Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fényképes útmutató a leggyakoribb mérgező szoba- és terasznövényekről. Ezekhez ne férjen hozzá soha a gyerek!
A gyerekszoba kialakításánál igen körültekintőnek kell lenni, hiszen a kicsik olyan helyeken, és olyan dolgokkal is kárt tudnak tenni magukban, amire mi nem is számítanánk. Ennek megfelelően a sarkokat, éles szegélyeket érdemes lefedni, az ajtókat, fiókokat pedig úgy biztosítani, hogy azokat a gyerek ne csaphassa az ujjára.
Ám itt még nem ér véget a dolog. A lakásban rengeteg igazán népszerű növény jelenthet komoly veszélyt a kicsikre. A növényeket kidobni, elajándékozni nem kell, csak arról kell gondoskodni, hogy a gyerekek ne érhessék el őket. Ez igaz a babaszobára is, hiszen a növények párologtatása jót tesz a levegőnek, sok faj még tisztítja is azt, vagyis igenis van helyük a gyerekszobában is. de egyik sem játék, vagyis helyezze el őket úgy, hogy a nagyobb gyerekek (mondjuk 5 éves korig) se érhessék el őket.
Ismertebbek
Azzal sokan tisztában vannak, hogy a könnyező pálma, vagyis a filodendron bizony mérgező. Olyannyira az, hogy eredeti élőhelyén nyílméregként is alkalmazzák a nedvét. A nyálkahártyára, bőrre kerülve az anyag erősen irritál, duzzadást okoz, ami a szájban – lenyelés, kóstolás esetén – sajnos odáig is fajulhat, hogy fulladás lesz a vége. A növény leveleivel nincsen baj, ám a gyökerek, és az életében egyszer jelentkező virág komoly veszélyt jelentenek. Annál is inkább, mivel ezek léggyökerek, vagyis hosszan lelógnak a növény cserepéből, így a szekrény tetején tartott könnyező pálma is veszélyforrás lehet.
Szintén nem meglepő, hogy az anyósnyelv rágcsálása is veszélyes lehet. A növény levelei és hajtásai is hányást, hasmenést okozhatnak, de szerencsére ezzel be is fejeződött a hatások leírása. Nagyobb mennyiségben természetesen komolyabb gondokat is okozhat, de ez azért nem jellemző. Tény azonban, hogy a sansaviera levelei kemények, és szúrósak, vagyis csak akkor tartsa gyerek mellett, ha nem a padlón kap helyet. A megbotló csöppségekben ugyanis könnyen kárt tehetnek a tőrszerű növényi részek.
A harmadik legismertebb mérgező növény a lakásban a diffenbachia. A buzogányvirág néven is ismert szobanövény minden része mérgező, így ha a csemete megrágcsálja, akkor maró, égő érzést vált ki a torokban. Ezen felül duzzanatot is okoz, ami nyelési nehézségeket, beszédképtelenséget, és súlyos esetben fulladást is okozhat.
Időszakos veszélyek
Néhány növény esetében elmondhatjuk, hogy azok jellemzően csak adott időszakban vannak jelen a lakásunkban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene velük is vigyázni. A tél egyik kedvelt szépsége a mikulásvirág, főleg úgy, hogy a táj ilyenkor kopár, vagyis szívesen csempészünk vele egy kis színt a szobákba. A kutyatejfélék családjának tagja tejnedvet tartalmaz, ami bizony mérgező. A bőrre kerülve irritatív hatású, míg ha a gyerek a szájába veszi, akkor már kis mennyiség is igen heves hányást és hasmenést válthat ki.
A jácintot elképesztően bódító illatáért szeretjük, ráadásul az is nagyon jó tulajdonsága, hogy ha időben hajtatjuk, akkor karácsonykor is illatosítja a szobát. Minden része mérgező, kis mennyiségben is erős gyomor és bélpanaszokat vált ki. Ez azt jelenti, hogy még akkor is vigyázni kell vele, ha csak megérintjük, hiszen a kezünkről is a szánkba juthat a kalcium – oxalát, a növény méreganyaga.
A primula kedvelt nőnapi szépség, hiszen kicsi is, olcsó is, de ha folyamatosan öntözzük, akkor akár még júniusban is hozza a virágait. Minden része mérgező, mivel a növényen lévő apró szőrök tövében tejnedv képződik, ami a bőrre kerülve irritálhatja azt, súlyos esetben akár hólyagokat is okozhat.
A hölgyliliom (amarillisz) szintén egy olyan hagymás, mely a legtöbb háztartásban megjelenik a tél valamelyik részében. Csodaszép, és hatalmas virágai miatt kedveljük, ám minden része mérgező, hányást, hasmenést és hasgörcsöket okoz.
A ciklámennel is óvatosan kell bánni. Bár a növény levelei és szára csak enyhén mérgezőek, a kicsik hajlamosak mélyebbre ásni a cserépben. Ha eljutnak a gumókig, abból komoly gond is lehet, mivel ezek a részek már erősen mérgezőek. Hányást, hasmenést és erős hasi görcsöket okozhatnak, de nagyobb mennyiségben (2-nél több gumó) akár szédülést, görcsöket, légzési nehézséget, és átmeneti bénulást is kiválthatnak.
Életveszélyes időszakos növények
Alapvetően fontos észben tartani, hogy a hagymás dísznövények sokszor meglehetősen veszélyesek, a virághagymák pedig szintén, különösen. Ezért virághagymát (és vetőmagot) sosem szabad olyan helyen tartani, ahol a gyerek hozzáférhet.
Tavaszi veszélyforrás a gyöngyvirág, ami könnyen összekeverhető a medvehagymával, és már igen kis mennyiségben halálos mérgezést okozhat.
De szintén veszélyes a leander, amit teraszokon, erkélyeken rengeteg helyen megtalálunk a tavaszi-nyári időszakban.
Legénylakások vendégei
Ha a piciket vendégségbe visszük, akkor is legyünk résen, mert még a jellemzően legénylakásokban megtalálható növények között is vannak olyanok, amikkel vigyázni kell. A legénypálma (sárkányfark, zamioculcas) is ilyen, ráadásul minden része mérgező. Ez igaz a fikuszokra is, melynek szárában és levelében lévő nedv erős hasfájást, hányást és hasmenést okozhat, sőt nagyobb mennyiségben fulladást is kiválthat a szervezetből.
Szintén óvatosan kell bánni a krotonnal. Bár a növény igazán mutatós – és gondozása sem egyszerű, így valószínűleg ritkábban találkoztunk vele – sajnos levele és szára is mérgező. Lenyelve hányást, hasmenést, míg a bőrrel érintkezve pirosodást és viszketést okozhat.
Mi a teendő, ha mérgezés történik
Ha észrevesszük, hogy a csemeténk megrágcsálta a növényeket, mindenképpen sürgősen forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. Ez abban az esetben is igaz, ha nem látunk mérgezésre utaló jeleket, hiszen előfordulhat, hogy azok csak később jelentkeznek majd.
Öklendező gyereknél segítsük a hányást. Fontos, hogy ne adjunk enni a kicsiknek, ha felmerül a mérgezés gyanúja. Itassuk meg őket vízzel, de nem üdítővel, és semmi esetre sem tejjel – még anyatejjel sem. A tejben lévő zsír ugyanis segíti a méreganyagok felszívódását. A megitatott vizet azután hánytassuk ki – fontos, hogy a piciknek sohasem szabad sót tenni a vízbe! A gyerekek ilyenkor haraphatnak, ezért egy rongyzsebkendőbe csavarjuk az ujjunkat, és úgy ingereljük a garatot.
Ha orvoshoz, kórházba visszük a gyereket, de akkor is, ha hánytatjuk, az arca nézzen a föld felé. Hason fekve is utazzon, így elkerülhető, hogy a hányadék a légcsőbe jusson. Az is fontos, hogy jegyezzük meg a növény majszolásának idejét, illetve vigyük magunkkal a megmaradt részeket. A pontos idő segít az orvosnak a tünetek észlelésében, a növényi részek pedig annak meghatározásában, hogy milyen méreganyaggal áll szemben.
