Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyerekek 27 százaléka él egyszülős családban. A nekik járó plusz juttatások röhejesek. Mutatjuk, mik ezek.
Egyedülálló szülőnek lenni az esetek többségében érzelmileg, anyagilag és praktikusan is szívás, valamiért azonban úgy látszik, ez sem tartozik azok közé a hátrányok közé, amelyeket az állam hanyatt-homlok, és hatékonyan enyhíteni szándékozna.
Holott ez egyáltalán nem egy elszigetelt probléma, jelenleg a gyerekek 27 százaléka egyszülős családban él, ami lefordítva nagyjából azt jelenti, hogy mondjuk az ön gyerekének a 28 fős osztályából heten az egyik szülőjükkel (és esetleg a testvérükkel) alkotnak családot. Közelebbről hatan az édesanyjukkal, és egy pedig az édesapjával, és akkor most kerekítettünk, hogy elkerüljük a személyekre értelmezhetetlen törtszámokat, valójában a képzeletbeli 28 fős osztályból csak 0,84 gyerek él az apjával statisztikailag, vagyis a gyerekek 3 százaléka. Az anyával meg a 24 százalékuk, vagyis négyből egy.
Jelenleg az egyszülős családok az átlagnál kétszer nagyobb eséllyel élnek szegénységben, ami azt jelenti, hogy minden harmadik egyszülős család a szegénységi küszöb alatt él.
Melinda egyedül vállalta a gyerekét, mivel az apa a terhesség alatt meggondolta magát. Az apaság ellen ugyan nem volt kifogása, csak a vele járó feladatokhoz nem volt kedve, így Melinda a szülés után másfél évig, amíg a gyereket föl nem vették a bölcsődébe, egy lépést sem tudott tenni a baba nélkül, mivel nem igazán volt őt kire bíznia.
„Elég érdekes helyzetek álltak elő néha, volt olyan, hogy vizeletvizsgálatra volt szüksége a babának. Hajnalban fölkeltünk, begyűjtöttem a vizeletet, aztán magamra csatoltam a gyereket (a trolira nem lehetett feltenni a babakocsit, olyan ügyetlenül volt megoldva), elutaztunk a rendelőintézetbe leadni a mintát, majd hazajöttünk. Taxira egyedülálló, gyedes anyaként persze nem volt pénzem, kocsim nem volt, a reggel hét óra pedig elég korai időpont ahhoz, hogy senkit se tudjak megkérni, hogy vigyázzon a lányomra, és ne kelljen őt magammal rángatni télen, sötétben, betegen.”
Melinda szerint egy állami vagy önkormányzati bébiszitter szolgálat jól jött volna azokban az időkben, de hát ez nagyjából a sci-fi kategóriába tartozik, ő is belátja. Az viszont nagy segítség volt, hogy egyedülálló szülőként rögtön fölvették a gyerekét a bölcsődébe. Igaz, ezzel az előnnyel sokan visszaéltek, volt a csoportban olyan kisgyerek, aki szintén az anyja egyedülállósága jogán került be, miközben a szülők kézen fogva, nagy egyetértésben jöttek érte minden nap. Persze nem a helyet sajnálja a szülőktől, elég gyász, hogy hazudni kell a bölcsődének, hogy az ember visszamehessen dolgozni.
Jelenleg tehát a bölcsődei elsőbbségen kívül a következő segítségre számíthatnak az államtól azok a szülők, akik egyedül küzdenek meg a gyereknevelés problémáival:
Magasabb családi pótlék: Egy gyermek után 13.700, két gyermek után gyerekenként 14.800 forint jár gyerekenként, ez 1500 forinttal több, mint azokban a családokban, ahol két felnőtt, azaz jó esetben két kereső van. Hát, döntse el mindenki, hogy ez az összeg jelentős-e, vagy inkább csak jelképesnek mondható, tegyük hozzá, hogy lassan egy évtizede nem is változott. Három és több gyereknél már csak ezer forint a különbség. Az egyedülálló szülők családi pótlékának emelését kezdeményezte pár napja a parlament Népjóléti bizottságában az LMP, ám ezt a kormánypárt vissza is verte, így a javaslat nem is kerül az országgyűlés elé.
Gyermekápolási táppénz: Ez főleg az időről szól. Az összegben nincs különbség, az igénybe vehető napok számát azonban úgy állapították meg, hogy az egyedülálló szülők kétszer annyit kapnak. Úgy, mintha mondjuk aput is be tudnák rántani, vigyázni a beteg gyerekre. A gyermek hároméves koráig nincs különbség, 3-6 éves kor között gyerekenként 84 nap, 6-12 éves korig 28 nap gyermekápolási táppénz jár az egyedülállóknak, ami kétszer annyi, mint a gyermeküket közösen nevelő szülőknek. Az persze megint más kérdés, hogy mit szól a munkáltató, ha a szülő egy évben, mondjuk, 2 gyereke után igénybe veszi mind a 168 nap betegállományt?
Hiteltámogatás: Ha az ember hitelből szándékozik lakást vásárolni, nehezen fog menni kezes – jellemzően házastárs – nélkül. Egyedülállók igénybe vehetik lakásvásárláshoz az állami kezességvállalást, ami nagy segítségnek tűnik, egészen addig, amíg meg nem nézzük az értékhatárokat: Budapesten új lakásra 15 millióig, használt lakásra 12 milliós vételárig, vidéken pedig 12 illetve 8 millió forintos vételárig vállal kezességet az állam. Sok szerencsét a megfelelő lakás megtalálásához ezekkel a paraméterekkel, ráadásul 35 év alattinak is kell lenni hozzá, és nem lehet más lakástulajdona sem a szülőnek, sem a gyermeknek.
Szolgáltatói számlák: Ez mondjuk már nem konkrétan állami segítség, hanem az energiaszolgáltatók (habár igaz, többségük már állami tulajdonban van) adnak kedvezményeket az egyedülállóknak a gázért, távfűtésért, villanyért. Utána kell járni.
Gyermektartásdíj: Ezt aztán semmiképpen nem lehet azok közé a támogatások közé sorolni, amivel az állam szeretné segíteni a gyerekükkel magukra maradt szülőket, mivel ezt a különélő szülőnek kell fizetnie, egy gyermek után jellemzően az előző évi átlagjövedelme 20 százalékát, kettő után 40, és három gyerek után akár az 50 százalékát is. Annyiban azonban mégiscsak lehet számítani az állam segítségére, hogy ha a különélő szülő ezt a pénzt nem óhajtja odaadni, akkor az állam megelőlegezi, majd behajtja. A településileg illetékes gyámhivatalnál kell utánajárni.
Gyermekvédelmi támogatások: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás azoknak jár – egyedülállóságtól függetlenül – ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 39.900 forintot, a támogatás összege pedig a minimálnyugdíj 22 százaléka. Ez idén 6270 forint, és hát bizonyos vélemények szerint havi 45 ezer forintból már meg lehet élni, szóval ez a kettő együtt már majdnem annyi. Ezt az önkormányzat adja, ahogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást is, amit akkor kaphat a szülő, ha valami miatt megszorul. Ez a nyugdíjminimum 180 százaléka lehet, ha egyébként a rendszeres segélyt nem veszi fel az illető. Lehet választani, havi 6270 Ft, vagy évente egyszer 51300.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatást tényleg csak a legszegényebbek kapják, viszont további kedvezményekkel is jár: például ingyenes iskolai étkezéssel és tankönyvvel.
Az óvodai étkezésért már nem kell fizetni bizonyos jövedelem alatt, (és nem kérhetnek jövedelemigazolást), az iskolai étkezés, és a tanszerek azonban komoly érvágást jelenthetnek. Erre sajnos nincs orvosság, az egyedülállóság önmagában általában nem jogosít semmiféle kedvezményre.
Az általános iskola első három évfolyamán (és felmenő rendszerben jövőre már a negyedikeseknek is) rászorultságtól teljesen függetlenül ingyen vannak a tankönyvek, afölött viszont senkit sem érdekel, hogy egyedül küszködik a szülő, ahogy az étkezési térítési díjból sem lehet erre hivatkozva engedményt kérni három gyerek alatt.
Pedig elég nagy szükség lenne a támogatásra, józan ésszel belátva sem mindegy, hogy egy családban egy fizetésből, vagy kettőből kell kijönni egy hónapig, fenntartani a lakást, stb., nem beszélve az egyedülállósággal járó egyéb költségekről, pl. bébiszitter, ha nincs segítség. És hát a szomszédot sem lehet állandóan szívességkéréssel zaklatni.
A legtöbb egyedülálló szülő szerint egyébként ez a fő probléma: (na jó, a pénz is, mivel pénzzel megoldható lenne) hogy nincs kire hagyni a gyerekeket, vagy folyton szívességet kell kérni. Egy szülői értekezletre például nemigen küldhet el maga helyett mást az ember, és valakinek a gyerekekre is vigyázni kell közben, ha még kicsik.
