapedagógus mellett, az óvodapedagógus irányításával dolgozhattak. 20-25 vagy több gyermekkel önállóan dolgozni pedagógiai végzettség nélkül nem lesz egyszerű feladat. Valószínűleg ezért került be a 417/2020. rendelet módosításába, hogy a gyerekek felügyeletét bízzák rá. Erről is érdemes szólni néhány szót! Az óvodában nincs és nem is lehet gyermekfelügyelet, mivel az ellentmondana a Köznevelési törvénynek, mely nevelési intézményként definiálja az óvodát, ami alapján az óvodában nevelés folyik! Gyermekfelügyeletről például a családi napközik esetében lehet szó” – teszi hozzá az óvodai szakember.
Mi lehet az oka egy ilyen döntésnek?
A szakember szerint a rendelet az egyre égetőbb pedagógushiányt próbálja nagyon rossz módszerrel kompenzálni. Ráadásul nemcsak a megközelítés rossz, de az is látható, hogy a törvény által előírt, 3 csoportonként alkalmazható pedagógiai asszisztensek száma nem lesz képes pótolni a rendszerből hiányzó mintegy 1000 óvodapedagógust. Az 1-2 csoportos óvodák törvényesen nem is jogosultak pedagógiai asszisztenst alkalmazni.
Tény, hogy a szakképzetlen munkaerő igénybevételével lényegesen olcsóbbá válhat az óvodák finanszírozása, ennek az árát viszont a gyerekek és rendszer fizeti majd meg. Ha ugyan a kifejezetten alacsony fizetésért dolgozó dajkák és a nem sokkal magasabb bérést dolgozó pedagógiai asszisztensek hajlandók lesznek vállalni az önálló "felügyelettel" járó pluszfelelősséget.
„Korábban, az 1950–60-as években középfokú végzettséggel dolgoztak az óvónők, majd 1959-ben indult egy nagy reform, ami felsőfokúvá tette az óvónőképzést. Ez alakult át 1993-ban főiskolai képzéssé, ami európai viszonylatban is feltűnést és elismerést szerzett a magyar óvodai nevelésnek. Véleményem szerint ezt lerombolni és még mélyebbre taszítani azzal, hogy a törvénymódosítás szövege alapján 8 általános iskolai vagy érettségi végzettséggel jelenleg óvodapedagógust segítő munkakörben foglalkoztatott munkaerőkre önállóan rábízni az óvodás gyermekeket – ez több mint hiba” – mondja a szakember.
Fábián Katalin sajnálatosnak tarja, hogy „egy magát családbarátnak kommunikáló kormányzat minisztériumának rendeletei úgy próbálnak megoldani egy súlyos problémát, hogy azzal a családoknak okoznak helyrehozhatatlan kárt”.
Mire lehet számítani?
Fábián Katalin szerint az új rendelet és a szintén nagy visszhangot kiváltó korai beiskolázásra vonatkozó rendelkezés egy irányba hatnak. A cél az, hogy az óvodában jelentkező nagyon súlyos pedagógushiány szorításán enyhíteni próbáljanak. A kevesebb hatéves kora után óvodában maradó gyerek miatt kevesebb csoportot kell majd fenntartani, ehhez pedig kevesebb óvodapedagógusra lesz szükség. Az, hogy szeptembertől nem elvárás, hogy a teljes nyitvatartási időben óvodapedagógus legyen a gyerekekkel, szintén abba az irányba hat, hogy kevesebb óvodapedagógusra legyen szükség, a munkát pedig „kevesebbe kerülő”, nem szakképzett dolgozók lássák el.
Ezekkel a rendelkezésekkel olcsóbbá tehető a 3–7 éves kor közötti gyerekek ellátása, sőt az állam akár anyagi forrásokat is elvonhat a közoktatási rendszernek erről a területéről.
„Ez lenne a családok és kisgyermekek érdeke, ez lenne a családok támogatása!?” – teszi fel a költői kérdést a szakember, aki szerint ezzel az intézkedéssel egy magas szakmai színvonalon működő rendszer tönkretétele kezdődik.
