A karácsony sokakat romantikus hangulatba hoz, aminek látható eredménye is van: a szeptember az egyik legnépszerűbb hónap a születések szempontjából. Ilyenkor eleve jellemző, hogy az ember tele van érzelmekkel, és nagyon sokan szabadságot vesznek ki az év utolsó két hetében, így enyhül a munkahelyi stressz. Eközben kint hideg van, így jólesik bent bekuckózni, és az ünnep kapcsán sok lakásban előkerülnek a gyertyák, amik csak fokozzák a hangulatot.
A KSH adatai alapján a tíz leggyakoribb születésnapból hét szeptember 19. és 26. közé esik, és nem kell nagy matekzseninek lenni ahhoz, hogy ebből kiszámoljuk a fogamzás időpontját. Leegyszerűsítve azt szokták mondani, hogy a terhesség 9 hónap, bár ehhez képest az orvosok 40 héttel számolnak, mégpedig azért, mert a várandósságot az utolsó menstruáció első napjától számítják. Vagyis a fogamzás időpontjában a kismama már 2 hetes terhes.
No de a lényeg, hogy a szeptember egy népszerű hónap, és nem csak nálunk. Az Egyesült Királyságban szeptember 26. a leggyakoribb születésnap, míg az Egyesült Államokban szeptember 9., vagyis az amerikaiakat már kicsit hamarabb megcsapja az ünnep szele.
A sötétség és a hideg meghozza a kedvet
A KSH elmúlt 5 évi adatai alapján nálunk a legtöbb gyerek július és szeptember között születik, ezek szerint a magyar párok már októberben rákapcsolnak – talán a korai sötétedés miatt. A lelkesedésük pedig nagyjából az újévig tart ki, októbertől ugyanis csökken a születések száma. A legkevesebb gyerek februárban születik, de a tavaszi hónapok is elmaradnak az ősziekhez képest, a jelek szerint tehát a nyaralás alatt nem fogan olyan sok baba. Vagyis önmagában a szabadság kevés, kell az a plusz, amit az őszi-téli hónapok nyújtanak. A decemberi fogamzások hátterében lehet az is, hogy sok pár úgy áll hozzá a családalapításhoz, hogy majd az újévhez köti a próbálkozások kezdetét, ám az ünnepi hangulatban már egy kicsit hamarabb felhagynak a védekezéssel.
A biológiai szempontok ugyanakkor árnyalják ezt a képet, mert a spermiumok például ősz elején a legmozgékonyabbak, de a spermaszám ősz végén, valamint tavasszal a legnagyobb. A nők szempontjából a nyár végi fogamzás annyiban előnyös, hogy a szervezet vitamin- és ásványianyag-raktárai vélhetően jól fel vannak töltve, azonban télen a D-vitamin szintje lecsökken, így pótlásra van szükség – terhesség alatt is.
Télen nem jó születni
A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy az évszakok milyen hatással vannak a terhességre és a magzatra. Már az 1930-as években megfigyelték, hogy a télen született gyerekek lassabban növekednek, gyakoribbak náluk a mentális betegségek, illetve gyakoribb a korai halálozás. Azt feltételezték, hogy a betegségek, a zord időjárás, és a télen jellemző magasabb légszennyezettség játszik ebben szerepet.
Egy néhány éve publikált amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a képlet nem ennyire egyszerű, ugyanis nagyobb valószínűséggel esnek teherbe az év első felében azok a nők, akik nem fehér bőrűek, hajadonok, dohányoznak és nem végeztek felsőfokú tanulmányokat. Így pedig nehéz szétválasztani, hogy vajon a szocioökonómiai vagy évszakos hatások miatt jelentkeznek egészségügyi és fejlődésbeli problémák a gyerekeknél.
A kutatók ezeknek a hatásoknak a kiszűrésére testvérpárokat kezdtek vizsgálni, és kiderült, hogy valóban van szerepe az évszaknak. Májusban a legkedvezőtlenebb teherbe esni, ezek a babák ugyanis 13 százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek koraszülöttek, és nagyjából egy héttel rövidebb a várandósság hossza, mint a júniusban fogant gyerekeknél. A koraszülöttség és az ezzel társuló kis születési súly pedig gyakran együtt jár a gyengébb immunrendszerrel, látás- és hallásproblémákkal, valamint lassabb kognitív fejlődéssel, ami megmagyarázhatja a későbbi különbségeket a gyerekek között. A kutatók azt is megállapították, hogy az influenza hatására idő előtt születhetnek a babák, ezért javasolják, hogy a kismamák időben oltassák be magukat a vírus ellen.
Összességében nehéz megmondani, hogy pontosan milyen mögöttes tényezők okozzák a fenti hatásokat. Az okok között szerepelhetnek a vírusfertőzések, a szezonális allergiák, a légszennyezettség, az étkezési szokások, a hőmérséklet vagy például a klímaváltozás is. Addig is, amíg ez kiderül, inkább maradjunk az őszi-téli családalapításnál, így legalább nem kell télikabátot vadásznunk a növekvő hasunkra.
