Továbbra sem antibiotikumrezisztens a betegséget okozó baktérium, viszont pár év alatt meghétszereződött a megbetegedések száma, és senki sem tudja, pontosan miért.
Az Egyesült Királyságban jelentősen megszaporodott a skarláttal diagnosztizált betegek száma, és bár a 20. század elején tapasztalt állapotoktól még nagyon messze vagyunk, némileg nyugtalanító, hogy senki sem tudja, miért nőtt meg a megbetegedések száma.
A jó hír az, hogy az 1900-as évek első tíz éve alatt 36.000 áldozatot követelő betegség továbbra sem rezisztens az antibiotikumokra, és természetesen a megbetegedések száma sem hasonlítható a 20. század elején uralkodó állapotokhoz. A skarlát visszatéréséről a Science Alert írt.
A skarlát egy bakteriális fertőzés, ami a testet beborító vörös kiütésekről kapta a nevét. Ezenkívül lázzal, megnagyobbodott nyirokcsomókkal, fejfájással, torokgyulladással és a nyelven megjelenő apró piros pöttyökkel is együtt jár. Egy sima antibiotikum kúrával továbbra is orvosolható mindez, az új megbetegedéseket ugyanis szerencsére nem egy módosult kórokozó, hanem a régi, jólbevált bacik okozzák.
Ami viszont meglepő, az a megbetegedések száma. 2011 és 2016 között ugyanis meghétszereződött a skarláttal diagnosztizált betegek száma, arra pedig, hogy közel 20.000 ember is megbetegedjen 1967 óta nem volt példa. Az Egyesült Királyság mellett Kínából, Vietnámból, Dél-Koreából és Hongkongból is érkeztek hírek kisebb-nagyobb járványokról.
A járványtannal foglalkozó kutatók egyelőre értetlenül állnak a skarlátos esetek megszaporodása előtt, és fogalmuk sincs, hogy vajon genetikai változások, egy eddig ismeretlen kórokozó jelenléte, az éghajlatváltozás vagy az immunrendszerünket érintő változások állnak a háttérben.
Mindenesetre arra kérik a szülőket, hogy informálódjanak a tünetekkel kapcsolatban, és ha skarlátgyanús a gyerek, forduljanak orvoshoz.
