Anyám szerint rám hasonlít. Anyósom szerint gyönyörű, ennélfogva a gyerek csakis őrá hasonlíthat. Én meg még az ultrahangon sem ismertem fel...
A borsót és a spenótot visszacsempésztem, a brokkolinak még a szagát sem bírja. Én sem, de azért neki azt mondom, hogy finom.
A szoptatásnak akkor van vége, amikor az ember mindenért magát kezdi okolni.
"Szabó babáról érdeklődnék!" - van, amikor annyira késő a névválasztás, hogy anya nem tudja, melyik néven kérje ki a kicsit a csecsemős nővértől.
– Mi a bigámia büntetése? – Két anyós. Pedig egy is elég. Pláne, ha a saját anyukánk is beszáll a helyes tanácsokat adó ötletorgiába.
Ha az ember gyerekkel indul, akármennyi időre megy is, tuti megtölt egy autót. Vagy akármennyit.
A gyereknek annyi fölösleges dolgot lehet venni, hogy abba bárki belerokkan. Van-e szükség járássegítőre, popsitörlő-melegítőre vagy éppen játszószőnyegre?
Kicsi Lány trükkös. Lassan, óvatosan indul el a tiltott zóna felé közben hátra-hátranéz, hogy látom-e, mire készül. Aztán amikor egy méteren belülre ér, felgyorsít, feláll a virágcserép mellett és már pakolja is ki a földet. De nem is ez a legnagyobb baj.
Most, hogy végiggondoltam, idegbeteg vagyok. Ezen már a magnézium sem segít. De olcsóbb is, jobb is, ha veszek néhány nagy levegőt és megnyugszom.
Fürcsi után jöhet a kajcsi, Anya meg hülyét kap. Avagy miért is kell egy kisbabához gügyögve beszélni? Babanapló.
hiába, no: éjjeliszekrényen mégsem lehet aludni.
Náluk sír? Tényleg? Nálam bezzeg... Bezzegnagyik versenye az unoka kegyeiért. Ismerős a helyzet?
