Egy válás sosem egyszerű, de a kijárási korlátozás bevezetése és a karantén életbeléptetése újabb nehézségeket szült. Ezekkel a rendelkezésekkel a korábbiakhoz képest még nehezebb helyzetbe kerültek az elvált szülők.
A legfontosabb az, hogy vitás esetben elsőként ne a jog és a bíróság eszközeihez nyúljanak a szülők, hanem próbáljanak meg a gyerek legfőbb érdekét nézve, a korábbi személyes nézeteltéréseiket félretéve, felelősen kommunikálni egymással, akár mediátor segítségével. Mindannyian nehéz élethelyzetben vagyunk, így a korábbi konfliktusok felerősödhetnek. Senkinek nem segít, ha hagyjuk ezeket eszkalálódni, a gyerekeknek pedig különösen nehéz megélni mindezt. A felelős szülői magatartás és a felek közötti kommunikáció az, ami a megoldáshoz vezethet. A Hintalovon Alapítvány segítségével végigvettük a leggyakoribb kérdéseket, amelyek a karantén kapcsán felmerültek az elmúlt hetekben az alapítvány által a járványhelyzet speciális kérdéseire létrehozott segélyvonalon, nem csak válás- és láthatás-témában.
Kapcsolattartás karanténban
A karantén önmagában nem lehet akadálya a kapcsolattartásnak, a gyerek mindkét szülővel találkozhat, ha ez nem jelent fokozott kockázatot és mindkét fél megteszi a szükséges óvintézkedéseket. Szerencsésebb esetben a szülők meg tudnak egyezni – ha nem, a bíróság dönt arról, melyik félnél mennyi időt tölthet a gyerek. A bírósági kapcsolattartási rendtől azonban közös megegyezéssel bármikor eltérhetnek a szülők. Az alapítvány munkatársai ilyenkor azt szokták hangsúlyozni, hogy most, a koronavírus-járvány időszakában kiemelten fontos a szülőtársak közti felelős kommunikáció és felelős magatartás. Jó lenne, ha a szülők tudnának egymással beszélni (ha szóban nem megy, akkor írásban vagy közvetítőn keresztül).
Segélyvonal a járványhelyzet nehéz kérdéseire
A Hintalovon Alapítvány hisz abban, hogy a jelenlegi helyzet csak közösségi összefogással oldható meg, és szerette volna hozzátenni a maga részét a megoldáshoz – ezért indította el segélyvonalát, ahol a karantén gyermekjogi kérdéseiben próbálnak segíteni. A segélyvonal a yelon.hu/szuloknek weboldalon működik, ahol az alapítvány jogászai válaszolnak a szülők kérdéseire. A segélyvonal ingyenes és anonim.
De mi van, ha nem értenek egyet?
Az a kérdés is gyakran felmerül a csetszobában, hogy mit lehet tenni azzal a szülővel, aki nem hajlandó tudomásul venni a megváltozott körülményeket.
Lehet, hogy az egyik szülő, bár nem akarja megtagadni a láthatás jogát a másik féltől, de távol élnek egymástól, és az utazással felesleges kockázatnak tenné ki a gyerekét, vagy a gyerek tartósan beteg, ezért felajánlja a távol élő szülőnek a kapcsolattartás egy alternatív módját: például videóbeszélgetést vagy bármilyen online térben való kommunikációt. Előfordulhat viszont, hogy ezt a másik fél nem fogadja el, és elzárkózik az elektronikus kapcsolattartás minden formájától. Ekkor írásban kell jelezni egymásnak, hogy mi a kapcsolattartás elmaradásának oka, és fel kell ajánlani a láthatás pótlását. Ezekben az esetekben az alapítvány munkatársai megerősítik a szülőt abban, hogy különösen fontos az együttműködés a két fél között, mivel a gyerek egészsége mindenképpen elsőbbséget élvez, és arra biztatják őket, hogy próbálják meg újratárgyalni a gyerek érdekében a kapcsolattartás részleteit, hiszen a kapcsolattartás joga elsősorban a gyerek joga!
Digitális oktatás a négy fal között
Az online oktatással kapcsolatban a legfontosabb most, hogy a tanulás folyamatának követésére elsődlegesen ne a számonkérést használják. Az iskolák bezárásával a gyerekek is komoly nyomásnak vannak kitéve. Nagy segítség számukra, ha bizalommal teli környezetben tölthetik a napjaikat, ha távolról is megélhetik az iskola közösségi, megtartó erejét és támogatását. Ehhez azonban a gyerekek biztonságát az online világban is komolyan kell venni, ezért minden tanárnak és szülőnek azt javasolja az alapítvány, hogy fokozottan figyeljenek oda a digitális biztonság szempontjaira és az online gyerekvédelemre.
A digitális oktatással kapcsolatban a legtöbb kérdés a gyerekek digitális biztonságával kapcsolatos: jogos-e az iskola kérése, hogy a gyerekek töltsék fel az internetre a házi feladataikat, memoritereiket, dolgozataikat, miközben bizonyos életkor alatt jogszabály tiltja egyes alkalmazások használatát: például Messengert (Facebookot) és Vibert nem használhat 13 éven aluli, WhatsAppot 16 éven aluli gyerek, Gmail-fiókot nem hozhatnak egyedül létre 16 éves kor alattiak. Nagyon fontos, hogy a gyerekek online védelme szempontjából jó platformot válasszunk. Az online térben való jelenlét kérdése pedig leginkább azért lényeges, mert minden profil a gyerek online személyiségének és digitális lábnyomának a része lesz.
A Hintalovon Alapítvány ajánlásai az online oktatáshoz:
Online biztonság az otthon tanulásban
Nem mindegy, ki mit lát a gyerekről a neten
A gyerekek digitális biztonságához tartoznak azok a felvetések is, amelyek azt vonják kétségbe, hogy vajon jogos elvárás-e az iskoláktól, hogy a gyerekek – különböző feladatokat teljesítve – feltöltsenek, megosszanak magukról képeket, videókat az online térben. A közösségimédia-felületre történő fotófeltöltés és megosztás egyértelműen nyilvánosságra hozatalnak minősül, hiszen a felvételek elérhetővé válnak több ember számára is, ezért ezt célszerű elkerülni, és fontos, hogy a problémát vessék fel a szülők az iskolának.
Van igazolatlan óra a virtuális térben?
A másik gyakori kérdés, hogy hogyan lehet értelmezni a virtuális jelenlétet az otthon falai között: létezik-e a digitális oktatás során igazolatlan hiányzás? A digitális munkarendben az iskolai hiányzás nem értelmezhető, így hiányzást sem lehet szerezni. Persze ha a gyerek nem vesz részt az órán (például nem jelentkezik be), akkor az órához kapcsolódó tananyagot, feladatokat pótolni kell.
Egészségügyi vészhelyzet – a fogalom, amivel még senki sem találkozott
Mindig is aggodalommal töltötte el a szülőket, hogy esetleg megbetegszik a gyerekük, de most, a járvány alatt ez is egészen más értelmet nyer. A karantén azt jelenti, hogy a fertőző betegeket elkülönítik azzal a céllal, hogy a fertőzés átadását, továbbterjedését meg lehessen akadályozni. Mást jelent az otthoni és mást a kórházi karantén. Otthoni elkülönítés esetén a gyerekek a szüleikkel együtt lehetnek, bár fontos ilyenkor is szem előtt tartani azt, hogy hogyan előzhető meg a családtagok között a fertőzés terjedése. Ha viszont feltételezhető, hogy a gyerek koronavírussal fertőzött, akkor kórházi karanténba kerül. Ha a szülője egészséges, dönthet úgy is, hogy együtt marad a gyerekével, vállalva a kockázatot, hogy esetleg ő is megfertőződhet. Ha a szülő nem marad a gyerekével a karanténban, látogatni a megfelelő óvintézkedések betartása mellett lehet. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy ugyanazok az alapelvek vonatkoznak a gyerekekre karantén idején is, ugyanazok a gyerekjogok érvényesek az egészségügyi ellátás során, mint általában.
