Szenvedélyem bálákban kotorni- Öltözködés a turiból

Olvasási idő kb. 2 perc

Minden gyereket öltöztetni kell. A lányokat különösen.

Kicsi Lány tök átlagos súlyra, magasságra, kinézetre. Na jó, arra nem, mert számomra a legszebb, legokosabb tündérke, de minden szülő ezt gondolja a saját csemetéjéről. Cseppet sem vagyunk elfogultak. A lényeg az, hogy a gyerek teljesen normális, hiszen közel egyévesen 8,4 kiló és 75 centi magas. De az is lehet, hogy minden ruhakészítő másnak látja a nagy átlagot, hiszen hatalmas eltérések vannak. Kicsi Lánynak ugyanis van olyan ruhája, ami 6-9 hónaposokra lett méretezve és bőven hord 2-3 évesekre valót is.

Összemértem két felsőt: hajsználnyira ugyanolyan hosszúak és szélesek. Most vagy nem nő a normál gyerek 6 hónapos korától a harmadik születésnapjáig, vagy hülyék a készítők. Valószínűleg az utóbbi. Sőt, a konkrét számozásnak sem lehet hinni, mert nálunk megesett, hogy a 86-os és a 110-es ruha is egyforma hosszú volt.

Ez a nagy káosz a nagyszülőket is rendesen megkavarja. A mi nagyijaink ugyanis nagyon rendesek és rendszeresen meglepik Kicsi Lányt egy új ruhával. Ami persze kicsi lesz. Erre a nagyik sopánkodnak egy sort, hogy pedig olyan nagynak tűnt ez a nadrág, de majd legközelebb még nagyobbat vesznek. S még azt sem mondhatom, hogy cseréljék vissza, ugyanis számos szerzemény turkálóból vagy éppen internetről származik.

Szégyen vagy nem, Kicsi Lánynak rengeteg ruhát túrunk. Egyrészt, mert ezerszer olcsóbb, mintha boltban vennénk, másrészt úgy sajnálom azokat az újonnan vett darabokat, amiket háromszor hordott és már ki is nőtt. (Ezek 90 százalékát kaptuk.) Ebben a korban ráadásul még le sem tudja strapálni őket, így a legtöbb vadonatújnak néz ki. Sőt, egy csomón rajta is van a címke, amikor megtalálom valamelyik bálában.

Ez az egyik szenvedélyem: bálákban kotorni, kincset keresni és találni. Mert olyan jó érzés, amikor a kezembe akad egy-egy nagyszerű darab. Persze itthon legalább két, de van, hogy három lében mosom ki őket, mire a szekrénybe kerül, de nem kell attól tartanom, hogy a gyerek ruhája szembejön egy másik kislányon az utcán. Főleg azért nem, mert sokan hasonló szenvedéllyel, hasonlóan kevés pénzzel vagy erős spórolási hajlammal vannak megáldva, mint én. Bár olyat is ismerek, aki közölte, ő aztán nem öltöztetné olyan ruhába a fiát, amibe más már beleizzadt. Halkan jegyzem meg: egy turi tulajdonosa.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek