Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szülők 56 százaléka sokat tanult az elmúlt időszak kríziséből, de 81 százalékuk aggódik amiatt, hogy a gyerekek eltávolodtak a barátaiktól.
„A tavaszi hónapok megmutatták, hogy amiről már régóta sejtjük, hogy a jövőben nélkülözhetetlenek lesznek, azok nemcsak teóriák vagy a jövő sci-fi forgatókönyvei, hanem már ma is kulcsfontosságúak: az alkalmazkodókészség, a problémamegoldás, a kreativitás elengedhetetlen volt az elmúlt időszak átvészeléséhez szülőknek és gyerekeknek egyaránt”– emelte ki Veres Rita, az Edisonplatform stratégiai vezetője.
A két legfontosabb hozadéka az elmúlt időszak viharainak: a válaszadók 56 százaléka sokat tanult ebből a nehéz időszakból, másrészt több lett a beszélgetés és a figyelem a családokban. A gyerekek önállóságot tanultak és jobban megbarátkoztak a digitális térrel. A legnagyobb veszély, amelynek a gyerekek hosszú távon is viselhetik az utóhatásait, és muszáj foglalkozni vele, az a társak és barátok hiánya. A magyar szülők legnagyobb aggodalma (10-ből 8 válaszadó említette), hogy a gyerekek elvesztették a kapcsolatot a barátaikkal, sőt 10-ből 5 szülő az elmagányosodást, elszigetelődést azonosította legkritikusabb hosszú távú veszélyforrásként a gyerekek életében.
A kutatást az Edisonplatform a Gemius Hungaryvel közösen végezte, és reprezentálja a 18 éven felüli magyar internetező népességet, akik 3-14 éves korú gyereket nevelnek. „A legfontosabb célunk az volt, hogy tiszta képet lássunk egy nagyon érzelmes és viharos időszakban is, és megértsük, hogyan hatottak az elmúlt hónapok a családok, gyerekek életére, hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel. Hogy segítsünk a tanulságok levonásában, és így a jövőre készüljünk. Ez fontos számunkra is, és ezért támogattuk a kutatást” – mondja Baittrok Borbála, a Gemius Hungary kutatási vezetője. Tanulni pedig lehetett, és nem is keveset, ezt a válaszadók is megerősítették: 56 százalék szerint az elmúlt hónapok nehézségeiből sokat tanultak, így ez lett a legfontosabb hozadéka a nehéz időszaknak.
Mire van szükség az életben való boldoguláshoz?
„A jövőben a specializált szaktudás mellett felértékelődnek azok a képességek, amelyek minden helyzetben és bármilyen váratlan, dinamikusan változó szakmában, iparágban, világban relevánsak. Az lesz a fontos, hogy merünk-e a bátorságunkra, kíváncsiságunkra, kreativitásunkra támaszkodva alkalmazkodni a kihívásokhoz – és erre kell tanítanunk, bátorítanunk a gyerekeket is. A mögöttünk álló hónapok tisztán megmutatták, hogy ezek már ma is kulcsfontosságúak, nem csak a jövőben lesznek azok” – teszi hozzá Veres Rita.
A magyar szülők toplistáján a kommunikáció, a kitartás, a problémamegoldás és az alkalmazkodókészség szerepelt, amikor arról kérdezték őket, mire van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy jól boldoguljanak az életben, és ezek megelőztek olyan tényezőket is, mint a jó szakma vagy a tárgyi tudás. Anyukák és apukák kicsit másképp látják a helyzetet: az anyukáknál a kitartás, az önismeret előrébb szerepelt, míg az apukák számára az alkalmazkodóképesség, az együttműködés és a digitális világban való eligazodás hangsúlyosabb volt, és ők a pénzügyi ismereteket is magasabbra értékelték.
Mire van szüksége a gyerekeknek, hogy jól boldoguljanak a világban?
Toplista a szülők szerint
| Összes válaszadó | Nők | Férfiak |
| Kommunikáció (61 százalék) | Kitartás (72 százalék) | Kommunikáció (63 százalék) |
| Kitartás (56 százalék) | Önismeret, önbizalom (64 százalék) | Alkalmazkodóképesség (60 százalék) |
| Problémamegoldás (55 százalék) | Problémamegoldás (61 százalék) | Együttműködés másokkal (51 százalék) |
| Alkalmazkodóképesség (54 százalék) | Kommunikáció (60 százalék) | Problémamegoldás (48 százalék) |
| Önismeret, önbizalom (49 százalék) | Alkalmazkodóképesség (47 százalék) | Kitartás (40 százalék) |
Készen állunk a digitális oktatásra?
Anélkül, hogy minősítenénk a digitális oktatást, a szülők véleménye a következőket mutatta meg: nem a számítógépek okozták a legnagyobb problémát, a családok többsége ezt meg tudta oldani vagy saját erőből, vagy kölcsöngéppel, felváltott használattal. Viszont 10-ből 9 szülő úgy érzékelte: a digitális tanulás azt jelentette, hogy a gyerekek feladatokat kapnak, amiket vissza kell küldeni, és csak tízből három mondta, hogy online órákon vettek részt a gyerekek, 14 százalékuk számolt be arról, hogy a tanárok a tanórákon túl is gondolkodnak a gyerekek igényeiben, és például beszélgetést szerveznek a gyerekekkel. A digitális átállás 10-ből 4 családnak könnyen ment, viszont 24 százalékuknak okozott nehézséget, és sokkal nagyobb terhet rótt az alacsonyabb iskolai végzettségűekre, akiknek körében minden második családnak küzdelmes volt az átállás. A válaszadók harmada szerint érdemes lenne megőrizni a digitális oktatás egyes elemeit.
Mit nyertünk, és mit veszítettünk?
Több beszélgetés és több figyelem egymásra, ez volt az elmúlt időszak pozitív serpenyőjében. Nemcsak a gyerekek tanulására jutott több idő, mint eddig, hanem a velük való kikapcsolódásra is. Emellett a gyerekek számára a legfontosabb hozadék az volt a szülők véleménye szerint, hogy jobban eligazodnak a digitális világban, önállóságot tanultak, és fejlődött az alkalmazkodóképességük.
A nőkre több teher nehezedett, legnagyobb problémaként azt élték meg, hogy nagyon nehezen egyeztették össze a munkát és a gyerekkel való foglalkozást (nők: 58 százalék vs. férfiak: 33 százalék), illetve a házimunkában sokkal kevésbé érezték, hogy családi munkamegosztás lenne. Érdekes módon a férfiak 47 százaléka úgy érezte, hogy megosztották a házimunkát, míg a nőknek csupán 22 százaléka számolt be erről. Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben azzal az állítással is sokkal jobban egyetértettek a nők, hogy egyedül érzik magukat a problémáikkal (20 százalék vs. 10 százalék). Ez a helyzet az anyukákban vezetett inkább arra felismerésre, hogy érdemes változtatni a család életén (nők: 30 százalék vs. férfiak: 14 százalék).
Hogyan küzdünk meg egy krízissel?
A leggyakrabban alkalmazott praktika a beszélgetés volt a gyerekekkel, a válaszadók 67 százaléka kezelte úgy a helyzetet, hogy őszintén igyekezett beszélgetni a gyerekekkel, és igyekeztek időt teremteni a közös családi programoknak és játéknak. A középmezőnyben foglalt helyet a humor a nehéz helyzetekben, a napirend kialakítása vagy a mindennapi testmozgás. Kevesebben gondoltak arra, hogy az egészséges étkezésnek, a képernyő előtt töltött idő korlátozásának vagy a kreatív tevékenységekben való feloldódásnak is fontos szerepe lehet egy nehéz időszakban.
Milyen veszélyre figyeljünk oda?
Az elmúlt időszak magasan legnagyobb veszélye, amely hosszú távon is érintheti a gyerekeket, a barátok hiánya (81 százalék). De emellett toplistás lett a mozgáshiány, a monotonitás és az ingerszegény környezet, és a túl sok képernyőhasználat (érdekes módon ettől aggódnak a szülők, mégis kevesen korlátozzák, minden negyedik családban vannak erre vonatkozó elvek). A szülők 48 százaléka aggódik, hogy a gyerekek lemaradtak a tanulásban, és a szülők mintegy negyede tart attól, hogy a gyerekének megrendült a biztonságérzete a világban.
A magányosság problémája azért kritikus, mert ha a kapcsolataink kerülnek veszélybe, annak sokrétű következményei lesznek, ráadásul a kapcsolataink jelentik a legfontosabb védőhálót a nehéz helyzetekben, és erős alapjai lehetnek a rugalmas alkalmazkodóképességnek is. Még messzebb tekintve pedig azért kulcsfontosságúak, mert a munka jövőjének világában a csapatok, az együttműködés, a mások felé való empátia alapjait rakják le.
Az elmúlt időszak mérlegének megértése segít abban, hogy a válság rövid távú szemellenezőjét, hosszú távú, jövőorientált gondolkodásra cseréljük. A kríziseket érdemes nem elfelejteni, hanem tudatosítani, hogy mit hoztak az életünkbe, mit tanultunk belőle, így tudunk fejlődni.
A Bridge Budapestről
A Bridge Budapest egy magyar vállalkozók által 2013-ban alapított nonprofit szervezet. Az alapító cégek között olyan globálisan is ismert szereplők állnak, mint a Prezi, NNG, Ustream és LogMeln. Az egyesület célja, hogy működésével fejlessze a meglévő üzleti kultúrát Magyarországon úgy, hogy összeköti és láthatóvá teszi az értékalapon és hosszú távon gondolkodó üzleti cselekvőket: az üzleti szegmenst, a civileket és a fejlődni vágyó magánembereket, fiatalokat. Ennek keretében olyan kezdeményezéseket indított már el, mint a cégek transzparens működését elismerő Vállalható üzleti kultúráért kezdeményezés és az ehhez kapcsolódó önellenőrző teszt és minősítés, valamint a 9 és 14 év közötti gyermekeknek szóló élményalapú vállalkozási műhelyként működő Bridge Bizniscool, amely az ország 30 pontján elérhető.
