Akarunk mesterséges intelligenciát a tantermekbe?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mesterséges intelligenciától, ami előre jelzi, a diák mikor fog megakadni a feladatban, a személyre szabott tanárig. Betekintés az oktatás jövőjébe

Vivienne Ming elméleti neurológus azt állítja, hogy bármit meg tud jósolni egy gyerekkel kapcsolatban: hogy mennyi pénzt fog keresni, vagy, hogy meddig fog élni. Előre megmondja, hogy milyen végzettséget fog szerezni, sőt, még azt is, hogy melyik kérdésre nem fogja tudni a helyes választ a záróvizsgán.

Nem, nem kristálygömbje van, hanem egy mesterséges intelligencián alapuló szoftvere, amely megfigyeli a gyereket, kezdve a tanulási szokásaitól, és társadalmi interakcióitól a kognitív modellezés és a gépi tanulás kombinációján át. Ez utóbbi fogalmak persze elég homályosak azoknak, akik nem foglalkoznak a témával, sebaj, ez is a világhoz tartozik, hogy mindenhez nem érthetünk. 

Semmi sem fest világosabb képet egy társadalomról, és annak jövőjéről, mint az adott ország középiskolái

Ugyanakkor az osztálytermeket röhögve maga mögött hagyja a hihetetlen sebességgel változó világ, és benne az egyre mélyülő társadalmi különbségek, a példátlan globalizáció és a technológiai újítások.

Fotó: lucasfilm

A Siri által kezelt határidőnaplótól az önvezető autókig a mesterséges intelligencia (AI – artifical intelligence) a feje tetejére állította a világot, kivéve persze az oktatást, mert az, mint egy masztodon, csak áll, és nem reagál gyakorlatilag semmire. Habár a tőzsdén már rég számítógépek kereskednek az ember helyett, az iskola nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a 12. században.

A gyerekek ugyanolyan rendezett sorokban ülnek évszázadok óta, és az euklideszi geometriáról tanulnak, miközben szénné unják magukat. Jó, a mai gyerekek oda vannak ragadva az IPad-jükhöz, ugyanakkor a technológia szinte alig tesz hozzá valamit a tanulásukhoz – legalábbis egyelőre. A mesterséges intelligencia megjelenése az osztálytermekben azonban olyan áttörést ígér, amire régóta várnak a diákok – írja az Ozy.com.

Na de mi értelme a Nagy Testvérhez hasonlatos megfigyelésnek? Alapvetően ugyanarról a szisztémáról beszélünk, amely képes volt legyőzni a világ legjobb pókerjátékosát, csakhogy most más a célja: megérteni a középiskolai tanulókat – magyarázta Ming, hogyan építhetnének egy jobb jövőt a jelenlegi kisiskolásoknak. A mesterséges intelligenciától, amely előre jelzi, hogy a diák mikor fog megakadni a feladatban, az intelligens, személyre szabott tanítóig, íme, egy kis betekintés az oktatás jövőjébe.

Hogyan tudja a mesterséges intelligencia fellendíteni a középiskolai oktatást?

Ming szerint ez egy nagy kihívás. El kell képzelni egy olyan modellt, amelyben a technológia hagyományosan nem egy kolonc, hanem az oktatás szerves része. Mostanában egyre többen tanulnak MOOC rendszerben (massive open online courses, vagyis interneten keresztül sajátítják el a tananyagot, és sosem járnak fizikailag az „iskolában”), vagy más, virtuálisan elérhető tananyagból.

Ami pedig a legizgalmasabb az AI vezérlésű tanulásban, képzeljék el, hogy 30 gyerek ül a tanteremben, és a mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozza, hogy egytől egyig hogyan fejlődnek a gyerekek, miközben a maguk természetes útján tanulnak.

A tanárnak nem kell várnia a dolgozatok eredményeire, vagy a vizsgákra, hogy megtudja, hogy hol tartanak a gyerekek, mármint egyenként mindegyik, mivel mindig világosan ott van, látszik. A rendszer pedig ezeken az információkon alapuló ajánlásokat is tesz a szülőknek és a tanároknak, hogy hogyan tovább.

Vannak, akik az érzelemkifejezés mesterséges intelligencia általi felismerését kutatják, például annak érdekében, hogy a tanár tudja, hogy mikor kell beavatkoznia egy diákja munkájába. A legtöbb ember nehezen képzeli el, hogy milyen lesz, ha az oktatástechnológia megjelenik az iskolában. Nagyjából arra kell gondolni, hogy a tanulás egy személyre szabott, és az egyes diákokhoz pontosan passzoló kalanddá fog válni. A tananyag sima megértése helyett a diákok szellemi fejlődése áll majd a középpontban.

Miért nincs még jelen a technológia a tantermekben?

Az edukációs technológia valóban nem egy sikertörténet, miközben egy csomó elképesztően bölcs és valóban szükséges projekt pedig nem ment át a gyakorlatba, mint például a mesterséges intelligencián alapuló tanító, amely felismeri a diák hibáját, és javaslatot tesz a kijavítására. Jelenleg úgy néz ki az oktatástechnológia, hogy harminc gyerek ül a monitor előtt, és órákon át bámulja, miközben a tanár teljességgel kiszorul a dologból.  A jelenlegi kutatások pedig Ming szerint olyan irányba mennek, hogy nemhogy kiegyenlítenék, de még inkább csak elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mik lehetnek a veszélyei az AI megjelenésének az iskolákban?

Valójában nem mindig van szükség a technológiára az oktatáshoz. Ming szerint a legtöbb ed-tech felhasználó olyan kifejezésekkel jön, mint a „személyre szabottság”, holott minden diákot ugyanabba a kategóriába suvasztják bele, aztán kapálózhat, hogy kövesse az elvárásokat. Úgy kezelik őket, mintha minden diák egyforma lenne. De mi van azokkal, akik mégsem ugyanolyanok? Állandóan ott van a félelem, hogy elveszítik az igazi, egyszeri és megismételhetetlen emberi kapcsolatot az egyes gyerekekkel.

A gépi tanulás elfogult? Gyakran, például a Google arcfelismerője időnként gorillaként azonosítja a feketebőrűeket, a Facebook Auschwitz-ot pedig játszótérként. A mesterséges intelligenciának, akárcsak egy embernek – attól függnek a reakciói, hogy hogyan „nevelik”. Van egy skála, hogy ezek a rendszerek mennyire képesek kezelni az egyik legáltalánosabb dolgot: az átlagos gyereket.

Csakhogy, nincs átlagos gyerek. A mesterséges intelligenciának arra kell fókuszálnia, hogy megértse az egyes emberek közötti különbségeket ugyanúgy, ahogy a hasonlóságokat. Igazából senki sem tudta megoldani ezt a problémát. De ha nincs tudomásod a dologról, akkor az AI sem fog tudni mit kezdeni vele.

Mit tud tenni az AI az egyébként is változásban lévő középiskolákkal?

A középiskolások éppen az átmenetben élnek a gyerekkorból a felnőttkorba. Kicsit olyan, mintha most esnének át a tűzkeresztségen. Mit tehet az AI abban a környezetben, ahol… elkezded megérteni a saját érzéseid, öntudatra ébredsz, kialakul a saját gondolkodásmódod, és képes leszel önálló és strukturált tervezésre. A középiskola átmenet a védett gyermekkorból a felnőttek világába. Ez nem oktatás, erről szól az egész játék.

Izgalmas lehetőség olyan technológiát létrehozni, ami kevéssé foglalkozik a megszokott magolással és többet azzal, hogy (a középiskolások) céltudatosabbakká válhassanak. Ming szerint az lenne a jó, ha az AI a tinik gondolkodásmódjára hatna. Az AI személyre szabott feladatokat kreálhatna minden egyes diáknak, hogy motiváltabbak és kreatívabbak lehessenek, és ez elkísérje őket egész életük során.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.