A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ezúttal azokat a minimumszabályokat szedte össze, amelyek segítségével a reklámszakma dolgozói úgy tudnak kampányokat szervezni, hogy közben szem előtt tartják a gyerekek jogait is. Az ajánlás nemcsak a szakma képviselőinek és influencereknek nyújt segítséget, de fogyasztóként mi is könnyebben dönthetünk arról, hogy milyen vállalatokat támogatunk a vásárlásainkkal.
Aki tiszteli a fogyasztót, tiszteletben tartja a jogait is
Jelenleg a reklámpiac és a gyakran reklámozási felületként is funkcionáló közösségi média az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Szinte a teljes társadalmat eléri, miközben a törvényi szabályozás nem tud minden esetben hatékonyan reflektálni az új folyamatokra és azokra a védendő értékekre, amelyek jelentősége a 21. századra erősödött fel. Ilyen például a környezetvédelem vagy a gyerekek jogai. Éppen ezért jelentős az önszabályozás szerepe, amit a szakértők által megfogalmazott minimumszabályok megismerése segíthet.
Az irányelv megalkotásában a reklámpiac széles spektrumát képviselő 15 fős szakmai testület vett részt, ügynökségi vezetőktől kezdve a vállalati döntéshozókon át, az ajánlás pedig a testület aktív részvételével és véleményezésével nyerte el végső formáját.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Szabályok, amelyek betartásával nem sérülnek a gyerekek jogai
Még csak most nő fel az a generáció, amelynek az életét a digitális tér már születése pillanatától fogva rögzíti. A nyilvánosságnak ez a foka, illetve a gyerekek szerepeltetésének új formáira – különös tekintettel a közösségi médiára – vonatkozó korlátok hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. A gyerekek esetében (különösen, ha influencer szülő gyerekéről van szó) ez a hatás duplán jelenik meg, hiszen nemcsak a reklám fonódik össze a hétköznapokkal, de a magán- és családi élet is a reklámtevékenységgel, ami komoly egyéni, családi és társadalmi veszélyeket hordoz.
A gyerekek reklámokban történő szerepeltetésének komoly következményei lehetnek egyéni, családi és társadalmi szinten is. Az, hogy kire milyen hatással van a reklámtevékenységekben való részvétel, sok tényezőtől függ. Számít, hogy hány éves a gyerek, mennyire van tisztában azzal, hogy amiben éppen részt vesz, az hirdetés, van-e választása, és mennyi támogatást kap ennek megértéséhez. Függ attól is, hogy milyen gyakorisággal vesz részt hirdetésben, hogyan szerepel ezekben, és milyen kontextusban jelenik meg a hirdetés. Nem mindegy, milyen a szülők és a gyerek kapcsolata, vagy a szülő viselkedése hogyan változik meg akkor, amikor a gyereke szerepelni kezd. A negatív hatások sokszor azonnal, máskor viszont csak később jelentkeznek, a következményeket egyes reklámtípusok esetén (pl. közösségi média) egyelőre csak megbecsülni lehet.
„A Hintalovon Alapítvány számára nagyon fontos az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) felkérésére végzett szakmai munka a gyerekek reklámokban való szereplésének minimumszabályairól. Bízunk benne, hogy a 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készített ajánlás kellő inspirációt és jól használható szakmai kereteket nyújt majd a piaci szereplőknek. Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatók. Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz” – fogalmazott Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője.
Minimumszabályok a gyerekek reklámokban való szerepeltetésére
1. Tájékoztatáson alapuló érdemi hozzájárulás a reklámban szereplő gyerektől.
2. A gyerek emberi méltóságának tiszteletben tartása.
3. A gyerek magánéletének védelme.
4. A gyerek védelme az erőszaktól.
5. A gyerek védelme a kizsákmányolástól.
6. A gyerek legfőbb érdekének érvényesülése.
Az ajánlás teljes szövege itt olvasható.
Következmények és veszélyek, amikkel számolni kell
1. Digitális lábnyom: A gyerekeket ábrázoló képek és a róluk szóló szöveges közlések növelik a gyerekek digitális lábnyomát, ami azt jelenti, hogy az online jelenlétük részévé válik, és befolyásolja az online személyiségük alakulását. Ez objektív veszélynek tekinthető, amit a minimumszabályok, így a gyerek valódi tájékoztatáson nyugvó beleegyezése, valamint a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységek során a 13 éves kor alatti gyerek bevonásától való elzárkózás tud csökkenteni.
2. Zaklatás és visszaélés: A nyilvánosság növeli a kortárszaklatás és a személyes adatokkal való visszaélés lehetőségét. Különösen magas a kockázata a gyerek ilyen jellegű bántalmazásának, ha a reklámtevékenységbe való bevonása közösségimédia-felületen történik. A minimumszabályok betartásával a gyerekek védelme jelentős mértékben megerősíthető. A gyerek tájékoztatása, előzetes felkészítése és a segítségnyújtás lehetőségeinek megbeszélése pedig nemcsak a reklámozás folyamatához köthetően, de azon túlmutatóan is támogatást nyújthat a gyereknek.
3. Énkép és testkép: A gyerek reklámtevékenységbe való bevonása az önbizalmat a törékeny külső megerősítésre helyezi. A gyereknek a megfelelés és elismerés iránti vágya akár az önazonos, természetes viselkedés feladásával is járhat, ami súlyosabb esetben az énkép és a testkép zavarát eredményezheti, vagy szexualizálhatja a gyereket. A minimumszabályok minden elemének betartása mellett jelentősen csökkenthető ez a kockázat.
4. Világnézet, értékrend: A reklámozásban való érintettség befolyásolhatja a gyerekek valóságról kialakított képét, a külsőségek szerepét felülértékelheti. Mivel a reklám konstruált valóság, sajátos törvényszerűségekkel és sajátosságokkal, ennek megértése (különösen kicsi gyerekek esetén) külön felelősséget ró a felnőttekre. A minimumszabályok betartása és az azokra vonatkozó magyarázat, a gyerek felkészítése kiemelkedő fontosságú.
5. Bizonytalanság: Influencer által gyártott tartalom esetén a vele együtt szereplő gyerek reklámeszközként való használata észrevétlenül is átszínezi a szülő–gyerek kapcsolatot. Ha az influencer szülő által bevont gyerek még nem tudja felmérni, hogy éppen mi történik, a szülő viselkedését könnyen félreértelmezheti – például nem érti, valójában minek szól a reakciója, vagy miért nem megengedett az, ami máskor igen. Ezt a kockázatot a reklám előkészítésekor tudatosan végig kell gondolni, és elkészítse során mindvégig szem előtt kell tartani a minimumszabályokat. A szülővel együtt fel kell készülni arra, hogy hogyan lehet ezt a kockázatot csökkenteni.
6. Sérül az intimitás: Főként a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységekhez köthető kockázat, hogy a megosztás túlzott vágya elterelheti a szülő és a gyerek figyelmét a jelen megéléséről, és akadályozza a családi minőségi idő eltöltését. A gyerek bevonásának igénye túlzott elvárásokat alakíthat ki a szülőben, növelve az őszintétlen viselkedést, rombolja a bizalmat és a feltétel nélküli elfogadást, ami a gyerek többi emberi kapcsolatára is kihathat. Mivel a családi fotók fontos részei a konstruáltan működő emlékezetnek, a reklámcélú tartalmak ezért hosszú távon megkérdőjelezhetik a közös emlékek valódiságát egy gyerekben, és befolyásolhatják a szülővel való kapcsolatot.
7. Digitális tudatosság: A reklámtevékenységhez kötött online aktivitások (posztolás, képmegosztás, a fogyasztók bevonása ilyen tevékenységekbe hashtag használatával és jutalmazásuk) növelik a kiskorú gyerekeket ábrázoló képek számát a közösségi médiában, ezzel növelve digitális lábnyomomukat, illetve sok esetben a biztonságos internethasználat ellen hatnak (pl. fürdetés, altatás, intim pillanatok körüli eszközhasználat vagy azok megosztása), és hozzájárulhatnak a gyerekek szexualizálásához.
