Az ENSZ számára készült gyermekjogi kutatás eredményei szerint a gyerekek is tele vannak aggodalommal, aminek a legfontosabb témái az éghajlatváltozáson kívül az oktatás és a munka világa.
2018 ősze és 2019 tavasza között közel 5300 gyerek mondta el a véleményét az őket érintő legfontosabb kérdésekben. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kampánya elsőként vonta be a gyerekeket abba a folyamatba, amelynek segítségével az ENSZ ötévenként felméri a gyerekek helyzetét Magyarországon.
A legfontosabb dolgok
A felmérés eredményei szerint a gyerekek számára a legfontosabb a megfelelő minőségű oktatás. A válaszadók 30 százaléka tartja hasznosnak, amit tanul, a legtöbben iskolájukat is ez alapján ítélik meg. Bár a jó iskolákban nagyobb a tanulási kedv, 10 gyerekből 9-nek mégsem okoz örömet a tanulás, és a megkérdezett gyerekek ötöde szerint túl gyakoriak a bántalmazások az iskolában. Az oktatás után a második legfontosabbnak azt tartják a gyerekek, hogy minél több lehetőségük legyen befolyásolni az ország jövőjével kapcsolatos döntéseket.
Szerencsére a legtöbb családban számít a gyerekek véleménye, azonban az országos vagy helyi ügyekkel kapcsolatban csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy van súlya a szavának. A legtöbb iskolában hiába működik diákönkormányzat, a felmérés eredménye szerint a gyerekek fele úgy érzi, hogy nem számít a véleménye. Pedig fontos lenne figyelni rájuk, hiszen a gyerekek közös ügyekben való részvétele növeli a biztonságérzetüket is. Mindezek mellett a gyerekek fontosnak tartják a környezetvédelmi intézkedéseket, az állam klímaváltozással szembeni fellépését – ez a harmadik legfontosabb kérésük, és a második legfőbb aggodalmuk a jövőjükkel kapcsolatban.
Az elfogadás és az egyenlő bánásmód terén is van még hova fejlődni a gyerekek szerint. A válaszadók fele érzi úgy, hogy társainál többet kell küzdenie, hogy elérje az álmait. Árulkodó az is, hogy a gyerekek szerint az iskolát a felnőttek támogatása és a minél elfogadóbb légkör tenné biztonságosabbá, nem pedig a különböző biztonságtechnikai berendezések. Egyértelmű tehát az is, hogy a gyerekek számára sokkal fontosabb az érzelmi, mint a fizikai biztonság. Ez az oka annak, hogy sok gyerek számára az egészségügyi ellátás során is fontosabb a szakember hozzáállása és viselkedése, mint a fizikai környezet, a kórházak állapota.
És bár a gyerekek többsége tisztában van bizonyos kötelezettségeivel, jogairól csak a megkérdezettek fele hallott. A gyerekek nagy többségével soha senki nem beszélt arról, hogy mitévő legyen, ha bántják, tabunak számít a drog, az alkoholfogyasztás, de még a szexualitás is.
Hozott különbségek
Jelentősen meghatározzák a gyerekek helyzetét és véleményét, hogy milyen környezetből, családból származnak. Több fiú érzi úgy, hogy számít a véleménye, a lányokkal nyitottabban beszélnek a szexualitásról és a szerhasználatról. A szakiskolákban, szakközépiskolákban gyakrabban fordul elő erőszak, bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, a szabadidős tevékenységek kevésbé elérhetők számukra. A politikai történésekről, diáktüntetésekről, menekültekről pozitívabban vélekednek a fővárosi gyerekek, míg a vidéken, falvakban élők biztonságérzete nagyobb, ők inkább érzik úgy, hogy számít a közügyekkel kapcsolatos véleményük.
Most először hallathatták a hangjukat a gyerekek
Magyarországnak ötévente készítenie kell egy jelentést az ENSZ számára, amelyben beszámol a gyerekek helyzetéről. A jelentésben ki kell térni arra, hogy mi mindent tett a kormány a Gyermekjogi Egyezmény végrehajtása érdekében, mit mutatnak a hivatalos statisztikák a gyermekjogi intézkedések hatékonyságáról. A civil szervezetek egy alternatív jelentésben árnyalják ezt a képet. A Hintalovon Alapítvány Te hogy látod? kampánya először biztosította a gyerekek számára, hogy a civil jelentés keretein belül elmondhassák a véleményüket. Erre azért is van szükség, mert így a gyerekek szavát is figyelembe veszi az ENSZ, amikor az állam számára javaslatokat tesz. A legfontosabb pedig, hogy a kampány keretein belül felnőttek és gyerekek együtt gondolkoztak, figyeltek és számítottak egymásra.
