Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jócskán benne járunk az őszi-téli wellness-szezonban: aki teheti, egyedül, párban, barátokkal vagy családdal ki-kiruccan hétvégente. Ma már országszerte százszámra állnak rendelkezésünkre a különböző feltöltődést ígérő szálláshelyek, melyek között mindenki megtalálja a számítását. Igen, azok is, akik a pihenésük alatt nem kérnek a gyerektársaságból.
Gyerekmentes szálloda?
Igen, létezik, még akkor is, ha sok szálláshely a kevésbé megosztó „felnőttbarát” jelzővel illeti ezt a szolgáltatását. Míg négy-öt évvel ezelőtt csak néhány bátrabb szállásadó vállalta, hogy egész évben, vagy szezonálisan csak felnőtt vendégeket fogad, nemrégiben már toplistát is összeállítottak a legjobb ilyen profilú helyekből. Van, ahol 12, máshol 14 vagy 16 év a korhatár, így ezekre a szállodákra nemcsak a gyerekmentes, de a családmentes címkét is nyugodtan ki lehetne tenni.
Azt viszont, hogy mindezzel gyerek- vagy családellenesek is lennének ezek a szállások, már sokan vitatják. Vannak, akik szerint felháborító diszkriminációról van szó, mások úgy érzik, épp most lett csak meg a jogegyenlőség. Gyerekbarát szálláshely ma már rengeteg van, még akkor is, ha a szolgáltatás színvonala nem egységes: van, ahol már néhány etetőszék kihelyezése is elég a címkéhez, máshol tematikus gyerekprogramokkal, animációval, gyerekwellnesszel és a kicsiknek való menüvel is szolgálnak. A gyermektelenek, vagy a gyerekük nélkül utazni kívánó családosok igényeire viszont sokáig senki nem reflektált.
Mi a baj a gyerekekkel?
A gyerekekkel úgy általában semmi. Azzal viszont, ahogy a kisebb-nagyobb srácok viselkednek, ahogy őket (például egy wellnesshétvégén) viselkedni engedik a szülők, sokak szerint már annál több. Azok, akik pórul jártak már egy-egy nem épp felnőttbarát szállodában, a végtelenségig tudják mesélni a történeteket. Képzeljünk el például egy középkorú párt: maguk is gyerek(ek)et neveltek, még dolgoznak, de ma már több idejük és pénzük jut pihenésre. Nem kevés pénzért szállást foglalnak egy minőségi wellnesst ígérő szállodában. Sport, sok szauna, arc- és testkezelések, gasztronómia, rengeteg pihenés – legalábbis így tervezik. Kár, hogy az egészből nem lesz semmi, mert az edzőteremben 6-8 éves gyerekek játszanak a szereken, a kis, kizárólag könnyed úszásra kalibrált medencében vad ugrálás, a pezsgőfürdőben heves fröcskölés zajlik éppen.
Pedig a gyerekek csak vidáman játszanak. És miért is ne tennék, amikor senki nem szól rájuk, és azért hozták el őket a szüleik, hogy jól érezzék magukat. A szauna ajtaja közben percenként nyílik, mert a kicsik vagy a szüleiket keresik, vagy – érthető módon – nem bírják néhány percnél tovább a nem nekik való gőzkabinokat. A vacsoránál sem sokkal jobb a helyzet: a kisebbek az asztalok között szaladgálnak, levernek ezt-azt, egyes élménybeszámolók szerint kézzel matatnak a svédasztalos reggeli fogásai között. És este? Elég nehéz úgy pihenni, hogy a szomszéd szobában éjjelente többször felkel a pici baba, akit minden alkalommal fél órába telik visszaaltatni. Nemcsak a szülők, de a gyerek nélkül pihenni érkezők is fáradtan, feltöltődés helyett kimerülve térnek haza. Fair ez vajon? – teszik fel sokan a kérdést.
Ha elszigetelt esetekről lenne szó, át lehetne vészelni valahogy a dolgot – mondják azok, akik szerint égető szükség lenne a megoldásra. De ők hangsúlyozzák: mindez egyre általánosabb jelenség, amit, úgy látszik, szép szóval vagy a szülők belátására és a többi vendég türelmére alapozva nemigen lehet elrendezni. Nem kézenfekvőbb akkor, hogy igenis legyenek olyan szállodák, ahol nem a gyerek, hanem a pihenni vágyó felnőtt az első?
Nem a gyerek hibája
Abban a legtöbben egyetértenek, hogy alapvetően nem a gyerekekkel van a baj. Egyrészt azért, mert bizonyos fokú elevenség abszolút természetes velejárója a gyerekkornak, és nem is várható el egy gyerektől, hogy olyan fegyelmezetten és olyan óvatos energiaszinten éljen meg egy családi pihenést, mit egy nagymama. Másrészt az is természetes, hogy ha például vizezős, pancsolós helyre hozzák, akkor úgy is fog viselkedni, mint aki egy vizezős, pancsolós helyen van: fröcsköl, hangoskodik, szórakozik. Máskülönben megette a fene az egészet.
Sokan ezért úgy vélik, a szülőknek kellene belátóbbnak lenniük, és inkább a saját kényelmükből áldozva nem wellness-szállodába, hanem családias panzióba vagy apartmanba menni, ha kisebb gyerekekkel vannak, illetve érdemes lenne a kifejezetten gyerekbarát és így jellemzően családosokkal teli hotelek szolgáltatásai közül választaniuk. Vagyis ha együtt szeretnének nyaralni, akkor elsősorban a gyerekek igényeihez alakított és nem felnőttekre szabott szolgáltatást kell keresniük, mert utóbbiban vagy a gyerek nem fogja jól érezni magát, vagy a többi vendéggel tolnak ki.
Sokak szerint a legtöbbet nem a szeparáció segítene, hanem az, ha a szülők hajlandók lennének nevelni a gyerekeiket. Nem csak, és nem is elsősorban a nyaralás/telelés közepette. Ilyenkor a felnőtt pihenni, a gyerek meg szórakozni vágyik, és ha az egész ott töltött idő a fegyelmezésről szól, tényleg nem sok öröm lesz benne. Ehelyett – mondják sokan – inkább otthon kellene megtanítani a gyerekeknek a kulturált közösségi lét alapvető szabályait.
Kiknek jó?
Fontos tudni azt is, hogy a szolgáltatás kapcsán nem is feltétlenül szülők és gyerekesek ütköztetik a véleményüket. A gyerekmentes hétvége nemcsak a gyermektelen párok, egyedülállók, de a családosok egy részének is nagyon kecsegtető alternatíva. Sok olyan kisgyerekes szülő is van (főleg azok között, akik több gyereket nevelnek, és 10-12 éve mindig együtt nyaralnak), akik szívesen kipróbálnák a wellnesszezésnek ezt a nyugisabb formáját. Nagyon is élveznének egy olyan hétvégét, amikor senki sem kiabál, senkivel sem történik baleset, ahol át lehet aludni az éjszakát, ahol nem kell hajnalban kelni, ahol nyugodtan végig lehet heverni a 15 percet a szaunában, és ugyanennyit lehet békésen ücsörögni a pezsgőfürdőben is. Olyan szülők is vannak ugyanakkor, akik semmiképpen nem szeretnének a gyerekük nélkül pihenni, és nagyon diszkriminatívnak érzik az effajta tilalmat. Főleg akkor, ha egy adott szálloda nem eleve ezzel a profillal nyit, hanem a piaci rést észlelve előbb leépíti a gyerekbarát szolgáltatásait, majd eljut a teljes gyerekmentességig. Ilyenre is volt már példa.
Miért jó ez a szállodának?
Az utóbbi két évtizedben hatalmas fejlődésen ment át itthon a szállodaipar. Nemcsak a szolgáltatások színvonala szerint választhatunk egyszerű és luxus között, de szinte minden igényünkre specializálódott már egy-egy szálláshely. Egy jó pozicionálás nagyon erős versenyelőny lehet a jó időben lépő szállodának. Külföldön, elsősorban Európa nyugati részén régebb óta működnek részben vagy egészében felnőttbarát szállodák (mint ahogy a gyerekbarátságnak is jóval nagyobb hagyománya van, mint nálunk), emiatt egyre nő a társadalmi elfogadottságuk is. Itthon nagyjából öt évvel ezelőtt kezdtek ebbe az irányba lépni egyes szálláshelyek, és az első időkben ez a specializáció hatalmas versenyelőny volt. Sőt, azóta is azt látni, hogy igenis van igény ezekre a szálláshelyekre.
Még akkor is, ha sok korábbi vendég szemében tiltólistára kerül egy-egy hotel. Nem meglepő, hogy sokaknak rossz a szájízük, ha ilyesfajta kezdeményezésről hallanak. Hiszen hogy néz már az ki, ha emberek egy csoportját en bloc kizárjuk egy szolgáltatásból? – kérdik. És ezzel nemcsak a gyerekeket, de a gyerekekkel pihenni szándékozó családokat is sújtják – mondják sokan. Velük is nehéz vitatkozni: tényleg sokkal jobb lenne, ha nem lenne szükség ehhez hasonló tiltásokra, hiszen mégiscsak a gyerekeinkről van szó. Egyes országokban épp kompromisszumos megoldásokat keresnek, ezért olyan szállodamodellben gondolkodnak, ahol nem tiltanának, inkább szeparálnának, „csendes” és „sima” szárnyakat létrehozva.
Mások viszont azzal érvelnek, hogy még így is nagyságrendekkel több a gyerekbarát vagy a nem specializált szálloda, így könnyen lehet olyan helyet találni, ahová aztán családostul el tudnak menni. Szerintük senkit nem ér hátrány a gyerekmentesség miatt.
Gyerekmentesség mindenhol?
Ha a világszerte zajló folyamatokat nézzük, lassan úgy tűnik, nemcsak elfogadott, de egyre szélesebb körben jelentkező igény lett a fogyasztók/vásárlók egy részétől a gyerekmentesség. Nemcsak a szállodákban, hanem egyre több más szabadidős tevékenységben is megjelent az igény: hadd szórakozzanak, pihenjenek csak a felnőttek.
Külföldön már gyerekmentes kávézok, éttermek is üzemelnek, ahogy állítólag nagy lenne az igény a gyerekmentes utazásra is. (A vonatokon ma már vannak úgynevezett csendes szerelvények például, egyes légitársaságoknál lehetőség van foglalás előtt megérdeklődni, hogy az adott járaton utaznak-e majd kisgyerekek).
Az egyre szélesebb körben terjedő jelenség már jóval szomorúbb képet fest a felnőtt társadalmunkról, mint egy-két igény szerint választható felnőtthotel. Nem sok jót mond el azokról a felnőttekről, akik számára a más gyereke már egy kávé elfogyasztásakor is olyan kellemetlenség, amit nem lehet elviselni, de azokról a szülőkről sem, akik tényleg nem igazán adnak fogódzót a helyes viselkedéshez gyerekeik kezébe.
És te mit gondolsz?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
