Olvir, azaz olvasó ír: olvasónk, Bejo alaposan körüljárta nekünk a gyermektáplálás kérdéskörét. Írt már a tudomány helyzetéről, a gyerekorvosról, a védőnőről, most pedig arról lesz szó, akit a legprofibbnak gondolunk ezen a területen: a dietetikusról. Meg egy olyan álmáról, amelyik mindannyiunknak sokat segítene.
3. rész: Ki mit tud az egészségügyi dolgozókról: Dietetikus, szoptatási tanácsadó és egy kis irigység
Dietetikusok
„A dietetikusok olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező élelmezési és táplálkozási szakemberek, akiknek feladata a betegélelmezésen és közétkeztetésen túl táplálkozási tanácsadás a gyógyítás különböző területein, valamint a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzése, vagyis a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése a lakossággal.” (Forrás: www.mdosz.hu) A mi emberünk a prevencióban dolgozó táplálkozási szaktanácsadó, aki csecsemőkre és gyermekekre specializálódott, a nemzetközi és nemzeti csecsemőtáplálási irányelvek szerint dolgozik és a táplálkozástudományi (kutató)intézetek információból is naprakész.
Dietetikusokkal találkozhatunk táplálkozási tanácsadó kiadványokban, fitnesz-wellness magazinok oldalain, baba-mama portálok tanácsadóiként, esetleg saját internetes oldalukon osztanak meg információkat a szülőkkel. (Ezzel kapcsolatban javaslom, hogy a cikk születésének dátumát mindenképp nézzétek meg!)
Magyarországon az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az az intézmény, amely nyilvántartja a különleges táplálkozási célú élelmiszereket (ilyenek a csecsemőtápszerek is!), weboldalaikon megtaláljátok a bébiételekre és tápszerekre vonatkozó hazai jogszabályokat, és többek között ők döntenek arról is, hogy mely cég mely tápszermintáját osztogathatja ingyen. A lakossági táplálkozástudományi tanácsadás az OÉTI-ben jelenleg szünetel, de az OÉTI oldalán némi hasznos információ azért olvasható.
A dietetikusok szakmai érdekvédelmi szervezete a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Hivatásgyakorlásuk irányelveit az EU rögzítette, majd magyar változat is készült a szövegből, ezzel is biztosítva, hogy a táplálkozástudományi képzés és munkavégzés színvonala biztosított legyen.
Laktációs szaktanácsadók (IBCLC)
Egészségügyi képzettséggel rendelkező szakemberek, akik laktációs szaktanácsadói képzésen vettek részt, és ebből sikeresen nemzetközi vizsgát tettek (Magyarországon jellemzően védőnők, illetve olyan személyek, aki a baba-mama párossal az ellátás során valahol kapcsolatba kerülnek). Ők azok, akik mindent tudnak a szoptatásról, ami mai ésszel tudható. Kompetenciájukat és tevékenységüket, illetve a munkájuk során követendő irányelveket (jellemzően WHO-ajánlások) saját dokumentumaik pontosan meghatározzák. Feladatuk elsősorban a szoptatás támogatása, de ideális esetben a szoptatás nem egy különálló fejezet a baba életében, hanem a hozzátáplálási időszaknak is szerves része. Elvégre a(z) (anya)tejalapú étkezés az, amit fokozatosan kiegészítünk szilárd ételekkel. A www.ibclc.hu oldalon többek között fent vannak a laktációs szaktanácsadók elérhetőségei is.
A IBCLC-ket Magyarországon a „Szoptatásért” Magyar Egyesület fogja össze. Szoptatásról szóló cikkeket a www.szoptatasportal.hu oldalon találhattok.
Megemlíteném még a komoly tudással és saját tapasztalattal rendelkező önkéntes szoptatási tanácsadókat, akik a La Leche Liga égisze alatt tevékenykednek. (Bár ők és a Szoptatásért Magyar Egyesület jelenleg éppen nyilatkozatháborúban áll a gluténkérdésben az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel, tehát már megint itt van a kérdés, hogy vajon kinek is higgyünk.) A képzett laikus segítőknek kulcsszerepük lehet azokon a településeken, ahol amúgy laktációs tanácsadás nem elérhető. Aki nem kap megnyugtatóan részletes válaszokat szoptatással kapcsolatos kérdéseire, annak ajánlom, hogy látogasson el egy lll-csoportba, ahol az egészségügy nyújtotta keretek közül kilépve, baráti légkörben szeretne ismerkedni a szoptatással, esetleg olvassa el számos tájékoztató füzetük valamelyikét, melyek honlapjukon ingyenesen elérhetőek.
Van egy álmom...
Most, hogy így végeztünk az egészségüggyel, végre bevallhatom: van egy álmom.
Újra megemlíteném annak a biztos keretnek a hiányát, amit a bevezetőben már pedzegettem. Ausztriában (de Németországban is) pl. ez úgy működik, hogy a szakembereknek megfogalmazott protokoll, irányelvek és módszertani útmutató mellé löknek a szülőknek is egy rövidebb, színes-szagos irományt, amiben a lényeget összefoglalják (friss osztrák irányelvek). Ez tulajdonképpen egy közérthető nyelven megfogalmazott változata azoknak az elveknek, amik mentén a szakembererek dolgoznak. Olyan objektív, teljes körű tájékoztató anyag, ami könnyen hozzáférhető, hiszen a szakemberek napi praxisán keresztül, óhatatlanul is csak töredékek jutnak el hozzánk, felhasználókhoz. Plusz összevissza olvasgatunk mindenfélét. Ha éppen szkeptikus hangulatomban vagyok, és nincs rálátásom az egész témára, óhatatlanul bizalmatlanná válok. Főleg, ha idő és törődés hiányában mindenki más részletre fókuszál, mindenki az ajánlások másik részletét tartja fontosnak megemlíteni. Ez senkinek sem jó. Nekem fontos lenne, hogy tudjam, mi a szakember viszonyítási alapja (és ezt nem az Egészségügy Közlönyből akarom megtudni, nem feltétlenül jó, ha laikusok számukra érthetetlen szövegeket olvasgatnak), ezzel megszűnik a kiszolgáltatottságom. Lenne egy szövegem, ami alapján rákérdezhetek dolgokra, éppen azokra, melyek engem érdekelnek. Összehasonlíthatom azt amit hallottam, azzal, amit hallanom kellett volna. Örülhetek a szakmai vélemények sokszínűségének. Ha akarom. Ha nem akarom, mert nem kenyerem, hogy naprakész legyek a témában, akkor pedig egyfajta önkontrollként hatna ez a magyar-magyar fordítás bárkire, aki a témában megnyilvánul (szakemberre, újságíróra egyaránt). Mert a tájékozódás lehetősége mindenki számára nyitva állna. Mellesleg nem kevés terhet venne le az egészségügyi dolgozók válláról. Nem kellene nekünk is egy ilyen?
Még egy példa, amitől sírhatnékom van: az illetékes osztrák minisztérium működtet egy weboldalt is, ahol a kedves szülők tuti biztos infóhoz juthatnak gyerek és család témában: itt.
A következő posztban azon gondolkodom, hogyan lehet segítségünkre a hozzátáplálásban szűkebb és tágabb ismeretségi körünk. Tartsatok velem!
bejo
