A Readingi Egyetem pszichológusa által jegyzett, a babák fejlődését és egy-egy szituáció jelentőségét rengeteg ismerős képpel is alátámasztó könyv például annyira részletes, hogy bárkiből képes lehet veszélyesen magabiztos hobbitudóst faragni.
A babák pszichológiai fejlődésének szakaszait részletező könyv sokszor kihangsúlyozza, hogy minden eset eltérő és nem feltétlenül kell kétségbe esni, ha nem megfeleően teljesíti az „ütemtervet” egy baba, a valódi problémák ismertetése mellett azonban valószínűleg rengeteg fölösleges aggódást is előidéz majd.
A babák szociális, érzelmi és kognitív fejlődést részletező könyv mindenesetre sok mindenre választ ad, a rengeteg képnek köszönhetően pedig az egyes szituációk valódi jelentését is képes megértetni a szülőkkel - írja a New Scientist.
Murray célja alapvetően az volt a sok képpel, hogy lenyűgözze és a saját élményeik és gyerekeik megértése révén arra sarkallja a szülőket, hogy bízzanak csak meg bátran a megérzéseikben.
A más gyerekekkel először találkozó és magukat az anyjuk ölébe fúró gyerekek „szégyenlőssége” például teljesen normális a pszichológus szerint: azt jelzi mindez, hogy kellően közeli a kötelék anya és gyerek között.
Azzal sincs semmi baj, ha sír egy gyerek, mikor mások kezében hagyják a szülei. Attól, hogy sír, nem marad így, a szülők távozása után néhány percen belül képesek ugyanis változtatni a hangulatukon.
A problémás viselkedésformákat, például az agressziót és a túlzott visszahúzódást is részletező könyvekhez hasonlóan ebben az esetben is előny, hogy a problémákat korán felismerő szülők még idejében segítségért fordulhatnak, bár bizonyos esetekben valószínűleg egy jó adag fölösleges szorongás lesz az eredmény.
Más „veszélyei” is vannak persze a hasonló könyveknek. Nehéz nem összehasonlítani például a gyerek viselkedését másokéval, ha pedig egy kicsivel idősebb gyerek anyukája veszi kezébe a könyvet, akár az is megeshet, hogy egy kistestvér gondolata is felbukkan majd a fejében.
