Mind tudjuk, hogy az anyatej nemcsak a gyerek táplálásra szolgál, de immunrendszerének felépítéséhez is szükséges. A legfrissebb hírek szerint a tej összetétele a gyerek aktuális, pillanatnyi igénye szerint is képes változni.
A legfontosabb és legtökéletesebb tápanyagforrás egy csecsemő számára az anyatej. Ezzel persze nem mondunk újat, hiszen nem véletlen, hogy annyian előre aggódunk azon, vajon sikeresek leszünk-e a szoptatásban. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a szoptatás több mint a gyerek egyszerű fiziológiás táplálása. Az anyatej szolgáltatja az ételt, az orvosságot és a „híradót”, a szoptatás által pedig a testi kontaktus pozitív hatásai érvényesülnek. De mit is tudunk valójában erről a szuperfoodról? Az amerikai Országos Orvosi Könyvtárban közel egymillió tudományos cikk olvasható a várandóssággal kapcsolatban, míg az anyatejről mindössze alig 10 ezer. Ahogy azt Katie Hinde biológus, kutató egyik előadásába meg is fogalmazta: „Tudományos írások tekintetében többet tudunk a kávéról, a borról és a paradicsomról, mint az anyatejről.” Elgondolkodtató. Lehet, hogy információ hiányában alábecsüljük ennek az elsődleges tápláléknak az erejét?
Sokáig hittük, hogy az anyatej összetétele (a környezeti, életviteli különbségeket figyelembe véve) nagyjából azonos, egységes minden népcsoportnál a világ minden pontján. Hinde az utóbbi években azonban több oldalról vizsgálta meg a témát. Először majmokat kezdett tanulmányozni, tekintettel a hozzánk hasonló tejösszetételükre, később pedig már embereken is végzett kutatásokat. A munkája során – amelyet a Babies című dokumentumfilm-sorozat fel is dolgozott – meglepően sok érdekességre derült fény. Eredményei hiánypótlók, miközben felhívják a figyelmet arra is, hogy mennyi minden kíván még további kutatómunkát. Az anyatejről való információink, adataink és tudásunk ugyanis nem csupán az ismeretterjesztés és a szoptatás ösztönzése szempontjából lényegesek. Bár Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a kórházakban az édesanyák 90 százaléka kezd el szoptatni – ami az EU 60 százalékos átlagánál jóval magasabb arány –, még nálunk is sok anya kényszerül tápszeres táplálásra. Ahhoz pedig, hogy a lehető legjobb alternatív megoldást tudjuk nekik biztosítani, igenis fontos, hogy kellő ismeretünk legyen a természetes forrásról.
Az anyatej összetétele igény szerint változik
Ahogy mi, emberek is mind különbözünk egymástól, úgy az édesanyák anyateje is személyenként eltérő. Egy egyedi anyától egy egyedi gyereknek pedig egyedi tejre van szüksége. Hinde kutatásai szerint már a csecsemő nemétől függően különbségek mutatkozhatnak. Ha például kislány születik, akkor az anyatej általában nagyobb mennyiségben termelődik, mint egy fiú esetében. Sőt, az elsőre kislányt váró édesanyák még előnyre is szert tehetnek, ugyanis ennek hatására még a későbbi szüléseknél is nagyobb maradhat a tej átlagos mennyisége. Ugyanakkor a két nem esetében a tej összetételében is eltér. A lányoknak a nagyobb mennyiség mellett a tej csontfejlődéshez szükséges kalcium-foszfor aránya is jóval magasabb, mint a fiúknál. Ennek oka érthető, ha figyelembe vesszük a lányok gyorsabb növekedését, érését és felnőtté válását. Az anyatej azonban a fiúk esetében is testreszabott, hiszen összetételileg jóval gazdagabb, energetikailag pedig sűrűbb a lányokéhoz képest, ami az erősebb és aktívabb fizikum fejlődését segíti elő.
Az anyatej azonban változékonyabb, mint azt gondolnánk. Hinde kutatásai bebizonyították, hogy a tej összetétele (zsír, fehérje, szénhidrát, víz mennyisége) az aktuális igény szerint változik. Termelődésének folyamatát befolyásolják az édesanya friss élményei, a környezeti tényezők és a gyerek pillanatnyi szükséglete egyaránt. Amikor a gyerek valamiért nyűgössé válik és változtat az addig megszokott ritmusán, az édesanya teje ennek megfelelően változik. Bár a baba és a mama már nincsenek egy testben, a két test közötti szoros kapcsolat még mindig nagyon erős. Az édesanya teste képes érzékelni például hogy a csecsemőt megtámadta valamilyen kórokozó, amire a tejtermelés is azonnal reagál. Ilyen esetben az édesanya saját immunrendszere felülbírálja az antitestek termelését, és a megfelelő mennyiséget a tejbe juttatva segít a gyereknek a vírusok, baktériumok és egyebek legyőzésében. Ez pedig egy csodás új felfedezés. Azt már korábban is tudtuk, hogy az anyatej nemcsak táplálékként szolgál, hanem az egész immunrendszer kialakításában és megerősítésében szerepet játszik, de az új, hogy mindezt az aktuális helyzethez mérten képes a szervezetünk alakítani.
Most már biztosak lehetünk abban, hogy az anyatej szerepe jóval túlmutat a táplálék biztosításán. Általánosan részt vesz a megfelelő táplálásban és az erős immunrendszer kialakításában, ezzel párhuzamosan pedig a pillanatnyi igényeknek is eleget tesz. Van azonban még egy különlegessége. Az anyatej a sok értékes tápanyag, ásványi anyag és nyomelem mellett hormonokat is hordoz magában. Ezek a hormonok pedig valószínűsíthetően híreket szolgáltatnak és hatást gyakorolnak a gyerek fejlődésére. Üzenetet közvetítenek a fejlődő agynak, a szerveződő anyagcsererendszernek, de akár még a gyerek viselkedésszabályozásának is. Egyfajta fiziológiás kommunikáció, amely elsősorban a csecsemő igényeit szolgálja.
Ez a csatorna emellett az édesanya fizikai és lelkiállapotáról is megoszt információkat. Maradva a hormonoknál, tudnunk kell, hogy a szoptatáshoz megfelelő mennyiségű prolaktinra és oxitocinra van szüksége az édesanyának. A prolaktin felelős az anyatej termeléséért, az oxitocin pedig a tejutak kiürülését segíti elő. Utóbbit azonban a prolaktinnal ellentétben a szervezet nem egy direkt hatásra (pl. várandósság, szülés) termeli, ezért hiánya könnyebben kialakulhat, ami nehezíti a szoptatást. Az oxitocin termelése összefüggésbe hozható minden örömet, szeretetet és biztonságot nyújtó érzés megélésével, többek között ezért is nevezik más néven kötődési hormonnak. Mindez annyit jelent, hogy a édesanya boldogsága, szeretete és biztonságérzete nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szoptatáshoz. Ernest Prakasa TEDx-előadásán pontosan ennek tükrében hangsúlyozza az édesapák szoptatásban való aktív, támogató részvételének fontosságát. Számadatai szerint ugyanis a szoptatások sikeressége az apák támogatása nélkül 26,9 százalék, míg aktív részvételükkel ez az szám 98,1 százalékra ugrik, mindössze azáltal, hogy az anyát boldoggá teszik. Ha a hormon kellő mennyiségben jelen van, akkor a felszabadulása nyugalmat és álmosságot idéz elő, ami oldja az anya belső feszültségeit, és általa elősegíti mind az ő, mind a babája lelki egészségét.
Az anyatej egyszerűen egy olyan összetett (fiziológiás, érzelmi, fejlődésbeli) és testreszabott támogatást nyújt a gyerek számára, amire eddig talán nem is gondoltunk. Nem lehet azonosnak vélni egy szabványosított, homogenizált, pasztőrözött, porított tápszerrel. Előfordul azonban, hogy az anyáknak nem marad más választásuk, s ezért nem ítélhetők el. A szoptatás alapvetően egy mindkét fél számára örömteli, bensőséges és nyugalmat árasztó tevékenység, de sajnos mégsem mindenki számára nyújtja ezt az érzést. Hogy segítségére lehessünk ezeknek az édesanyáknak is, igyekeznünk kell számukra elérhetővé tenni a lehető legmegfelelőbb helyettesítőt. Ehhez pedig nincs jobb út, mint még több figyelmet fordítani az anyatejre, és még több kutatást végezni a témában.
