Kertészkedjünk a gyerekkel erkélyen is!

Olvasási idő kb. 3 perc

Virág, fűszer, zöldség, gyümölcs, és egy trükk, amivel még a gyerek sem képes halálra locsolni őket.

Bizonyára mindenki emlékszik még a környezetismeret-órán csíráztatott babra, és, hogy milyen nagy volt a boldogság, ha eljutottunk kis növényünk karóra futtatásáig. Ugyanilyen élménnyel ajándékozhatjuk meg a gyerekünket is, ha tavasszal az erkélyen - szerencsésebbek a kertben – vetünk vagy ültetünk pár hálás növényt. Első körben érdemes kevésbé igényes és érzékeny darabokkal kísérletezni, ebben próbálunk most segíteni.

Fotó: Jukka Anna

A vetés/ültetés előtt egy-egy séta alkalmával gyűjtsünk egy nagyobb zacskó kavicsot a gyerekkel, ez fogja adni a vízzáró réteget, amit a cserép aljába teszünk majd az éles bevetésen. A kavicsokkal egyenletes rétegben kell befedni a cserép alját, ezt kövesse a virágföld. Így, ha esetleg túllocsoltuk a növényt - ami lelkes gyerekek mellett előfordulhat - a fölösleg ki tud csorogni alul anélkül, hogy elrohasztaná a gyökereket.

Kezdjünk virágokkal!

Legkézenfekvőbb pár virágpalánta beszerzése; kora tavasszal és késő ősszel ültethetünk árvácskát, ami az enyhébb fagyokat is kiállja, emellett szinte minden talajban megél. Ha már a nyárra gondolunk, érdemes petúniát, mézvirágot vagy büdöskét beszereznünk, ezek nevelgetéséhez nem kell profinak lenni, és az ültetés is egyszerű. Akkor érhetjük el a legszebb eredményt, ha a virágzás időszakában pár naponta leszedegetjük az elvirágzott virágokat; nagyszerű relaxációs program a nap végén ez a művelet, közben átbeszélhetjük a gyerekkel a napközben történteket is.

Jöhetnek a fűszerek, zöldségek!

Mivel a gyerekek nem éppen a türelmükről híresek, érdemes gyorsan növő és beérő növényekben gondolkodni. Az első és legfontosabb dolog a talaj cserélése; ne sajnáljuk a pénzt pár zsák virágföldre, hiszen a benne lévő tápanyag szinte egész nyárra biztosítja a bő termést, illetve virágzást.

Ha a legelejétől akarjuk kezdeni a dolgot, szerezzünk be bazsalikom, vagy fejessaláta magokat, ezek gyorsan látható eredményt produkálnak, és az előbbi cserépben is megél egész nyáron, és a konyhában is hasznát vehetjük. Könnyen célba érhetünk több fűszernövénnyel is, a menta, a majoránna, a citromfű, a kakukkfű, a metélőhagyma és a metélőpetrezselyem is olyan „igénytelen”, hogy,ha valahol megvetik a lábukat, már ki sem tudjuk irtani őket.

Fotó: Jukka Anna

Ilyenkor lehet naponta lesni a gyerekkel, hogy a kiszórt magjaink vajon zöldellnek-e már; még versenyeztethetjük is őket, ki ér előbb célba, ki hozza meg az első szikleveleket. Ha a maggal bevetett földet spriccnivel nedvesítjük, nem fogjuk kitúrni a magokat a vízsugárral, ráadásul a gyereknek is tökéletes feladat a spriccelés, mert így még (nagyon) összevizezni sem tudja magát.

Palántázzunk!

Ha zöldségekkel is kísérleteznénk, maradhatunk a már jól bevált babnál, amit karóra futtathatunk, és egészen kis hely is elég neki. Kapni lehet kimondottan balkonra való paradicsompalántát is, így nagyobb hely híján még az ablakban is kertészkedhetünk. A paradicsomhoz hasonlóan a paprika is viszonylag igénytelen növény, csak sok napra és sok vízre van szükségük, és meghálálják a gondoskodást. Persze ha csak az erkély áll rendelkezésünkre, ne számítsunk nagy hozamra, de arra pont jó, hogy a gyerekünkkel megfigyeljük a bimbók virágba fordulását, majd a termés növekedését és érését.

Gyümölcsök közül elsősorban a folytonérő szamócából szerezzünk be bár palántát; gyorsan beérik, és egész nyáron lesz egy-két szem „aratni való” gyümölcsünk.

Biovédelem

A kártevők ellen (idén bizonyára bőven lesz az enyhe tél miatt) használjunk természetes szereket; tetű ellen bevethetjük a szappanos vizet. Először egy zsebkendővel simán töröljük le a szárakról a tetveket, majd spricceljük le szappan és víz keverékével. Ha nagyobb területet akarunk megóvni a kártevőktől, használjunk csalánt! Tegyünk kb. 1 kg felaprított csalánt 9 liter vízbe. Fedjük le, 3 nap után szűrjük le (büdös lehet, nem gond), és hetente permetezzük vele a növényt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Jukka Anna
Jukka Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?