Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy a lényeg, hogy ne tudják meg, hogy egy nővel élek- sorolta Éva, hogyan próbál előnyt szerezni az örökbefogadásnál. Nehéz ügy sok kérdéssel.
Megtaláltam az igazit! - áradozott a barátnőm. Jó volt ezt hallani, hiszen már évek óta egyedül él, pontosabban előbb egy nyúllal, aztán egy macskával osztotta meg az albérletét. De most végre sínre került az élete. Nagyrészt. A szóban forgó igazi ugyanis nő, akivel közösen családot szeretnének.
Ez persze a barátnőm családjának a torkán azért nehezen megy le. Ők egy jóképű pasiról álmodoztak, aki a tenyerén hordozza a lányukat, aki lesi minden gondolatát, mellesleg jól keres és jó apa. Igen, a gyerekkérdés is bökkenő, hiszen bizonyos kor után a szülők jogosan szeretnének nagyszülők lenni.
Örökbefogadás?
A kérdést én vetettem fel naivan. Pár perc alatt kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű. Azonos nemű párok ugyanis nem fogadhatnak örökbe. Két férfit együtt én sem tudnék elképzelni gyereket nevelni, de ez csak az én hülyeségem. Egy apa miért ne lehetne kiváló szülő anya nélkül is?
A nőknek könnyebb
"Egyedül is örökbefogadhatsz" - ajánlottam egy kiskaput, de mint kiderült, ezt is átgondolták már. A dolog működhetne is, csak egy a baj: ha mondjuk a barátnőm fogadna örökbe és vele történne valami, akkor a párja nem tarthatna igényt a gyerekre, hiszen ő hivatalosan nem szülő, nem is létezik. Nehéz ügy, vannak meleg párok, akik egymás között is vitáznak erről. S igazából nem is egyszerű igazságot tenni. Mondjuk nekem nem is kell, nem én vagyok a törvényhozó.
Most az egyszer azt mondom, hogy szerencsére, mert nem tudom, hogy igent vagy nemet mondanék. A kiskapu azonban másnál működik. A barátnőm ismerőse mesélte, hogy ők is ezt játszották ki. Mivel senki nem firtatta azt, hogy a nő melyik nemhez vonzódik, csak azt, hogy miért nincs stabil kapcsolata, nem is kellett hazudnia a pszichológusnak.
A látszat a fontos
"Egyre kellett figyelni" - mondta Éva, akinek nem ez a saját neve, de nem meri vállalni az egyébként elég ritka keresztnevét. "Amikor környezettanulmányra jönnek, ne legyen itthon a párom. A szomszédokat meg úgysem faggatja senki, hogy kivel élek együtt. Igaz, Zsófival nem is élünk együtt a szó klasszikus értelmében, mivel más városban dolgozik, így csak hétvégénként találkozunk és akkor sem csókolózunk, nem öleljük egymást nyilvánosan, és nem alszunk egy ágyban. Nagyon nehéz megállni, de nem szeretnénk, ha ez összezavarná. Eddig működik a dolog."
Éva szerint a férfiaknak ebben az esetben nehezebb. "Szerintem a gyámhivatalban eleve nagyot néznének, ha egy férfi azzal állítana be, hogy egyedülállóként szeretne örökbefogadni. A nőknek ráadásul az az esélye is megvan, hogy teherbe esnek egy pasitól és aztán a barátnőjükkel nevelik a gyereket. Ha erre nem képesek, azaz nem akarnak lefeküdni egy férfival, akkor meg ott a donorbank és a mesterséges megtermékenyítés."
Európában néhány helyen lehetséges
Európában nem sok helyen, de Hollandiában engedélyezik, hogy ne csak heteroszexuális párok nevelhessenek gyereket. Persze ellenzők is, érvelők is akadnak szép számmal. Az utóbbiak arra hivatkoznak, hogy az, hogy melyik nemhez vonzódunk, nem szokás vagy tanulás kérdése, ez genetikailag kódolt üzenet. Ezért is történhet meg az, hogy egy férfi vagy egy nő évekig él látszólag boldog kapcsolatban, aztán egyszer csak félrelép, de nem is akárkivel. S akkor rájön, hogy neki ez jelenti a mámort, de nem biztos, hogy el is meri hagyni a családját. Ezért fel sem tudják becsülni, hogy mennyien járnak ebben a cipőben.
Mi lesz itthon?
Abból kiindulhatunk, hogy egy gyereknek nehezebb feldolgoznia, hogy neki miért két anyja vagy két apja van. Pszichológusok szerint viszont ez egyre kevésbé lesz fontos, ugyanis ma már annyira természetes az, hogy egyedülálló anya vagy apa neveli a gyerekét, hogy idővel ez a forma is létjogosultságot nyer majd.
Mint a HVG írta tavaly novemberben, felmérések szerint a magyar társadalomnak mintegy egynegyede támogatja az egyneműek házasságát, az örökbefogadást pedig körülbelül 18-25 százalék. Az arány azonban változik, ha arra gondolunk, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra 2005-ben huszonöt, 2009-ben már ötvennyolc százalék mondott igent. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság szerint a meleg pároknak is joga van a gyerekneveléshez, vagyis az örökbefogadáshoz. Hogy ez Magyarországon hány embert érint, még a szakértők sem tudják.
A kérdés továbbra is áll
Melyik fontosabb a gyereknek: hogy apja és anyja legyen, vagy hogy szerető szülők neveljék fel? Lássuk be, a kettő néha nem ugyanaz.
Mi a mesterséges megtermékenyítést választottuk
Korábban a Díványon foglalkoztunk az azonos nemű párok gyerekvállalási szándékaival. Egy női pár egyik tagja rávilágított, hogyan próbálják megoldani ezt a csöppet sem egyszerű problémát. "Nőknél van ugye a „hagyományos” út: felszedni egy pasit és reménykedni a megtermékenyülésben, ezt érthető okokból a leszbikusok többsége nem választaná szívesen. Aztán megkérhetsz egy ismerőst is, de ehhez tökéletesen meg kell, hogy bízz az illetőben, mivel az elkövetkezendő évek során bármikor bejelentheti az igényeit biológiai apaként. Természetesen az örökbefogadás is opció, de egyrészt rendkívül macerás, hiszen amúgy is sok évig tart a procedúra, ráadásul az egyedülállók hátrányban vannak a házaspárokkal szemben. Közösen meg ugye melegek nem fogadhatnak örökbe. Másrészt, ha lehet saját gyerekem, én inkább azt választom".
Talán ennél is nehezebb és bonyolultabb, ha két férfi vágyik közös gyerekre. Íme egy elgondolkodtató kérdés interjúalanyunktól. "Én biztos vagyok benne, hogy az államnál jobb szülő lehetnék. Számomra érthetetlen, hogy ha meg van az egzisztenciám, ha átmennék mindazon a szigorú vizsgán, amin amúgy itthon a heteró örökbefogadók is át kell essenek, akkor miért nem fogadhatnék örökbe én is, pusztán mert akármilyen a szexuális beállítottságom?"
