Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy nagyszabású kutatás szerint vékonyabb, aki közel lakik a sportlétesítményekhez, és messzebb a gyorskajáldáktól. Melletted mi van, edzőterem vagy lángosos?
Mindig is sejtettem, hogy a sportolás és a diéták sikerét alapvetően meghatározza, hol lakik ez ember, de most végre egy kutatás is megerősített ebben a nézetemben. Kisvárosból érkezett lányként mindig hajlamos voltam úgy berendezni a fővárosi életemet is, hogy gyalog elérhető helyekre járjak: vagyis a nagy piac helyett a kerületi piacra megyek, a nagy könyvtár helyett a kerületi könyvtárba, a nagy karácsonyi vásár helyett a kerületibe.
Anyaként valahogy még fontosabb lett mindez, hiszen két gyerek életének logisztikáját is rendezni kell, akiket a gyalog elérhető oviba, a szomszéd utcában lévő családi napközibe, a szomszédban lévő gyerekjógára és az egy villamosmegállónyira lévő fejlesztőtornára hurcolom. A barátaim mindezen remekül szórakoznak, és amikor a házunk szomszédságában nyílt egy jógastúdió és ezért jógázni kezdtem, mindenki azon nevetett, vajon ha sztepptánc-stúdió nyílt volna, akkor sztepptáncolnék-e, ha sakk-kör, akkor meg sakkoznék? Egyáltalán nem kizárt. De úgy tűnik, nem csak én vagyok furcsa, hanem még csaknem félmillió másik ember is: ennyien szerepeltek a témával kapcsolatos felmérésben. Ahol kiderült, hogy ha edzőterem mellett laksz, akkor vékony leszel, ha kajálda mellett, akkor meg kövér.
Elnézést, hol van itt a legközelebbi uszoda?
A kutatók több mint 400 ezer, 40 és 70 éves kor közötti férfit és nőt vontak be a vizsgálatba. Felmérték egy csomó tulajdonságukat (köztük a havi bevételt is, hiszen ez is befolyásolja a diéták és sportolási lehetőségek elérhetőségét), és azt is, hogy milyen típusú éttermek és sportlétesítmények elérhetőek a lakókörnyezetükben.
A sportolási lehetőségek között szerepeltek beltéri és kültéri lehetőségek is: sportlétesítmények, uszodák, kültéri sportpályák, edzőtermek. A parkokat, bicikliutakat és erdei gyalogösvényeket nem számolták bele a kutatók, csak olyan létesítményeket, amik direkt sportolás céljára épültek.
Az eredmények nem túl fényesek: átlagosan egy sportlétesítmény érhető el az emberek számára 1 km-en belül, de a résztvevők egyharmadának nem volt 1 km-en belül elérhető sportlétesítmény a közelében. A legközelebbi gyorskajálda átlag 1,1 km távolságra volt a résztvevőktől – 1 km az nagyjából 10-15 perc gyaloglás vagy pár perc autózás, pont annyi, ahova simán leugrik az ember, ha megéhezik.
Az vagy, ahol laksz!
Mindez pedig befolyásolta a vizsgált személyek testsúlyát! Minél közelebb lakott egy-egy résztvevő a sportolási lehetőségekhez, és minél messzebb a hamburgerezőtől, annál jobb egészségi mutatókkal rendelkezett. Ha azokat az embereket, akik környékén nem volt edzőterem, összehasonlították azokkal, akik lakókörnyezetében több sportolási lehetőség is volt, az derült ki, hogy az utóbbiak testtömege alacsonyabb, csípőbősége átlag 1,22 cm-rel kisebb és testzsírszázalékuk is alacsonyabb 0.81 százalékkal.
Ha pedig összehasonlították azokat, akik 500 méterre laktak a gyorskajáldától, azokkal, akiknek legalább 2 km-t kellett utazni a legközelebbi hamburgerig, kiderült, hogy utóbbiaknak szintén kisebb a csípőbősége. Szóval egyszerű, ha fogyni akarsz, költözz edzőterem mellé!
Persze nem lehet kizárni valamekkora mértékű fordított összefüggést sem: lehet, hogy akiknek fontos az egészséges életmód, azok olyan lakóhelyet választanak, ahol sok a sportlétesítmény. De azért a valóságban lakóhelyünk megválasztását rengeteg egyéb tényező is befolyásolja, az ember nem úgy vesz lakást, hogy mindegy, milyen, hány szobás és mennyibe kerül, csak legyen mellette edzőterem, de ne legyen kajálda.
Fák, szmog, vagy fitnessterem
Természetesen rengeteg tényező befolyásolja az ember testsúlyát és egészségi állapotát – az enyémet jelen pillanatban leginkább az óvodai járványok befolyásolják, ugyanis ha betegek a gyerekek, akkor nem jutok el sportolni, de sok sütit eszem, hogy bírjam a strapát.
És gondolhatnánk azt is, hogy mindez az adott személy egyéni döntése, hiszen ha el bírunk járni az 5-10-50 km-re lévő munkahelyünkre, akkor miért ne bírnánk eljárni az edzőterembe is? És attól, hogy a sarkon van a gyorskajálda, miért kellene ott enni?
Ez igaz, csak hát a nagy számokból úgy tűnik, mégis nehezebb. Annyival nehezebb eljárni a messzi uszodába és kihagyni a közeli gyorskajálda nyújtotta kényelmet, hogy annak már testzsírszázalékban mérhető eredménye van. A sok, testtömeget befolyásoló tényező, a genetika, az anyagiak, a családi körülmények mellé sorakozik fel plusz tényezőként a lakóhely is.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a lakókörnyezetünk nem igazán befolyásolja életvitelünket, hiszen kevés időt töltünk otthon és akár autóval, akár tömegközlekedéssel percek alatt máshol lehetünk.
A kutatások mégis rendre azt igazolják, hogy nem mindegy, hol lakik az ember és az a környezet milyen: a zöld terület gyerekekre, és a légszennyezés magzatokra gyakorolt hatása mellett most már az edzőterem-sűrűség anyákra gyakorolt hatását is bebizonyították.
