A nők azért nem szülnek, mert túl sok a trauma

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Kino moziban telt ház előtt rendezték meg azt a beszélgetést, melynek eredeti témája az lett volna, hogy miért szül egy nő, de aztán pillanatok alatt az otthonszülés kontra kórházi háborúba csöppentünk.

Mostanában minden hétre jut egy szülésről szóló rendezvény, múlt héten a Freedom for birth című film kapcsán rendeztek kerekasztal beszélgetést, most pedig arra keresték a résztvevők a választ, hogy miért nem szülnek a nők.

A Kinoban várandós nők és kisgyerekes anyukák, civil szervezetek képviselői és bábák voltak jelen, meg persze a beszélgetés résztvevői. A Születésház által rendezett kerekasztal beszélgetésen jelen volt  Lesley Page-t láthatóan sokan várták, ő a Brit Királyi Bábakollégium elnök, de ott volt Horváth Ildikó a Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkárságától, Görbicz Adria bába, és egyetlen férfiként dr.Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa.

Miért nem szülnek a nők?

A beszélgetés az első öt percben jutott el arra a konklúzióra,hogy a magyar nők azért nem szülnek sok gyereket, mert negatív tapasztalatokat szereztek a szülés során, és nem kapták meg azt a befogadó és családbarát környezetet, mely a háborítatlan szülés jellemzője. Page-től megtudhattuk, hogy Svédországban és Angliában az elmúlt évtizedben 22 százalékkal nőtt a születések száma, mely a bevándorlók mellett annak köszönhető, hogy a a szülés ott sokkal "nőbarátabb", mint nálunk. Az is kiderült, hogy ahol sok császármetszést végeznek, ott kevés a gyerek.( Magyarországon jelenleg 1 nőre 1,3 gyerek jut)

Horváth Ildikó próbálta finomítani a helyzetet, szerinte inkább a munkaerőpiac és a szociokultúrális közeg miatt alakult így. Majd egy önvallomásból az is kiderült, hogy  "egy családbarát kormány, nem családbarát minisztériumában dolgozom", és a közigazgatásban dolgozók többgyerekes anyáknak bizony nehéz élete van.Arra sajnos nem kaptunk választ, hogyan akarna ezen a kormány változtatni, milyen terveik vannak a családbarát munkahelyek kialakítására.

Tovább boncolgatva a kérdést, kiderült, hogy a nők és a gyerek megítélése a társadalomban csapnivaló, és nincs presztízse a gyerekes anyáknak. Dr. Csákány pedig kifejtette, hogy millió érvet hallott már, miért nem szül valaki. Bezzeg az Egyesült Királyságban, ahol a nők be vannak vonva a testüket érintő egészségügyi döntésekbe, és a bábákkal személyes kapcsolatot tudnak kialakítani, már a várandósság alatt, és nem a fejük felett döntenek.


Varró Szilvia, aki vasmarokkal irányította a beszélgetést, felolvasta azokat a 2009-es adatokat, melyből kiderült, hogy még mindig rutinszerűen végzik a borotválást és beöntést, hogy nem engedik a szülés során a pozícióváltást, hogy első gyereknél még mindig kötelező a gátmetszés. Csákány szerint ennek az az oka, hogy a rendszer változása lassan halad, egyébként pedig nem végeznek felesleges beavatkozásokat, ergo ezekre szükség van. Annak ellenére teszik ezt, hogy nálunk fejelettebb egészségüggyel rendelkező országokban nincs így, de ők biztosan máshogy csinálnak valamit.

Szülésznővel vagy orvossal szüljünk?

Persze lehet irigykedni az angol rendszerre, ahol színésznők vezetik a szüléseket, és csak akkor avatkozik közbe orvos, ha az feltétlen szükséges. A cinikus Csákány doktor szerint, amíg paraszolvencia van, addig nálunk nem fog a rendszer működni.. Mondta ezt annak ellenére, hogy a Jahn Ferenc kórházban, az országban egyedülálló módon, így működik a rendszer.

De ne gondoljuk, hogy csak a nők félnek az orvos nélküli szüléstől. A kórházban dolgozó 40 szülésznőből, mindössze 18 vállalta, hogy önállóan vezet le szülést. Az ilyen típusú szülést választó nők száma viszont egyre nő.

Mocskos anyagiak

A beszélgetés résztvevőinek egy része azt fájlalta, hogy míg a kórházi szülést az OEP teljes mértékben finanszírozza, addig az otthonszülést a magán egészségügybe tolták át. Ennek hátulütője, hogy csak azok számára elérhető, akik meg tudják fizetni. A támogatók szerint például súlyos diszkriminációt jelent, hogy a negatív vércsoportú anyának beadandó injekció ára a kórházban ingyenes, addig otthonszülés esetén ez 30.000 Ft. Jelenleg két cég kapta meg a szükséges engedélyeket az otthonszülés elvégzésére, ennek ára 150.000 Ft, és ki kell fizetni pluszban a neonatológus kiszállási díját, aki megnézi a babát.

Aki ezt az összeget kifizeti az akár számlát is kap, míg egy szülész-nőgyógyász hálapénze 50-100000 Ft, plusz ehhez jön még a választott szülésznő paraszolvenciája. Természetesen ezek után nem jár számla.

A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jogszabály bevezetése óta kevés otthonszülést regisztráltak, illetve, hogy november 1-től változik az ambuláns szülésre vonatkozó jogszabály. Az elnevezés azt takarja, hogy ha valaki a kórházban szül, és nincs semmilyen probléma a szülés során, néhány órával később haza mehessen. Ez eddig igencsak nem volt érdeke a kórháznak, hiszen az OEP finanszírozás által jobban járt, ha a mama még néhány napot bent maradt a kórházban.

Császár vagy sem?

Vita bontakozott ki arról is, hogy a tervezett császárt - amikor az anya kéri a műtétet,de azt valójában semmi nem indokolja - választók fizessék ki a műtét költségeit, illetve, hogy ezt miért is vállalják be az elfoglalt orvosok. Jelenleg a rendszer az, hogy egy mondvacsinált indokkal vezetik fel a kórlapra a császár indikációját,legyen az rövidlátás, vagy relatív téraránytalanság. A cinikus doktor szerint, amíg a szülészek minden gond nélkül bevállalják, addig marad a rendszer, úgy ahogy van.

Nagy felismerésekre nem jutottak a beszélgetés résztvevői,az sem derült ki, hogyan kapcsolódik az otthonszülés ahhoz, hogy a nők több gyermeket vállaljanak a jövőben, de az kiderült, hogy akár intézményben, akár otthon szül valaki, a háborítatlan szülés élményét szeretné megkapni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.