Onnantól kezdve, hogy egy gyerek megszületik, jogokkal rendelkezik, azaz szabályok határozzák meg, ki mit tehet vele, s ő mit tehet meg másokkal. Joga van például az ellátáshoz, vagyis nem hagyhatják éhen halni. No de mihez még?
Bár a pekingi téli olimpia már lezárult, nehéz elfelejteni az orosz műkorcsolyázóval, Kamila Valijevával történteket: gyermekbántalmazás az, ami sport közben őt érte.
Szülőként annyi mindenre kell figyelni, hogy a személyes jóllét és a párkapcsolat-ápolás gyakran háttérbe szorul. Pedig az egészséges szülői kapcsolat és az ezzel járó minta nagyban befolyásolja a gyerekek közérzetét és fejlődését, így érdemes kiemelt figyelmet fordítani rá – erre pedig a Hintalovon Alapítvány külön segítséggel készült.
Az utóbbi hetek bulvárhíreit egyértelműen Kulcsár Edináék válása uralta. A történet főszereplői azonban gyerekjogi szempontból nem ők, hanem a három és fél éves kisfiú, illetve a nemsokára kétéves kislány, akik a házasságból születtek.
Rengeteg minden változott az utóbbi 10-15 évben, így nem is csoda, ha sokszor fogalmunk sincs, hogy mi történik pontosan, amikor a gyerek netezik. A digitális világ sokkal több mint eszköz a kezükben: a fiatalok számára online életteret biztosít, ahol társas kapcsolatokat létesítenek. De hogyan hat mindez az offline életükre? Milyen felnőttek válnak azokból a gyerekekből, akik társas életük jelentős részét az online térben élik? És nekünk, szülőként mi mindenre kell figyelnünk?
Felborul a rend, ha gyerekeink tudatosabbak lesznek saját jogaikkal kapcsolatban? Hogyan érvényesül a rendszerbántalmazás a mai magyar közoktatásban? Milyen módszerekkel segíthetik a különböző gyerekeket fejlesztő kezdeményezések a társadalmi mobilitást? Kérdéseinkre dr. Gyurkó Szilviával kerestük a választ.
A gyermekjogok rendszere tulajdonképpen az állam ígérete arra, hogy a 18 éven aluli gyerekek biztonságos és támogató környezetben nőhetnek fel, és biztosítja azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.
Sok mindennel foglalkozunk az iskolában, ami túlmutat a tananyagon. Etika- és hittanórákat tartunk, iskolaőröket fizetünk, hatodik osztályban jön a felvilágosítás, ám van egy témakör, amit még érintőlegesen sem merünk említeni.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Magyar Telekom közös projektje a gyerekről posztolás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Milyen a tudatos digitális viselkedés? Mi az a digitális szülőség? Hogyan tud egy szülő gondoskodni gyermeke biztonságáról az online térben? A kampány egyik nagykövete Tatár Csilla, akinek élete kétgyermekes anyukaként nagyot fordult, amikor rádöbbent, hogy milyen veszélyeket rejtegethet az online tér. Arra törekszik, hogy tudatos digitális szülő legyen, hogy a gyerekeinek ne ártson azzal, ha posztol róluk. Erről és a jövőt jelentő innovációkról mesélt a Díványnak.
Az utóbbi hónapokban kis túlzással még a csapból is az folyt, hogy a közösségi médiában ne posztoljunk a gyerekről. Csoportok alakultak pró és kontra, rengeteg cikk és poszt született, arról viszont kevés szó esett, hogy mi az oka annak, hogy a szakemberek szerint egyáltalán nem kéne gyerekekről posztolni.
Ha egy vállalat tiszteli a fogyasztóit, akkor tiszteletben kell tartania a jogaikat, így a gyermekjogokat is.
Egy válás sosem egyszerű, de a kijárási korlátozás bevezetése és a karantén életbeléptetése újabb nehézségeket szült. Ezekkel a rendelkezésekkel a korábbiakhoz képest még nehezebb helyzetbe kerültek az elvált szülők.
