Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A gondoskodó apák gyerekei jobb esélyekkel indulnak. Nem csak pszichésen: testileg is.
A huszadik századi kutatások elsősorban a nők szerepére fókuszáltak a gyereknevelést illetően, magyarul, ha felnőve boldogtalan lettél, akkor arról szinte biztosan anyád tehetett. Az utóbbi évtizedekben szerencsére egyre többet tudunk meg az apák szerepéről is. Persze, a józan ész azt diktálja, hogy nem teljesen mindegy, kinek milyen apja van, hogyan bánik vele és mennyi időt szán rá. Kiderült, hogy az anya-gyerek kapcsolat ugyan fontos, de az apa-gyerek kapcsolat szintén az, sőt, egy jó apa-gyerek kapcsolat még a nem olyan jó anyaság hatásait is képes kompenzálni.
Egy friss kutatás szerint nem csak pszichésen lesz jobban a gyerek, ha van apja, hanem testileg is: az apa részvétele a kisgyermek nevelésében ugyanis jelentősen csökkenti az elhízás esélyét.
A gyerekkori elhízás nem vicces
A követéses vizsgálat során a kutatók több mint tízezer gyerek adatait dolgozták fel. Mérték a gyerekek testsúllyal kapcsolatos mutatóit, valamint azt, hogy apáik mekkora részt vállaltak nevelésükben: mennyit gondozták a gyereket, illetve mennyire vettek részt a gyerekkel kapcsolatos döntésekben a gyerek kettő és négyéves kora között. Azok a gyerekek, akiknek apja fizikailag jobban részt vett a gondozásukban, azaz kicserélte a pelenkájukat meg elment velük a játszótérre, jelentősen kisebb eséllyel lettek később túlsúlyosak. Az apa döntéshozatalban való részvétele nem befolyásolta a későbbi elhízás esélyét.
A kisgyermekkori elhízásra nagyon oda kell figyelni, mivel a felmérések szerint ez az az életkor, amikor könnyű megpecsételni a gyerek sorsát: a 2-4 éves korban túlsúlyos gyerekek nagy eséllyel lesznek túlsúlyos felnőttek, és ennélfogva több esélyük lesz az elhízással kapcsolatos krónikus betegségekre (mint magas vérnyomás, szívbetegségek, ízületi panaszok, kettes típusú cukorbetegség, sőt, időskori szellemi hanyatlás).
Az óvodáskorú gyermekek testsúlyát elsősorban a szülők befolyásolják. Persze, létezik öröklött hajlam és testfelépítés is, de ennél sokkal nagyobb ebben a korban a környezet szerepe. Oviskorban pedig a szülők döntik el, hogy mit eszik a gyerek, és azt is erősen befolyásolják, hogy mennyit mozog.
Apa feladatai: fürdetés, rohangálás
A szakemberek több területen is megfigyelték az apák aktivitását, hiszen a gyerekneveléshez és gondozáshoz többféle módon is hozzájárulhat egy-egy szülő. Az „apa részt vesz a gyermek gondozásában” címszó alá tartozott, ha apa készíti el a gyerek ételét, apa kiviszi a gyereket sétálni vagy játszani, apa vigyáz a gyerekre, illetve apa ellátja a gyerekgondozás fizikai feladatait (ezek a pelenkacsere, fürdetés, öltöztetés, fésülködés, ilyesmi). A döntéshozatalban való részvételt is árnyalták, és megnézték, részt vesz-e apa a gyermek egészségével, táplálkozásával, nevelésével, illetve fegyelmezésével kapcsolatos döntésekben.
A döntéshozatalban való részvétel nem volt hatással a gyerekek testsúlyára, de a többi igen. A gyermek gondozásában való részvétel, amennyiben apa napi rendszerességgel végezte a fentiek közül csak az egyik feladatot, máris 30 százalékkal csökkentette a gyerek esélyét az elhízásra. Ha az apuka több területen is helytállt (ételkészítés, gyermekfelügyelet, kültéri programok, fizikai feladatok), az tovább csökkentette az elhízás esélyét.
Ennek részben értjük az okát, részben találgatni lehet. Az apák jellemzően az aktívabb játékokat preferálják, tehát elképzelhető, hogy többet mozog az a gyerek, aki apukájával jár játszótérre: anyával remekül lehet homokozni, de a visítva rohangálást és fáramászást statisztikailag kevesebb nő szereti. A gyermekkori elhízás esélye egyébként összefügg azzal is, hogy a gyermek anyukája mennyire stresszes: agyonhajszolt anyák gyermekei hamarabb elhíznak. Így elképzelhető, hogy az apák részvétele legalábbis részben ilyen módon javít a gyerek testsúlyán: ha apa több részt vállal a gyermek gondozásából, a mindennapi feladatokból, akkor anya kevésbé lesz idegroncs, ami pedig egészségesebb gyermekkori testsúlyt eredményez.
