Kiemelkedően sokan szoptatnak Magyarországon

A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, hiszen az anyatej tápanyagtartalma és összetétele tökéletes, igazodik a baba mindenkori igényeihez. Felmérések szerint évente több mint 820 000 öt év alatti gyermek és 20 000 kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya. A változáshoz szakszerű oktatási rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek legyőzésében. Az Első 1000 Nap Program a szoptatás világhete alkalmából az anyatejes táplálás jelentőségére vonja fel a figyelmet.

Augusztus elsején indul az anyatejes táplálás világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis anyatejet fogyaszt. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre érdemes elsősorban támaszkodni.

Megdöbbentő adatok

Hiába hangsúlyozza a szoptatás fontosságát több egészségügyi szervezet is, a kizárólagos anyatejes táplálás elterjedése stagnál: az utóbbi 15 évben globális szinten csak 7 százalékot nőtt, és általánosan elmondható, hogy az első órában pusztán az újszülöttek 45 százaléka jut előtejhez. A WHO és az UNICEF felmérései szerint évente több mint 820 000 öt év alatti kisgyermek és 20 000 kismama halálában játszik szerepet az anyatejes táplálás elmaradása vagy a nem megfelelő szoptatási szokások, pedig a megfelelő szoptatás számtalan egészségügyi előnnyel jár.

„Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az IQ szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést” – hangsúlyozta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Sokaknál az első féléves, kizárólag anyatejen alapuló étrend sem valósul meg: az első hat hónapban tízből mindössze négy gyermeket táplálnak csakis szoptatás útján. Noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél már korábban elhagyják a szoptatást. Ezen a tendencián szeretne javítani az Egészségügyi Világszervezet is, ami külön célként tűzte ki a kizárólagos szoptatás arányának növelését: a 2025-ös évre az 50 százalékot szeretné elérni.

A magyar adatok sem mutatnak tisztán pozitív képet: bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma. Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen magasabb, mint ami Görögország (6,4%), Izland (16%) vagy Luxemburg (11,8%) helyzetét jellemzi.

A világ legegyszerűbb dolgának tűnhet, de mégsem az

Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti, hogy a kismamák 40 százaléka korai szoptatási gondokkal küzd. Az egyik legelterjedtebb probléma, hogy az újszülöttek egy része (tízből négy csecsemő) képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére, illetve a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot (38 százalék). Sok esetben nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája (például túl nagy vagy befelé fordul a mellbimbó), illetve az anyatejhiány és a szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák tájékozatlanságára vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek aktívabb bevonása és új támogatói rendszer kialakítása.

„Nagyon fontos lenne, hogy a kisdedek mihamarabb mellre kerüljenek, és megkapják az előtejet. Bár az anya szervezete csak kis mennyiségben termel kolosztrumot, már ez a 40-50 milliliternyi mennyiség is elég ahhoz, hogy megvédje az újszülöttet a körülötte lévő mikroorganizmusoktól. A vitaminokban, tápanyagokban, fehérvérsejtekben és antitestekben gazdag előtejet semmi sem pótolhatja, az pedig akár káros lehet, ha mást adnak a gyermeknek, még akkor is, ha csak vízről van szó” – mondta Csordás Ágnes.