A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ezúttal azokat a minimumszabályokat szedte össze, amelyek segítségével a reklámszakma dolgozói úgy tudnak kampányokat szervezni, hogy közben szem előtt tartják a gyerekek jogait is. Az ajánlás nemcsak a szakma képviselőinek és influencereknek nyújt segítséget, de fogyasztóként mi is könnyebben dönthetünk arról, hogy milyen vállalatokat támogatunk a vásárlásainkkal.
Aki tiszteli a fogyasztót, tiszteletben tartja a jogait is
Jelenleg a reklámpiac és a gyakran reklámozási felületként is funkcionáló közösségi média az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Szinte a teljes társadalmat eléri, miközben a törvényi szabályozás nem tud minden esetben hatékonyan reflektálni az új folyamatokra és azokra a védendő értékekre, amelyek jelentősége a 21. századra erősödött fel. Ilyen például a környezetvédelem vagy a gyerekek jogai. Éppen ezért jelentős az önszabályozás szerepe, amit a szakértők által megfogalmazott minimumszabályok megismerése segíthet.
Az irányelv megalkotásában a reklámpiac széles spektrumát képviselő 15 fős szakmai testület vett részt, ügynökségi vezetőktől kezdve a vállalati döntéshozókon át, az ajánlás pedig a testület aktív részvételével és véleményezésével nyerte el végső formáját.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Szabályok, amelyek betartásával nem sérülnek a gyerekek jogai
Még csak most nő fel az a generáció, amelynek az életét a digitális tér már születése pillanatától fogva rögzíti. A nyilvánosságnak ez a foka, illetve a gyerekek szerepeltetésének új formáira – különös tekintettel a közösségi médiára – vonatkozó korlátok hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. A gyerekek esetében (különösen, ha influencer szülő gyerekéről van szó) ez a hatás duplán jelenik meg, hiszen nemcsak a reklám fonódik össze a hétköznapokkal, de a magán- és családi élet is a reklámtevékenységgel, ami komoly egyéni, családi és társadalmi veszélyeket hordoz.
A gyerekek reklámokban történő szerepeltetésének komoly következményei lehetnek egyéni, családi és társadalmi szinten is. Az, hogy kire milyen hatással van a reklámtevékenységekben való részvétel, sok tényezőtől függ. Számít, hogy hány éves a gyerek, mennyire van tisztában azzal, hogy amiben éppen részt vesz, az hirdetés, van-e választása, és mennyi támogatást kap ennek megértéséhez. Függ attól is, hogy milyen gyakorisággal vesz részt hirdetésben, hogyan szerepel ezekben, és milyen kontextusban jelenik meg a hirdetés. Nem mindegy, milyen a szülők és a gyerek kapcsolata, vagy a szülő viselkedése hogyan változik meg akkor, amikor a gyereke szerepelni kezd. A negatív hatások sokszor azonnal, máskor viszont csak később jelentkeznek, a következményeket egyes reklámtípusok esetén (pl. közösségi média) egyelőre csak megbecsülni lehet.
„A Hintalovon Alapítvány számára nagyon fontos az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) felkérésére végzett szakmai munka a gyerekek reklámokban való szereplésének minimumszabályairól. Bízunk benne, hogy a 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készített ajánlás kellő inspirációt és jól használható szakmai kereteket nyújt majd a piaci szereplőknek. Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatók. Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz” – fogalmazott Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője.
Minimumszabályok a gyerekek reklámokban való szerepeltetésére
1. Tájékoztatáson alapuló érdemi hozzájárulás a reklámban szereplő gyerektől.
2. A gyerek emberi méltóságának tiszteletben tartása.
3. A gyerek magánéletének védelme.
4. A gyerek védelme az erőszaktól.
5. A gyerek védelme a kizsákmányolástól.
6. A gyerek legfőbb érdekének érvényesülése.
Az ajánlás teljes szövege itt olvasható.
Következmények és veszélyek, amikkel számolni kell
1. Digitális lábnyom: A gyerekeket ábrázoló képek és a róluk szóló szöveges közlések növelik a gyerekek digitális lábnyomát, ami azt jelenti, hogy az online jelenlétük részévé válik, és befolyásolja az online személyiségük alakulását. Ez objektív veszélynek tekinthető, amit a minimumszabályok, így a gyerek valódi tájékoztatáson nyugvó beleegyezése, valamint a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységek során a 13 éves kor alatti gyerek bevonásától való elzárkózás tud csökkenteni.
2. Zaklatás és visszaélés: A nyilvánosság növeli a kortárszaklatás és a személyes adatokkal való visszaélés lehetőségét. Különösen magas a kockázata a gyerek ilyen jellegű bántalmazásának, ha a reklámtevékenységbe való bevonása közösségimédia-felületen történik. A minimumszabályok betartásával a gyerekek védelme jelentős mértékben megerősíthető. A gyerek tájékoztatása, előzetes felkészítése és a segítségnyújtás lehetőségeinek megbeszélése pedig nemcsak a reklámozás folyamatához köthetően, de azon túlmutatóan is támogatást nyújthat a gyereknek.
3. Énkép és testkép: A gyerek reklámtevékenységbe való bevonása az önbizalmat a törékeny külső megerősítésre helyezi. A gyereknek a megfelelés és elismerés iránti vágya akár az önazonos, természetes viselkedés feladásával is járhat, ami súlyosabb esetben az énkép és a testkép zavarát eredményezheti, vagy szexualizálhatja a gyereket. A minimumszabályok minden elemének betartása mellett jelentősen csökkenthető ez a kockázat.
4. Világnézet, értékrend: A reklámozásban való érintettség befolyásolhatja a gyerekek valóságról kialakított képét, a külsőségek szerepét felülértékelheti. Mivel a reklám konstruált valóság, sajátos törvényszerűségekkel és sajátosságokkal, ennek megértése (különösen kicsi gyerekek esetén) külön felelősséget ró a felnőttekre. A minimumszabályok betartása és az azokra vonatkozó magyarázat, a gyerek felkészítése kiemelkedő fontosságú.
5. Bizonytalanság: Influencer által gyártott tartalom esetén a vele együtt szereplő gyerek reklámeszközként való használata észrevétlenül is átszínezi a szülő–gyerek kapcsolatot. Ha az influencer szülő által bevont gyerek még nem tudja felmérni, hogy éppen mi történik, a szülő viselkedését könnyen félreértelmezheti – például nem érti, valójában minek szól a reakciója, vagy miért nem megengedett az, ami máskor igen. Ezt a kockázatot a reklám előkészítésekor tudatosan végig kell gondolni, és elkészítse során mindvégig szem előtt kell tartani a minimumszabályokat. A szülővel együtt fel kell készülni arra, hogy hogyan lehet ezt a kockázatot csökkenteni.
6. Sérül az intimitás: Főként a közösségimédia-felületeken zajló reklámtevékenységekhez köthető kockázat, hogy a megosztás túlzott vágya elterelheti a szülő és a gyerek figyelmét a jelen megéléséről, és akadályozza a családi minőségi idő eltöltését. A gyerek bevonásának igénye túlzott elvárásokat alakíthat ki a szülőben, növelve az őszintétlen viselkedést, rombolja a bizalmat és a feltétel nélküli elfogadást, ami a gyerek többi emberi kapcsolatára is kihathat. Mivel a családi fotók fontos részei a konstruáltan működő emlékezetnek, a reklámcélú tartalmak ezért hosszú távon megkérdőjelezhetik a közös emlékek valódiságát egy gyerekben, és befolyásolhatják a szülővel való kapcsolatot.
7. Digitális tudatosság: A reklámtevékenységhez kötött online aktivitások (posztolás, képmegosztás, a fogyasztók bevonása ilyen tevékenységekbe hashtag használatával és jutalmazásuk) növelik a kiskorú gyerekeket ábrázoló képek számát a közösségi médiában, ezzel növelve digitális lábnyomomukat, illetve sok esetben a biztonságos internethasználat ellen hatnak (pl. fürdetés, altatás, intim pillanatok körüli eszközhasználat vagy azok megosztása), és hozzájárulhatnak a gyerekek szexualizálásához.
